vadász szinonimái

főnév
  • puskás (bizalmas), hajhász (régies), vadászember (tájnyelvi), jáger (régies), nimród (régies)
  • hegyivadász

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

plénum

főnév
  • vezetőség
  • nyilvánosság

béna

melléknév
  • megbénult, mozgásképtelen, mozgássérült, mozgásgátolt, mozgáskorlátozott, munkaképtelen, rokkant, nyomorék, szélütött, szélhűdéses, fogyatékos, paralitikus (szaknyelvi), inaszakadt (régies), szélhüdt (régies), bonka (tájnyelvi), bincsók (tájnyelvi), lázár (tájnyelvi)
  • dermedt, meredt, tehetetlen
  • (szleng): ügyefogyott, ügyetlen, szárnyaszegett, suta, gyámoltalan, tehetetlen, képtelen, erőtlen, gyönge, nehézkes, kétbalkezes, teszetosza (bizalmas), nyehe-nyühe (tájnyelvi), nyámnyila, teszefosza (tájnyelvi), tohonya, impotens, fakezű, pancser (szleng), gacsos (szleng), fuser (szleng), töketlen (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a vadász szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

uszítás

főnév
  • biztatás, nógatás, rászabadítás
  • lázítás, bujtogatás, felbujtás, heccelés

természeti

melléknév
  • természetes, eredeti, öröklött, veleszületett, természet adta
  • primitív, vad

telepedik, telepszik

ige
  • elhelyezkedik, letelepedik, települ, megszáll, költözik
  • táborozik, tanyáz
  • leül, elhelyezkedik, leteszi magát, leereszkedik, leteperedik (tájnyelvi), levacáholódik (tájnyelvi)
  • lefekszik, leheveredik, lenyugszik, lepihen
  • (régies): ülepedik, ülepszik

szókimondó

melléknév
  • nyílt, egyenes, őszinte, karakán, igazmondó, szókiszóló (tájnyelvi), mérmondó (tájnyelvi) Sz: a kapát kapának, az ásót ásónak mondja; nem tesz lakatot a szájára; nevén nevezi a gyereket; nem rejti véka alá a véleményét; ami a szívén, az a száján; nyelvén van a szíve; kimondja, ami a szívén fekszik; kijelenti feketén-fehéren; nem árul zsákbamacskát; kerek perec kimondja; nem köt görcsöt a nyelvére

üldögél

ige
  • ücsörög, elül, csücsül, trónol (pejoratív), gubbaszt, ülöget (tájnyelvi)

vérengző

melléknév
  • öldöklő, gyilkoló, kegyetlen, könyörtelen, kíméletlen, embertelen, brutális, bestia, barbár, hóhér, tatáros (régies), mészárló, vérszomjas
  • ragadozó, húsevő

szaggat

ige
  • tép, tépáz, szakít, marcangol, tépked, tépdes, tépász (tájnyelvi), cibál, metél, csupál (tájnyelvi), gyimál (tájnyelvi), ribál (tájnyelvi)
  • nyű, rongál, rongyol, nyüstöl (tájnyelvi), koptat(valamire)
  • hasogat, lüktet, kínoz, gyötör, mardos, szúr, nyilallik

stramm

melléknév
  • derék, kemény, keménykötésű, daliás, délceg, deli, erős, izmos, jó kiállású, klassz (szleng), belevaló (bizalmas), remek, katonás, nagyszerű, huszáros, peckes, kiváló, elsőrendű, pompás
  • egészséges

öcs

főnév
  • testvéröcs, öcskös (bizalmas), öcsi (bizalmas)
  • férfi testvér, fitestvér, fivér, egytestvér, testvér szerint való atyafi (régies)
  • unokaöcs
  • (tájnyelvi): húg

szarvas

főnév
  • fővad (régies), rőtvad, agancsár (régies)
  • szarvasbika
  • szarvastehén, ünő
  • szarvasborjú
  • (tájnyelvi): trágyadomb, ganajdomb
  • (régies): kifli, szarvacska (tájnyelvi)

vétek

főnév
  • mulasztás, hiba, botlás, ballépés, bűn, bűntett, vétség, culpa (idegen), istenkísértés, törvénysértés, törvényszegés, törvénytelenség, deliktum (régies)

zagyvaság

főnév
  • értelmetlenség, összefüggéstelenség, ostobaság, badarság, bolondság, szamárság, mellébeszélés, süketelés (szleng), zagyvalék, marhaság (bizalmas), hülyeség, blabla (bizalmas), halandzsa (bizalmas), hadova (szleng), kamu (szleng), hanta (bizalmas)
  • összevisszaság, kuszaság, ziláltság, rendezetlenség

kidagad

ige
  • kidomborodik, kitüremlik, felpuffad, kidudorodik, felpúposodik, kidegeszedik (tájnyelvi)
  • kinő, kinyomul
  • (szem): kidülled, kigúvad, kimered, kiül (tájnyelvi)

vadkacsa

főnév
  • vadréce, tőkés réce

univerzum

főnév
  • világegyetem, világmindenség, világ, mindenség, kozmosz

védett

melléknév
  • szélmentes, fedett
  • óvott, őrzött, biztonságos, sérthetetlen, biztos, biztosított, stabil, szilárd, megerősített, védelem alatt álló
  • ellenállóképes, immúnis (szaknyelvi)
  • értékes, páratlan, ritka

választékos

melléknév
  • gondos, igényes, elegáns, ízléses, finom, kifinomult, ékesszóló, fennkölt, exkluzív, disztingvált, emelkedett, kényes, flancos (pejoratív), úri, előkelő

tetszeleg

ige
  • parádézik, kényeskedik, biggyeszkedik (tájnyelvi), páváskodik, díszeleg, pózol, nagyképűsködik, illeg-billeg, mutogatja magát, feszít (bizalmas), dülleszt (pejoratív), flancol (szleng), fényeleg (régies)

vegyes

melléknév
  • többféle, többfajta, különféle, különfajta, mindenféle, mindenfajta, sokféle, összetett, kombinált, kevert, elegyes, sokszínű, eltérő, heterogén, hibrid (idegen), bakavegyes (tájnyelvi), egyveleges (tájnyelvi), elegy-belegy (tájnyelvi), váltakozó, közös, tarka, keveres (tájnyelvi), abajdóc (régies), válogatás nélküli, keresztezett
  • kétes, zavaros, zagyva, kusza, homályos, bizonytalan, gyülevész, szedett-vedett