szolga szinonimái

főnév
  • alkalmazott, cseléd, inas, legény (régies), lakáj, komornyik
  • (régies): hivatalsegéd, altiszt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gömbszelet

főnév
  • szegmentum (szaknyelvi), szektor (szaknyelvi)

törzs

főnév
  • test, truncus (szaknyelvi)
  • fatörzs, tönk, tuskó, középrész, rönk
  • váz, alap, gerinc
  • (szaknyelvi): klán, nemzetség, törzsök (régies), törzsszövetség, nagycsalád
  • nép, nemzet
  • (szaknyelvi): faj, nem, tribus (idegen)
  • vezérkar, főtisztikar, törzskar, stáb, táborkar
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szolga szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

szervezés

főnév
  • organizáció (idegen)
  • konstrukció, elrendezés

skandál

ige
  • ütemez, hangsúlyoz, megnyom (szótagot), nyomatékol (szaknyelvi), nyomatékoz (régies), kiemel (szót), akcentuál (idegen)

segítőkész

melléknév
  • szolgálatkész, készséges, előzékeny, jóindulatú, bajtársias, áldozatkész

rápirít

ige
  • rászól, megszégyenít, rendreutasít, letorkol, megpirongat, megdorgál, korhol, megfedd, megszid

színtársulat

főnév
  • színház (bizalmas), társulat, együttes, kompánia, trupp (régies)

taps

főnév
  • tetszésnyilvánítás, elismerés, dicséret, siker, ünneplés, éljenzés
  • tapsolás, tapsvihar, tapsorkán, vastaps

pelenka

főnév
  • pelus (bizalmas), pelcsi (bizalmas), póka (tájnyelvi), pólya (régies)

parlagi

melléknév
  • pusztai
  • durva, közönséges, alpári, otromba, ocsmány, ordenáré, útszéli, mucsai (durva), vulgáris, paraszt (durva), primitív, faragatlan, bárdolatlan, műveletlen, pallérozatlan, nyers, barbár, goromba

megnyugszik

ige
  • lecsillapodik, lecsillapszik, elcsitul, lecsendesül, lecsendesedik, lehiggad, megenyhül
  • megpihen
  • belenyugszik, megbékül, megelégszik, meghúzza magát, meghunyászkodik

piszkál

ige
  • szurkál, bökdös, bököd, birizgál (bizalmas), bizgat (tájnyelvi), babirkál (tájnyelvi), szurkapiszkál, pitiszkál (tájnyelvi), piszterkál (tájnyelvi), babrál, döfköd
  • kotor, turkál, vájkál
  • szít
  • szekál (bizalmas), gyötör, háborgat, ingerel, zargat, abajgat, bizgerál (tájnyelvi), bánt, piszkálódik, cseszeget (durva), szekíroz, hergel, vegzál, macerál (bizalmas), bosszant, molesztál, nyaggat, buzerál (szleng)
  • vizsgál, tanulmányoz, feszeget

tavasz

főnév
  • kikelet, rügyfakadás, ébredés, télbúcsúztató (tájnyelvi)
  • kezdet

tisztelendő I.

melléknév
  • tiszteletreméltó

hibás

melléknév
  • vétkes, bűnös, tettes, elkövető, hibáztatható, elítélhető, vitiosus (idegen), leveles (tájnyelvi)
  • helytelen, téves, szabálytalan, hamis, elhibázott, elvétett, eltévesztett, elrontott, eltolt (bizalmas), tökéletlen, pontatlan, kifogásolható, selejt, selejtes, meghibásodott, megrongálódott, romlott, irreguláris (szaknyelvi), abnormális, fonák
  • (tájnyelvi): sérült, fogyatékos, rokkant, nyomorék, csökevényes, természetellenes, torz, beteg, csonka, idomtalan, csámpás, csapott (tájnyelvi), cseberbelépkedő (tájnyelvi)
  • bolond (tájnyelvi), hibbant (tájnyelvi), öttűvelkötött (tájnyelvi), lökött (szleng), nyomott (szleng), gyagya (szleng), dilis, flúgos (szleng)

vokális

főnév
  • (szaknyelvi): magánhangzó, hangzó (régies)(szaknyelvi)

vádló

főnév
  • ügyész
  • panaszos, felperes, aktor (régies), vádtevő (régies)
  • bepanaszló, hibáztató, okoló

szolid

melléknév
  • tisztességes, megbízható, becsületes, tisztes, kiegyensúlyozott, rendezett életű, komoly, megállapodott, higgadt, mérsékelt, mértéktartó, megfontolt
  • (régies): szilárd, masszív, stabil
  • (vállalkozás): józan, megalapozott, kockázatmentes
  • egyszerű, szerény, dísztelen, csendes, szelíd, szende, visszahúzódó, tartózkodó, jámbor, szemérmes, visszafogott, decens (választékos), ízléses, diszkrét

szerencselovag

főnév
  • kalandor

takaródzik, takarózi

ige
  • burkolózik, burkolódzik
  • mentegetőzik, mentegetődzik, védekezik, magyarázkodik

üresség

főnév
  • semmi, vákuum (idegen)
  • űr
  • sivárság, kifejezéstelenség, tartalmatlanság, laposság, banalitás

szörny

főnév
  • szörnyeteg, monstrum, rém, rémség, torzalak, mumus

sors

főnév
  • osztályrész, rendelés, elrendelés, csillagzat, predesztináció, karma (idegen), fátum, sor (bizalmas), végzet, gondviselés
  • véletlen, szerencse

táncos I.

melléknév
  • élénk, eleven, fürge
  • ágaskodó, ficánkolós

vad I.

melléknév
  • primitív, civilizálatlan, műveletlen, barbár
  • veszedelmes, nekivadult, indulatos, bősz, féktelen, fékevesztett, haragos, ádáz, erőszakos, durva, nyers, goromba, szilaj, állati, veszekedett, embertelen, kegyetlen, vandál, vérengző, vérszomjas, brutális, állatias, zabolátlan, fékezhetetlen, eszeveszett, bedák (tájnyelvi)
  • zord, zordon (régies), félelmetes, ijesztő
  • kietlen, parlagi (régies), lakatlan, elhagyatott
  • szélsőséges, szertelen
  • domesztikálatlan, nem háziasított