vesztőhely szinonimái

főnév
  • vérpad, máglya, akasztófa, bitófa, fővevő hely (tájnyelvi)
  • (szleng): tanterem

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

más

névmás
  • egyéb
  • másvalaki, másvalami
  • eltérő, elütő, különböző, másmilyen, másféle, másfajta, másforma

idevágó

melléknév
  • vonatkozó, szóban forgó, helyénvaló, megfelelő, ideillő, beleillő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a vesztőhely szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

védtelenül

határozószó
  • védelem nélkül, kiszolgáltatva

tulajdon II.

határozószó
  • (régies): teljesen, egészen, valósággal
  • szakasztott

törlőgumi

főnév
  • radírgumi, radír, dörzsgumi, radesz (bizalmas), dörgölő (tájnyelvi)

taszító

melléknév
  • visszataszító, csúnya, csúf, rút, visszatetsző, kellemetlen, gusztustalan, undorító, utálatos, förtelmes, riasztó, ijesztő, antipatikus, ellenszenves

vereség

főnév
  • vesztés, alulmaradás, kikapás, legyőzetés, csatavesztés
  • kudarc, sikertelenség, balsiker, bukás, felsülés, fiaskó, veszteség, megsemmisülés, gyufa (szleng), sakkmatt (bizalmas), ruha (szleng), zakó (szleng)

zaklat

ige
  • alkalmatlankodik, zavar, zargat (bizalmas), háborgat, piszkál, abajgat, macerál (bizalmas), buzerál (szleng), nyakára jár, rászáll (valakire), molesztál, szekíroz (bizalmas), szekál (bizalmas), vegzál (régies), üldöz, ostromol, nem hagy békén
  • nyaggat, nyüstöl (bizalmas), fáraszt
  • heccel, ugrat, húz, kínoz, gyötör
  • nyugtalanít, bosszant, idegesít, háborgat, izgat

szétnyom

ige
  • összenyom, ellapít, szétlapít, összelapít
  • eldörzsöl, szétdörzsöl
  • szétfeszít

szentatya

főnév
  • pápa, őszentsége, egyházfő, pontifex maximus (idegen), Róma püspöke
  • (bizalmas): pap, lelkész
  • egyházatya

parciális

melléknév
  • részleges, részbeni
  • egyoldalú, elfogult, részrehajló

szokatlan

melléknév
  • idegen, ismeretlen, új, újszerű, rendhagyó
  • furcsa, fura, különös, különleges, meglepő, bizarr, rendkívüli, kivételes, egyedülálló, szélsőséges, extrém, abnormális, abnormis (idegen), egzotikus, extraordinarius (idegen) Sz: különös, mint a tejbetök; különös, mint a májszósz

zöldike

főnév
  • csokrocska, csokrosinda, liliomzöld, compó (tájnyelvi)

kivár

ige
  • megvár, kiböjtöl

vetélkedő II.

főnév
  • verseny, erőpróba, mérkőzés, versengés, kvíz

vasutas

főnév
  • vasutastiszt, pályamunkás, vasúti hivatalnok, sínbohóc (szleng), bakter (szleng)
  • (szleng) (jelzőként): bolondos, hóbortos, süsü (bizalmas)

visszavet

ige
  • visszadob, visszahajít
  • visszaver, elhárít, visszaszorít, megfutamít
  • hátráltat, akadályoz, lassít, gátol
  • visszautasít, visszavág, leszavaz, elutasít, rejiciál (régies)
  • visszatükröz, visszasugároz, visszaver

világ

főnév
  • világmindenség, világegyetem, univerzum, kozmosz, makrokozmosz, éggömb (szaknyelvi), mindenség
  • valóság
  • Föld, földkerekség, glóbusz (régies), természet, környezet, miliő, atmoszféra
  • emberiség
  • nyilvánosság
  • társadalom
  • lelkivilág, mikrokozmosz
  • lét, élet
  • (tájnyelvi): világosság, fény
  • lámpa, lámpi (tájnyelvi), mécses, gyertya

tuti

melléknév
  • (szleng): bizonyos, kétségtelen, biztos, fix, kétségbevonhatatlan
  • príma, kitűnő

vizsgáztat

ige
  • feleltet, kérdez, számon kér, próbáztat (választékos), egzaminál (régies)
  • kihallgat, kifaggat, vallat, kikérdez, kérdőre von, firtat, puhatol