vakarcs szinonimái

főnév
  • csöppség, emberke (tréfás), görcs, tökmag, vakarék, fikarc (tájnyelvi), porbafingó (durva)
  • (jelzőként): vézna, satnya, nyápic, csenevész, mélynövésű (szleng)
  • (tájnyelvi): cipó, bufta (tájnyelvi), pompos (régies)
  • (tájnyelvi): lóvakaró
  • (tájnyelvi): köröm
  • (tájnyelvi): csipkerózsabogyó, hecserli (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

asztma

főnév
  • fojlás (tájnyelvi)

összetoboroz

ige
  • összeverbuvál, összegyűjt, egybegyűjt, összeterel, egybehív, összehív, összecsődít, egybecsődít, összeszed, összeharangoz, összetrombitál, összedobol, összekolompol, összekürtöl, gyülekeztet
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a vakarcs szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

útkereszteződés

főnév
  • keresztút, keresztesút (tájnyelvi), útkeresztezés, kereszteződés, általút (régies), válaszút
  • csomópont

tételes

melléknév
  • részletes, megfogalmazott
  • (tájnyelvi): bölcs, magvas (mondás)

tengerészet

főnév
  • tengerhajózás

szorítkozik

ige
  • korlátozódik

ütlegel

ige
  • üt, ver, üt-ver, püföl, öklöz, búbol (tájnyelvi), lazsnakol (tájnyelvi), puhít (tájnyelvi), ruház (szleng), tángál, náspángol, megdönget (régies), kókányoz (régies), hargenol (szleng), adjusztál (tájnyelvi), kópisol (tájnyelvi), puflagol (tájnyelvi)

vértezet

főnév
  • vért, páncélzat, páncélruha

szakszó

főnév
  • műszó, terminus (szaknyelvi), terminus technicus (szaknyelvi), műkifejezés, mesterszó (régies), szakkifejezés

suttog

ige
  • sugdos, sustorog, sugdolódzik, susmog (tájnyelvi), susmusol (bizalmas), pusmog, mormol, sziszeg, csendeleg (tájnyelvi), pusmotol (tájnyelvi), sutyorog (bizalmas), setteg (tájnyelvi), setyepetyál (tájnyelvi), sopotyál (tájnyelvi)
  • susog, zizeg, zümmög
  • sugdolózik, súg, rebesget, setesutál (tájnyelvi)
  • pletykál, híresztel, terjeszt

önfenntartás

főnév
  • létfenntartás, megélhetés, életlehetőség, kenyérkereset, kenyér, élet, szubszisztencia (idegen)

szegényes

melléknév
  • egyszerű, elégtelen, topis (szleng), kopottas, elnyűtt, kopott, viseltes, snassz (bizalmas), ínséges, gyarló, toplák (szleng), csóró (szleng)
  • sovány, gyér, ritka, gyatra, hitvány, szűkös, szerény, tartalmatlan
  • hiányos, fogyatékos

vidám

melléknév
  • jókedvű, derűs, vidor (régies), víg, örömteli, vígságos, kedélyes, derült, jókedélyű, jóvágású (tájnyelvi), feldobódott (szleng), jópofa, mókás, játékos, bohókás, tréfás, mulatságos, vicces, mulattató, joviális (régies), piknikus, boldog, derűlátó, örvendező Sz: nyulat lehet fogatni vele
  • élénk, eleven, lendületes
  • (szín): világos, derűs

zavart

melléknév
  • fölkevert, zavaros, homályos
  • zavarodott, bomlott, tébolyodott, elmeháborodott, bolond, őrült, féleszű, abnormális, eszeveszett, hibbant
  • kábult, narkós (bizalmas), kokós (szleng), anyagos (szleng)
  • feszélyezett, megilletődött
  • izgatott, ideges, nyugtalan, zaklatott, zilált, felindult, feldúlt, kiegyensúlyozatlan, kapkodó
  • tanácstalan, tétova, bizonytalan, határozatlan
  • elképedt, megrökönyödött, meghökkent, megdöbbent, meglepett
  • piruló, szégyenlős

kifecseg

ige
  • elmond, kibeszél, kikotyog, kilocsog, kicseveg, kicsacsog, kikottyant (bizalmas), kivakkant, kipletykál (bizalmas), elpletykál, elhíresztel, kikürtöl, elárul, továbbad, divulgál (idegen), elköp (szleng) Sz: eljár a szája; könyökén is kijön; mindent kikottyant a szája az alfele híre nélkül; mindent nyelve harangjára köt; nem áll meg benne a szó
  • (tájnyelvi): kifröcsög, kifröccsen, kiloccsan

vakmerőség

főnév
  • bátorság, merészség, elszántság, kurázsi (bizalmas), vagányság (bizalmas), virtus
  • meggondolatlanság
  • kockázat, hazardírozás, rizikó, kaland
  • szemtelenség, arcátlanság, pimaszság

utánaszámol

ige
  • ellenőriz, átszámol, újraszámol, újraszámlál
  • utánaszámít

végösszeg

főnév
  • végeredmény, summa, egyenleg

változatlan

melléknév
  • állandó, stabil, fix (bizalmas), konstans (szaknyelvi), egyhangú
  • azonos, megegyező, módosulatlan
  • kitartó, örökös
  • megrögzött, bevett, megcsontosodott, meggyökerezett

tiszt

főnév
  • katonatiszt, parancsnok
  • (régies): tisztviselő, hivatalnok
  • (választékos): hatáskör, munkakör, tisztség, feladat, beosztás, reszort (idegen)

vérátömlesztés

főnév
  • transzfúzió (szaknyelvi)