uszító szinonimái
melléknév
- lázító, bujtogató, felbujtó, fölforgató
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
utánanéz
ige
- utánapillant
- ellenőriz, megnéz, tájékozódik, átnéz, ránéz, utánajár, utánamegy, kinyomoz
szerte
határozószó
- széjjel, szét, szerteszéjjel, szerteszét, szanaszét, szanaszéjjel
- mindenütt, sok helyütt, sokfelé, mindenfelé
- elszórtan, összevisszaságban
ugyanúgy
határozószó
- pontosan úgy, pont úgy, éppen úgy, éppúgy, szintúgy, azonszerint (tájnyelvi), azonmód (tájnyelvi), egyformán
- hasonlóképpen, hasonlóképp, hasonlóan, hasonló voltaképpen (tájnyelvi)
varga
főnév
- cipész, cipővarga, foltozóvarga, suszter (bizalmas), sarucsináló (választékos), csizmadia (régies), cipős (tájnyelvi), csiszlik (tájnyelvi), csiszlicsuszli (tájnyelvi), csiszlikbaszlik (tájnyelvi), csobotár (tájnyelvi)
sorsdöntő
melléknév
- végzetes, fatális, sorsfordító, döntő, perdöntő, fontos, létfontosságú, jelentős, életbevágó, lényeges, nevezetes, emlékezetes
- szükségszerű, sorsszerű
sikamlós
melléknév
- (régies): síkos, csúszós, jeges
- tükörsima
- kétértelmű, pajzán, pikáns, malac, csiklandós, pajkos, illetlen, frivol, ízléstelen, trágár
- erotikus
- kényes, ciki (bizalmas)
kereszt
főnév
- feszület, krucifix (idegen), crux (idegen), keresztfa
- sírfa (régies), sírkereszt, fejfa, síremlék
- kereszthalál
- (bizalmas): keresztszülő
- keresztapa
- keresztanya
- teher, szenvedés, megpróbáltatás, kín, baj
- (szaknyelvi): felemelőjel, diesis (idegen)
- gabonakereszt, kalangya (tájnyelvi)
utal
ige
- hivatkozik, céloz, rámutat
- elárul, sejtet, kimutat, mutat, jelez, vall (valamire)
- irányít, utasít
- küld
vagyon
főnév
- gazdagság, javak, tulajdon, ingóság, kincs, jószág, marha (régies), keresmény (régies), pénz, tőke, szerzemény (régies), financiák (szaknyelvi), pecunia (idegen)
- birtok, földbirtok, föld, ingatlan, fekvőség (régies), gazdaság, vagyontárgy (szaknyelvi), bonum (tájnyelvi)
üdül
ige
- pihen, nyaral, kikapcsolódik, vakációzik, táborozik
- (régies): felfrissül, felépül, gyógyul
- (szleng): ül, börtönbüntetését tölti
való II.
főnév
- valóság, realitás
- (valója vkinek): lénye, teste-lelke, természete, veleje
- (valója vminek): mivolta, lényege, veleje, magva
- igazság, tény