horgonyoz szinonimái

ige
  • áll, kiköt, vesztegel

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

veszekedős

melléknév
  • házsártos, zsémbes, zsörtölődő, dohogó, kötekedő, összeférhetetlen, civakodó, civódó, harapós, pattogó, izgága, szekáns (bizalmas), szájas (pejoratív), brahis (szleng), csatázó (tájnyelvi), zsörtös (tájnyelvi)

megnyit

ige
  • kinyit, kitár, kireteszel
  • hozzáférhetővé tesz, szabaddá tesz
  • megbont, kibont, felbont, kidugaszol
  • (szaknyelvi): felvág, feltár, szétnyit
  • megindít, fölavat, fölszentel, átad
  • megkezd, elindít, kibontakoztat
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a horgonyoz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hiábavaló

melléknév
  • céltalan, fölösleges, haszontalan, hasztalan, hiú, értelmetlen, sziszifuszi, reménytelen, célszerűtlen, meddő, improduktív, gyenge, erőtlen, eredménytelen, fölös
  • (személy) (tájnyelvi): mihaszna, semmirekellő

gyógyul

ige
  • javul, lábadozik, felépül, füremedik (régies), üdül (régies), rendbe jön, vígaszik (tájnyelvi)
  • forrad, heged, varasodik
  • vigasztalódik, megnyugszik

guba1

főnév
  • suba, felsőkabát

fogazat

főnév
  • fogsor
  • csipkézet, csipkézés, fogazottság, fogazás, perforálás

hóakadály

főnév
  • hótorlasz, hótömeg, hófúvás

ingatag

melléknév
  • dűlékeny, düledező, dülöngélő, ingó, tántorgó, támolygó, omladozó, hintázó, billegő, rozzant
  • változékony, változó, bizonytalan, bizonytalankodó, tétova, tétovázó, határozatlan, ingadozó, problematikus, kétes, kialakulatlan, beteges, gyenge, törékeny
  • állhatatlan, csapodár, csélcsap, kiszámíthatatlan, megbízhatatlan, jellemtelen, labilis, szeszélyes, habozó, csapongó, könnyelmű, felelőtlen

rémület

főnév
  • ijedtség, ijedelem, félelem, rettegés, rettenet, döbbenet, riadalom, pánik, kétségbeesés

fekvőhely

főnév
  • ágy, fekhely, hálóhely, alvóhely, nyughely, kerevet, rekamié, pamlag (régies), nyoszolya (régies), heverő, hencser (tájnyelvi), sezlon, dívány, ottomán (régies), kanapé, dikó (tájnyelvi), priccs, ágyszék (tájnyelvi), hálópad (tájnyelvi), hálólóca (tájnyelvi)
  • alom, tanya, vacok

farkas

főnév
  • ordas (választékos), csikasz (tájnyelvi), toportyán (tájnyelvi), féreg (tájnyelvi), toportyánféreg (tájnyelvi), fogasi (tájnyelvi, tréfás)

csigavonal

főnév
  • csavarvonal, spirál, spirális, spirálvonal, tekervény, kacskaringó, hélix (szaknyelvi)

felhúz

ige
  • felvon, felemel, fölteker
  • felvonszol, felrángat, felcibál, felcsaptat (régies), fölcsévél (régies)
  • felakaszt, fellógat, felköt
  • felvesz, felölt, felcsatol, magára ölt, belebújik
  • (falat): felépít, felállít, rak
  • (sátrat): felver
  • (rugós szerkezetet): működésbe hoz
  • felingerel, felbosszant, felmérgesít, feldühít, felidegesít, felizgat, felbőszít, zabosít (szleng), dühbe hoz, dühbe gurít, kihoz a sodrából, méregbe gurít, haragra gerjeszt, felcukkol (szleng), bepörget (szleng), begerjeszt (szleng), bezsongat (szleng), bepöccent (szleng)

irigykedik

ige
  • irigyel, rossz szemmel néz, sajnál (valakitől valamit), irigykezik (tájnyelvi), ácsánkodik (tájnyelvi), elsárgul az irigységtől

kajüt

főnév
  • hajókabin, kabin, hajófülke, utasfülke, hálófülke

közismert

melléknév
  • ismert, ismeretes, köztudott, köztudomású, közkeletű, közmondásos, tudvalevő, triviális
  • kiváló, kiemelkedő, előkelő, tekintélyes, nagyhírű, hírneves, jónevű, népszerű, neves, nevezetes, befutott, közkedvelt, illusztris
  • hírhedt, rossz hírű, notórius

kimondhatatlan I.

melléknév
  • kiejthetetlen, artikulálhatatlan (idegen)
  • megnevezhetetlen, leírhatatlan, elmondhatatlan, mondhatatlan, különös, furcsa, hallatlan, felfoghatatlan, rejtélyes, elképzelhetetlen, hihetetlen, tabu, titkos
  • nagyfokú, módfelett nagy, túlságos, számtalan, tömérdek, töméntelen, miriád (idegen), maximális, rettentő nagy

horpadás

főnév
  • bemélyedés, süllyedés, süppedés, mélyedés, tányérosodás, benyomódás

hétalvó

főnév
  • álomszuszék, mormota, hétlusta

igazságszolgáltatás

főnév
  • bíráskodás, törvénykezés, ítélkezés, törvénylátás (régies), jogszolgáltatás, jurisdictio (idegen)

kiképzés

főnév
  • gyakorlatozás, oktatás, drill (idegen), nevelés, edzés
  • képzettség, készség, tudás
  • megformálás, kialakítás, formázás, forma, alak, külső

hullám

főnév
  • tajték, hab, ár
  • hullámzás, hullámverés, hullámtörés
  • hullámfürdő
  • hajhullám, dauer (szaknyelvi)
  • rádióhullám

gyűjtemény

főnév
  • kollekció, készlet, garnitúra
  • archívum, képcsarnok, műcsarnok, múzeum, galéria
  • antológia, album, almanach (régies), válogatás, csokor
  • felsorolás, jegyzék, lajstrom

ilyenkor

határozószó
  • most, jelenleg
  • ilyen alkalommal, ilyen esetben

kíméletes

melléknév
  • gyengéd, tapintatos, finom, figyelmes, óvatos, kedves, szelíd, enyhe, türelmes, béketűrő, részvétteli, diszkrét, humánus
  • megbocsátó, könyörületes, irgalmas