turfa szinonimái

főnév
  • (szaknyelvi): tőzeg

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

dilis

melléknév
  • bolond, őrült, elmebeteg, elmebajos, dilinós (tréfás), eszelős, eszeveszett, eszement, féleszű, félcédulás, félkegyelmű, tébolyodott, agyalágyult, beszámíthatatlan, ütődött (bizalmas), dühöngő, őrjöngő, pszichopata (szaknyelvi), rögeszmés, mániás, bogaras, rigolyás, esztelen, kótyagos, botor, hülye, idétlen, zagyva, bohóc, pojáca, paprikajancsi, excentrikus, kretén, mesüge (szleng), flúgos (szleng), bohó (régies), balyóka (tájnyelvi), füves (régies), istók, bapajkó (tájnyelvi), bódi (tájnyelvi), bótya (tájnyelvi), csába (tájnyelvi), csánbókos (tájnyelvi), bődült (tájnyelvi)
  • abszurd, képtelen, komikus, groteszk, ésszerűtlen, fura, furcsa, különös, szokatlan, valószínűtlen

firkant

ige
  • odavet, vakarít (tájnyelvi), fickant (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a turfa szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

tömött

melléknév
  • sűrű, dús, busa (szemöldök), buja, burjánzó, kompakt (idegen)
  • tele, telt, teletömött, duzzadt, dagadó, degesz (tájnyelvi), busa (tájnyelvi), busás (tájnyelvi)
  • zsúfolt
  • hízott, hizlalt (liba, kacsa)

tanerő

főnév
  • tanár, oktató, pedagógus

szűnő

melléknév
  • múló, csökkenő, csillapodó, enyhülő, csendesedő

székhely

főnév
  • székház, rezidencia, központ, centrum
  • lakóhely, szálláshely, domicilium (régies)

trón

főnév
  • trónszék, trónus, királyszék, fejedelemszék
  • méltóság, hatalom, fenség, rang
  • (szleng): bili, éjjeliedény, vécé

üzenet

főnév
  • értesítés, közlemény, hír, híradás, posta (régies), tudósítvány (régies), mondanivaló

selejt

főnév
  • hulladék, maradék, szemét, limlom, alja (valaminek), hitványa (valaminek), ócskaság, kacat, bóvli
  • (jelzőként): selejtes, hibás, hitvány, ócska, vacak, értéktelen, ragyva (régies)

sajátos

melléknév
  • sajátságos, sajátszerű, jellegzetes, különös, extra, különleges, eredeti, egyedi, jellemző, egyéni, individuális, extravagáns, specifikus, speciális, karakterisztikus, szinguláris (szaknyelvi)

nyilatkozik

ige
  • véleményt mond, beszél, bejelent, elmond, tudtára ad, kinyilvánít, kijelent, kihirdet, közhírré tesz, deklarál
  • nyilatkozatot ad, interjút ad
  • válaszol
  • szavaz, voksol, választ

sokoldalú

melléknév
  • sokrétű, összetett, bonyolult, sokszínű, komplex (idegen), többsíkú, szövevényes
  • átfogó, egyetemes, univerzális, enciklopédikus, sokirányú

valahol

határozószó
  • valamerre
  • akárhol, bárhol

vész1

ige
  • veszik, pusztul, tönkremegy, megsemmisül
  • elvész, eltűnik, ott marad, odalesz
  • elpusztul, meghal

katolikus

melléknév
  • pápista (régies)

turpis2

melléknév
  • (tájnyelvi): fitos, pisze, turcsi

tökfedő, tökfödő

főnév
  • (szleng): fejrevaló, kalap, sapka, dekli (szleng), satyak (bizalmas)

utóhatás

főnév
  • utórezgés, következmény, eredmény, folyomány, kimenetel
  • utóíz

udvariasság

főnév
  • előzékenység, figyelem, figyelmesség, tapintat, szívesség, illendőség, lovagiasság, körültekintés, gavalléria (régies), tisztességadás (régies), tisztességtudás, illem, illedelmesség, galantéria (régies)

tapsifüles

főnév
  • nyúl, ugrifüles (tréfás), nyuszi, bence (tájnyelvi), füles (tájnyelvi)

üldöz

ige
  • követ, hajszol, kerget, űz, köröz, hajhász, hajkurász, vadászik (valamire)(valaki elől)
  • nyugtalanít, zaklat, zargat, zavar, háborgat, molesztál, abajgat (tájnyelvi)