sorrend szinonimái
főnév
- rend, sor, szer (tájnyelvi), időrend, sorrendiség, következés, egymásutániság, konszekúció (választékos)
- rangsor, ranglétra, helyezés, besorolás
- értékrend, hierarchia
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
láb
főnév
- lábikó (bizalmas), csülök (bizalmas), lőcs (bizalmas), pata (bizalmas), tappancs (bizalmas), virgács (szleng), küllő (szleng), futómű (szleng), léc (szleng), mankó (szleng), alváz (szleng), bot (szleng), csánk (régies), bábi (tájnyelvi), bábóka (tájnyelvi), kaparó (tájnyelvi), menőke (tájnyelvi)
- lábfej
- talp, talapzat, aljzat
- pillér, oszlop
- hegedűláb
- versláb
segédkezik
ige
- segít, segítséget nyújt, közbenjár, segítségére van, asszisztál, szekundál (régies), közreműködik
radikális
melléknév
- gyökeres, mélyreható, forradalmi, alapos, teljes, erélyes, lényegretörő
- erőszakos, szélsőséges
sír2
főnév
- sírverem, sírgödör
- sírbolt, kripta, sírkamra
- sírhant, sírdomb, sírhalom
- (régies): temetőhely, temetőkert
szatócs
főnév
- fűszeres (régies), kalmár, kiskereskedő, boltos, krájzleros (bizalmas), vegyeskereskedő, kereskedő, bakonyás (régies), kufár (régies)
odarendel
ige
- odakéret, beidéz, megidéz, behív, odahív, odaszólít, becitál (bizalmas), odacitál (bizalmas)
nyomor
főnév
- ínség, nélkülözés, szükség, szűkölködés, szegénység, koldusszegénység, éhínség, nincstelenség, mizéria (bizalmas), nyomorúság, kín, sínylődés, tengődés, sanyarúság, ágrólszakadtság, baj, éhezés
- nyomorgás, nyomorhelyzet, tömegnyomor, pauperizmus (idegen)
- csapás, megpróbáltatás, szorultság Sz: Kun László szekere
oroz
ige
- lop, eltulajdonít, elemel, elcsen, szerez, tolvajol (tájnyelvi), elcsór (szleng), meglovasít (szleng)
- plagizál
szellő
főnév
- fuvallat, légáramlat, légáram, szellőcske, széllökés, fuvalom (régies), légvonat, ájer (tájnyelvi)
szókimondó
melléknév
- nyílt, egyenes, őszinte, karakán, igazmondó, szókiszóló (tájnyelvi), mérmondó (tájnyelvi) Sz: a kapát kapának, az ásót ásónak mondja; nem tesz lakatot a szájára; nevén nevezi a gyereket; nem rejti véka alá a véleményét; ami a szívén, az a száján; nyelvén van a szíve; kimondja, ami a szívén fekszik; kijelenti feketén-fehéren; nem árul zsákbamacskát; kerek perec kimondja; nem köt görcsöt a nyelvére
üres
melléknév
- üreges
- kongó
- szabad, lakatlan, elhagyott, elhagyatott, néptelen, elfoglalatlan, kopár, kietlen
- (állás, hely): betöltetlen, szabad
- (okmány): biankó, kitöltetlen
- (ételféle): puszta, csupasz
- (remény): hiábavaló, hiú, hasztalan
- (beszéd): semmitmondó, tartalmatlan, sületlen
- unalmas
- (vita): meddő, terméketlen
- (frázis): elcsépelt, elkoptatott, banális, közhelyszerű, pufogó, dagályos, sallangos
- (okfejtés): tartalmatlan, felületes, szellemtelen, gondolatszegény
- (személy): léha, ostoba, értéktelen, komolytalan, mihaszna
- (lélek, szív): érzéketlen, kedélytelen, apatikus
tetű
főnév
- nyű (tájnyelvi), szőkevitéz (tájnyelvi), kimli (bizalmas)
- (jelzőként): féreg, szemét, rohadék (durva), gazember
sorvaszt
ige
- senyveszt, hervaszt, fogyaszt, emészt, erőtlenít, elgyengít, ernyeszt, lankaszt, enervál (idegen), kókaszt
- elvékonyít (bőrt)
szakképzettség
főnév
- szakavatottság (választékos), szakmai ismeret, szakismeret, szaktudás, szakértelem, szakműveltség (régies), jártasság, mesterségbeli tudás, hozzáértés, kompetencia (szaknyelvi), illetékesség, gyakorlottság
- szakképesítés, képesítés, kvalifikáció
tető
főnév
- fedél, ernyő, borító
- háztető, tetőzet, eszterhéj (tájnyelvi)
- baldachin
- csúcs
- hegytető, orom, hegyorom, hegycsúcs
- tetőfok, tetőpont, csúcspont, csúcs, netovábbja (valaminek), plafon, maximum