végítélet szinonimái

főnév
  • utolsó ítélet
  • világvége, apokalipszis (választékos)
  • ítéletidő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elhagyatott

melléknév
  • magányos, magános, magára hagyott, árva, társtalan, egyedülálló
  • ágrólszakadt, elanyátlanodott, nyomorult, jöttment, hontalan, elhanyagolt, mellőzött Sz: egyedül van, mint a szedett fa; egyedül van, mint a kisujjam; egyedül van, mint a kivert kutya; maga van, mint az útszéli kóró; maga van, mint a lehulló levél; maga van, mint a varga a vásárban
  • néptelen, lakatlan, puszta, kietlen, sivár, kopár, kihalt, üres, félreeső, eldugott, isten háta mögötti
  • gazdátlan, elárvult

elkerget

ige
  • elűz, elzavar, elhajt, elriaszt, elmar, eltaszít, elijeszt, kiseprűz, elkurgat (tájnyelvi), kidob, kitesz, elcsap, kirúg (bizalmas), kiebrudal, eltávolít, kiutasít, száműz, kipenderít, kiteszi a szűrét
  • (gondolatot) elhesseget, (félelmet) eloszlat
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a végítélet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

valamint

kötőszó
  • továbbá, úgymint, szintén, úgyszintén, azonkívül, azonfelül, meg, ráadásul

tömegvonzás

főnév
  • nehézkedés (régies), nehézségi erő, gravitáció

titoktartó

melléknév
  • diszkrét, szómegálló (tájnyelvi) Sz: hallgat, mint a sír

talpal

ige
  • jár-kel, fáradozik, lót-fut, kutyagol, gyalogol, baktat, ballag, utánajár, lábal (tájnyelvi)

vásárol

ige
  • vesz, megszerez, szert tesz, beszerez, vásál (tájnyelvi), megvált (jegyet), hozzájut, megkap, elnyer, elér

visszaigazít

ige
  • visszahelyez, visszarendez
  • (órát): visszaállít, visszahúz, hátraigazít, hátraállít, hátrahúz

személyazonosság

főnév
  • identitás, kilét

szatirikus I.

melléknév
  • gúnyos, gúnyoros, csúfolódó, csúfondáros, fullánkos, epés, maró, csípős, szarkasztikus

összevarr

ige
  • összeölt, összeerősít, összefércel, megvarr, összedolgoz (szaknyelvi), beaggat (tájnyelvi), összetűz, összeöltöget, összegányol (tájnyelvi)

szesztilalom

főnév
  • alkoholtilalom, prohibíció (idegen)

vízifukszia

főnév
  • leánycsalogató, pistikevirág, szívvirág, Szultán-nebáncsvirág

királylány, királyle

főnév
  • királykisasszony

végre

határozószó
  • végtére, csakhogy, végül, utoljára (tájnyelvi), egyszer, a végén, befejezésül, valahára, végre-valahára, nagy sokára
  • elvégre, utóvégre, hiszen

vakarcs

főnév
  • csöppség, emberke (tréfás), görcs, tökmag, vakarék, fikarc (tájnyelvi), porbafingó (durva)
  • (jelzőként): vézna, satnya, nyápic, csenevész, mélynövésű (szleng)
  • (tájnyelvi): cipó, bufta (tájnyelvi), pompos (régies)
  • (tájnyelvi): lóvakaró
  • (tájnyelvi): köröm
  • (tájnyelvi): csipkerózsabogyó, hecserli (tájnyelvi)

vigyáz

ige
  • ügyel (valamire), kímél, óv, félt
  • virraszt (régies), vigilál (idegen)
  • figyel, fülel, fürkész, les, résen van
  • óvakodik
  • felügyel, szemmel tart, őrködik, őriz, strázsál, véd

verdes

ige
  • ütöget, kopogtat
  • paskol
  • hozzá-hozzáér, meg-megüt, hozzá-hozzáütődik, érint
  • csapkod, ver

törülköző

főnév
  • fürdőlepedő, kéztörlő, kendő, dörgölődző (tájnyelvi), kendező (tájnyelvi), kendőző (tájnyelvi)

virágcsokor

főnév
  • csokor, bokréta, csokréta, bukéta (tájnyelvi)