tán szinonimái

határozószó
  • talán, talántán (tájnyelvi), esetleg, meglehet, alkalmasint, valószínűség szerint

tan szinonimái

főnév
  • tétel, tantétel, dogma, doktrína (választékos)
  • elmélet, tanítás, tudomány

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hágó

főnév
  • hegynyereg, hegynyak
  • szoros, szurdok, mélyút, horhos (tájnyelvi)
  • lejtő, kapaszkodó, kaptató (tájnyelvi)

jóváhagy

ige
  • engedélyez, beleegyezik (valamibe), tudomásul vesz, elismer, hozzájárul, megenged, láttamoz, aláír, approvál (régies)
  • elfogad, szentesít, törvényesít, érvényesít, hatályba léptet, becikkelyez, ratifikál (szaknyelvi), törvénybe iktat, megszavaz, egyetért, helybenhagy, szankcionál (idegen), megerősít, alátámaszt, konfirmál (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a tán szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

szőrpamacs

főnév
  • szőrcsomó, szőrpamat (tájnyelvi)
  • ecset, pamacs

szakértelem

főnév
  • hozzáértés, jártasság, kompetencia (szaknyelvi), szaktudás, tudás, szakismeret, szakképzettség, képzettség, szakmai ismeret, szakavatottság, mesterségbeli tudás, felkészültség
  • illetékesség, szaktekintély

stúdió

főnév
  • adóterem, közvetítőszoba
  • műterem
  • műhely

ritka

melléknév
  • ritkás, gyér, szórványos, elszórt
  • kiváló, nagyfokú
  • párját ritkító, páratlan, rendkívüli, különleges, kivételes, egyedülálló, egyedüli, ritkaságszámba menő, nem mindennapi Sz: ritka, mint a fehér holló

tahó

melléknév
  • faragatlan, bárdolatlan, fajankó, neveletlen, udvariatlan, közönséges, műveletlen, útszéli, parlagi, durva, nyers, primitív, mucsai (durva), bunkó, bumfordi, tuskó (bizalmas), surmó, suttyó (tájnyelvi)

terhelő

melléknév
  • rakodó, rápakoló, töltő
  • ránehezedő, fárasztó, terhes, igénybe vevő, nyomasztó
  • vádoló, rárovó, kirovó, nyomós, elítélő, nehezítő, súlyosbító

pótkávé

főnév
  • kávépótlék, kávépótszer, cikória, malátakávé, nyerítős (bizalmas), zabos (bizalmas)

pláne II.

módosítószó
  • különösen, kivált

méltányos

melléknév
  • méltó, elfogulatlan, részrehajlatlan, helyes, korrekt, pontos, józan, pártatlan, helyénvaló, tárgyilagos
  • mérsékelt, igazságos, illő, jogos, törvényes, jogszerű, legitim (idegen)

puskatus

főnév
  • puskaagy, tus

tétlen

melléknév
  • dologtalan, munkátlan, passzív, lusta, rest, lomha, henye, renyhe, tunya, semmittevő, tespedt

trombita

főnév
  • rézfúvós, harsona, kürt
  • postakürt
  • (szleng): orr, nózi (bizalmas), porszívó (szleng), ormány (bizalmas), firnyák (szleng)

huncut II.

főnév
  • kópé, lator, selma (régies), gézengúz, kujon (bizalmas), csirkefogó, himpellér

végzettség

főnév
  • képzettség, iskolázottság
  • képesítés

tanácsterem

főnév
  • ülésterem, tárgyalóterem, nagyterem, díszterem

szög1

főnév
  • szeg, stift, szegecs

tekereg

ige
  • csavarodik, kunkorog, tekerődzik, tekergőzik, kígyózik, kacskaringózik
  • csavarog, lézeng, csatangol, barangol, görbe utakon jár, kóvályog, kóborol, kódorog, kimaradozik, kószál, bolyong, lődörög, lófrál, őgyeleg, cselleng, kóricál, kujtorog, kavillál (tájnyelvi), cikál (tájnyelvi), megtekerődzik (tájnyelvi)

védelmez

ige
  • véd, megvéd, őriz, vigyáz, ügyel
  • óv, megóv, oltalmaz
  • pártol, pártfogol, gyámolít, szárnyai alá vesz, menedéket nyújt (valakinek)
  • (ügyvéd): képvisel, szól (valaki mellett), kiment, tisztáz, kiáll (valaki mellett)
  • (álláspontot): bizonyít, erősít

tarack1

főnév
  • mozsárágyú, ágyú

szamárság

főnév
  • ostobaság, badarság, baromság, butaság, oktalanság, csacsiság, csacskaság (választékos), bohóság, bolondság, idétlenség, zöldség (bizalmas), képtelenség, sületlenség, süketség (bizalmas), blődség, zagyvaság, buta beszéd, hülyeség, marhaság (bizalmas)

templomszolga

főnév
  • egyházfi, sekrestyés, egyházszolga, céhmester (tájnyelvi)
  • harangozó
  • samesz (szaknyelvi)

végrehajtó II.

főnév
  • foglaló, egzekutor (régies), dúló (tájnyelvi)