unszolás szinonimái

főnév
  • kérés, biztatás, buzdítás, rábeszélés, sürgetés, doszolás (régies), késztetés, sarkallás, nógatás, noszogatás, kapacitálás, ösztönzés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hogyan II.

főnév
  • eljárási mód, módozat, módszer, know-how (idegen)

gondolkodik, gondolk

ige
  • elmélkedik, bölcselkedik, töpreng, töprenkedik, tűnődik, kontemplál (régies), elmél (régies), fejében forgat, eszében forgat, használja a fejét, jár az esze, töri a fejét, hányja-veti elméjét (régies), eszénkedik (tájnyelvi), fantizál (tájnyelvi), filózik (szleng), gógyizik (szleng), meditál, gondol, rágódik, tervez, számítgat, mérlegel, latolgat, spekulál, morfondíroz, tanakodik, tépelődik, foglalkozik, mereng, mélázik, gondolatokba merül
  • vélekedik, gondol
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a unszolás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

tulajdon II.

határozószó
  • (régies): teljesen, egészen, valósággal
  • szakasztott

távolbalátás

főnév
  • telepátia, látnoki képesség, jövőbe látás, megsejtés, megérzés

tanulatlan

melléknév
  • iskolázatlan, analfabéta, írástudatlan, műveletlen, képzetlen, tudatlan, buta, járatlan, tapasztalatlan, kulturálatlan, pallérozatlan, illiterátus (régies), unintelligens
  • közönséges, faragatlan, bárdolatlan, nyers, civilizálatlan, csiszolatlan, primitív
  • szakképzetlen, kívülálló, kontár, laikus, amatőr

szerencse

főnév
  • jószerencse, mázli (bizalmas), fortuna (idegen), disznó, főnyeremény (bizalmas), mák (szleng), malac (bizalmas)
  • szerencsecsillag
  • véletlen, végzet
  • boldogulás
  • (tájnyelvi): jóslat

udvari

melléknév
  • uralkodói, főnemesi, fejedelmi

vámőr

főnév
  • vámtiszt, vámtisztviselő, vámhivatalnok, vámos, finánc (régies)

sokszög

főnév
  • poligon (szaknyelvi)

sertésborda

főnév
  • sertéskaraj, disznókaraj, kamonádli (idegen)

odaüt

ige
  • odavág, odasóz (bizalmas), rácsap, odateremt, odaken (bizalmas), behúz (bizalmas), beakaszt (szleng), ráüt, ráhúz, odasújt (választékos), odakuttyant (tájnyelvi), odaver, odacsap, odalegyint (bizalmas)
  • megüt, beüt

suta I.

melléknév
  • balkezes, balog (régies), balos
  • félszeg, ügyetlen, idétlen, balogsüti (régies), balogsuta (tájnyelvi), ügyefogyott, gyámoltalan, sete-suta (tájnyelvi), senye-suta (tájnyelvi)(bizalmas)
  • nehézkes, esetlen, merev, csukabuka (tájnyelvi)
  • csonka, sánta, szarvatlan, farkatlan, szárnyatlan, hibás

vécé

főnév
  • illemhely, mellékhelyiség, toalett, félreeső hely, mosdó, vizelde, pissoir (idegen), árnyékszék (régies), trón (bizalmas), klozet (bizalmas), műszerfal (szleng), budi (szleng), szükséghely (tájnyelvi), retyó (szleng), rötyi (szleng), klotyó (szleng), döntetlen (tréfás) Sz: ahová a király is gyalog jár (tréfás)

virágoskert

főnév
  • dísznövénykert, cárkecska (tájnyelvi)

kerekedik1

ige
  • csucsorodik, csücsörödik
  • hízik, gömbölyödik, terebélyesedik
  • kialakul, befejeződik, tökéletesedik

uras

melléknév
  • úrias, előkelő

tuba

főnév
  • galamb, tubi (bizalmas), gerle, tubica (bizalmas)

vádol2

ige
  • (tájnyelvi): gyalogol, bandukol, vándorol
  • gázol

utoljára

határozószó
  • utolsóként, utolsónak, utolszor, utolsósorban
  • utolsó ízben
  • végül, végre, végezetül, ultimó
  • elvégre, utóvégre, végtére, végre is, végül is

tekeredik

ige
  • bodorodik, göndörödik, fonódik, csavarodik, göngyölödik, gyűrűsödik, kunkorodik, gyűrűzik, csévélődik, csevergőzik (tájnyelvi), fecseredik (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): tekereg, tekerőzik, kanyarog, kanyarodik, kígyózik, kacskaringózik, keringőzik (tájnyelvi)

választék

főnév
  • készlet, árukészlet, áruválaszték, kollekció, szortiment (idegen)
  • (hajviseleten): választóvonal, elválasztás