uszítás szinonimái

főnév
  • biztatás, nógatás, rászabadítás
  • lázítás, bujtogatás, felbujtás, heccelés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

sátáni

melléknév
  • gonosz, kegyetlen, embertelen, ördögi, démoni
  • alvilági, pokoli
  • gúnyos, kárörvendő, kísérteties, hátborzongató

rászolgál

ige
  • megérdemel, kiérdemel
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a uszítás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

túloz

ige
  • nagyít, felnagyít, felfúj (bizalmas), tódít, lódít, kiszínez (valamit), túlkodik (régies), túlságoskodik (régies), felerőtet (régies) Sz: a szőrt is gerendának látja; átesik a ló másik oldalára; kicsi lábnak nagy talpat kerekít; légyből elefántot csinál; nagyra viszi az ökörszemet
  • túlhajt, túlfeszít, túlzásba visz, túllő a célon, elveti a sulykot, utríroz (idegen), túlliheg (bizalmas), túldramatizál (szleng), túldimenzionál (szleng)

tégely

főnév
  • csésze, tálka

tapint

ige
  • érzékel, érint, megérint, hozzáér, hozzányúl, illet, megfog, értőzik (tájnyelvi)
  • (valamire): rátapint, rátalál, rámutat, rájön, eltalál, kitalál

szertartásos

melléknév
  • ünnepélyes, feszes, merev, előírásos, ceremoniális, körülményes, mesterkélt, rituális
  • külsőséges, tartalmatlan, formális

ugyanott

határozószó
  • ugyanottan (tájnyelvi), éppen ott, épp ott, ibidem (idegen)

varázsoló

melléknév
  • igéző, bűvölő, hókuszpókuszoló

sors

főnév
  • osztályrész, rendelés, elrendelés, csillagzat, predesztináció, karma (idegen), fátum, sor (bizalmas), végzet, gondviselés
  • véletlen, szerencse

sikál

ige
  • súrol, sikárol (tájnyelvi), csiszál (tájnyelvi), tisztít, dörzsöl, dörgöl, zsúrol (tájnyelvi), vakar (bizalmas)

okmány

főnév
  • okirat, dokumentum, oklevél
  • irat, ügyirat, bulla (régies), akta
  • tanúsítvány, bizonyítvány
  • igazolvány

sűrűség

főnév
  • fajsúly
  • gyakoriság
  • tömörség, tömöttség, vastagság, tömítettség, denzitás (szaknyelvi), konzisztencia (szaknyelvi), töménység
  • (régies): erdő
  • bozót, liget

végállomás

főnév
  • célállomás, fejállomás
  • végcél

viszolyog

ige
  • vonakodik, idegenkedik, húzódozik, fázik
  • borzong, undorodik, irtózik, utálkozik

kérészéletű

melléknév
  • tiszavirág-életű, múlékony, mulandó, ideiglenes, tűnő, elmúló, efemer (idegen), röpke, elillanó, tovatűnő, rövid

útakadály

főnév
  • úttorlasz, barikád

tudósító II.

főnév
  • riporter, krónikás, informátor, közvetítő, levelező, korrespondens (régies), referens (szaknyelvi), híradó, forrás

vagyogat

ige
  • megvan, éldegél, éleget, létezik, lellegél (tájnyelvi), élődik (régies) Sz: elvan, mint a befőtt

üdítő II.

főnév
  • üdítőital

telefonközpont

főnév
  • távbeszélőközpont (szaknyelvi), központ (bizalmas)

való I.

melléknév
  • valóságos, valós, valóságon alapuló, létező, színigaz, megtörtént, tényleges, meglévő, tényvaló (tájnyelvi), fennálló
  • (régies): valódi, eredeti, igazi, hiteles, cáfolhatatlan
  • igaz
  • illő, illik, megfelelő, méltó
  • helyes, szabad, jó
  • (valahonnan): származó
  • (valahová): tartozó
  • (valaminek): alkalmas, használható
  • (valamire): érdemes, fordítható, kellő, szolgáló, szánt, rendelt