vakbél szinonimái

főnév
  • féregnyúlvány, appendix (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

minimum

határozószó
  • legalább, legkevesebb, legszerényebb számítás szerint(tájnyelvi)

bokszer

főnév
  • bokszológyűrű
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a vakbél szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

útmutatás

főnév
  • útbaigazítás, tanács, irányítás, irányadás, eligazítás, tájékoztatás, utasítás, direktíva (idegen)
  • irányelv

tetéz

ige
  • megrak, telerak, púpoz, tornyoz, tetejez (tájnyelvi)
  • növel, fokoz, súlyosbít
  • (régies): beföd, beborít

tengeribetegség

főnév
  • hányinger, émelygés

szorongat

ige
  • szorít, megszorít, fogdos, markol, markolász, nyomkod, nyomorgat
  • (fájdalom): összeszorít, fojtogat, áthat
  • zaklat, nyaggat, üldöz, nyakára jár, ostromol
  • noszogat, sürget, szutyongat (tájnyelvi)
  • támad

ütőér

főnév
  • verőér, artéria (szaknyelvi), ütér (régies), élőér (tájnyelvi), élőín (tájnyelvi)
  • (választékos): főútvonal

vérvörös

melléknév
  • vörös, vérszínű, vérpiros, lángvörös, lángszínű, rubinszínű, rubinvörös, skarlát

szaktárs

főnév
  • munkatárs, szaki (bizalmas), szakika (bizalmas), kolléga, kartárs (régies)
  • szakmabeli, kebelbeli (régies)

süketség, siketség

főnév
  • hallásvesztés, halláshiány
  • nagyothallás
  • botfülűség
  • érzéketlenség, tompaság, közömbösség
  • ostobaság, blődség, szamárság

önhitt

melléknév
  • öntelt, gőgös, önelégült, egoista, kevély, büszke, dölyfös, felfuvalkodott, negédes (régies), beképzelt, rátarti, elbizakodott, fennhéjázó, arrogáns, hicces (tájnyelvi), pökhendi, pöffeszkedő, nagymellű, nagyképű, nyegle Sz: azt hiszi magáról, hogy ő az atyaisten; azt hiszi, hogy körülötte forog a világ; azt hiszi, hogy ő a világ közepe; elhiszi magát; magát nyaló barom; nagyot ért maga felől

szegez, szögez

ige
  • szegel, rögzít
  • tűz
  • irányít, irányoz, rászegez
  • rátámad, nekitámad

vidékies

melléknév
  • provinciális (idegen)
  • elmaradott, szemellenzős

zegzug

főnév
  • zug, szöglet, sarok, vacok
  • cikcakk

kifejezett

melléknév
  • hangsúlyozott, határozott, kifejtett, kimondott, világos, nyomatékos, félreérthetetlen, egyenes, nyílt, nyilvánvaló, evidens

vakoskodik

ige
  • vaklál (tájnyelvi), vaklász (tájnyelvi), batramáskodik (tájnyelvi), pilátuskodik (tájnyelvi)

utánoz

ige
  • imitál, mímel, másol, lemásol, kopíroz (bizalmas), koppint (szleng), elles (bizalmas), visszaad, reprodukál, utánacsinál, majmol, követ
  • parodizál
  • archaizál

végrehajtható

melléknév
  • behajtható
  • jogerős, hatályos, törvényes
  • keresztülvihető, megtehető, megcsinálható, megvalósítható, kivihető, teljesíthető

változik

ige
  • megváltozik, alakul, átalakul, módosul, fordul
  • hasonul
  • ingadozik, váltakozik, fluktuál (szaknyelvi), hullámzik, oszcillál
  • válik (valamilyenné), lesz (valamivé), fejlődik, szerveződik, kicirlódik (tájnyelvi)

tisztán

határozószó
  • csak, pusztán, csupán, merőben, kizárólag, egyedül
  • érthetően, világosan, pontosan, jól
  • teljesen, egészen, tisztára

vérbélű

melléknév
  • piros bélű, vörös húsú
  • (tájnyelvi): pirospozsgás, életerős, egészséges