személy szinonimái

főnév
  • ember, alak, tag (szleng), fráter, illető, flótás, fej (szleng), mókus (bizalmas), pali (szleng), pofa (szleng), pónem (szleng)
  • egyén, egyed, személyiség, egyéniség, individuum, perszóna, szubjektum, alany
  • (tájnyelvi): nőszemély
  • kurva (durva)
  • (bizalmas): személyvonat

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

téltemető

főnév
  • kikeletnyíló, télihunyor, télike

fog1

ige
  • markol, szorít, megragad, ragad, kezelődik (tájnyelvi), markász (tájnyelvi)
  • tart, megtart
  • ér, kap (valamin)
  • szerez, (zsákmányul) ejt, elfog
  • irányít (valakire, valamire)
  • ráfog, ráhárít
  • hozzálát, hozzákezd, nekilát
  • kezd, belekezd
  • fegyelmez, korlátoz, kordában tart, mérsékel
  • (valakit valamire): rászorít, rászoktat
  • késztet, rábír
  • (valakin, valamin): meglátszik, (hatást) érvényesít, hat
  • (igába): hajt, befog
  • vesz, érzékel, felfog (adást)
  • (íróeszköz): ír
  • (tájnyelvi): fogan, megfogamzik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a személy szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

szalmazsák

főnév
  • strózsák (régies), surgyé (tájnyelvi), ágyalj (tájnyelvi), bödőc (tájnyelvi)
  • derékalj
  • matrac, ágybetét

roskatag

melléknév
  • rozzant, düledező, icegős-bicegős, roskadozó, rogyadozó, omlatag, rozoga, omladozó
  • elvénhedt, elvénült (régies), gyenge, erőtlen
  • ódon, megviselt, fáratag (régies)

retikül

főnév
  • ridikül, kézitáska

poros

melléknév
  • porlepett, porlepte
  • (régies): lőporos
  • ósdi, elavult, avatag, idejétmúlt
  • elcsépelt, közhelyszerű, lapos, sablonos

szédülés

főnév
  • szédület, kóválygás, kábulat, bódultság, mámor, émelygés

szór

ige
  • szétszór, széjjelszór, hint, széthint, dobál, gór (tájnyelvi), hány, hányogat (tájnyelvi), terít
  • (vizet): permetez, spriccel, preckel (tájnyelvi)
  • oszt, osztogat, áraszt, terjeszt, sugároz, (lángot) okád
  • (pénzt): pazarol, herdál, tékozol, fecsérel, elver, elveszteget

összeroppan

ige
  • összetörik, széttörik, elhasad, megreped
  • megsemmisül
  • megtörik, tönkremegy, lerobban (szleng), kiborul (bizalmas), kikészül (szleng), kipurcan (szleng), szétesik

örömtelen

melléknév
  • sivár, vigasztalan, keserves, kedvetlen, bánatos, lehangoló, nyomorult, rideg, gyászos, komor, zord, csüggedt, sötét, mogorva, kietlen, szomorú, mélabús

megbicsaklik

ige
  • megrándul, kificamodik, kiugrik, kifordul, kimegy a helyéből, csikkan (régies), marjul, kimarjul (tájnyelvi), kicsuklik (tájnyelvi), kificamlik (tájnyelvi), kiszelik (tájnyelvi), fitorodik (tájnyelvi)
  • megakad, (lendület) megtörik, elfullad, elcsuklik

papírforma

főnév
  • előírás, szabály, rend

sztoikus

melléknév
  • szilárd, rendíthetetlen, állhatatos, kitartó
  • egykedvű, higgadt, nyugodt, kiegyensúlyozott, hidegvérű, érzéketlen, szenvtelen(szaknyelvi)

távollátó

melléknév, főnév
  • messzelátó

hányás

főnév
  • hányadék, okádék, rókázás (bizalmas), rokokó (szleng), kis Vuk (szleng), taccs (szleng)
  • halom, kupac, rakás

verzió

főnév
  • (szaknyelvi): szövegváltozat, hírváltozat
  • lehetőség, változat, módosulat, variáns, variáció

tűz1

ige
  • odaerősít, szegez, függeszt, szúr
  • letűz, leszeg, elvarr
  • hozzátűz, odavarr, rávarr
  • kijelöl, meghatároz, kiválaszt, tervez, szándékozik
  • kitűz
  • (nap): éget, süt, perzsel
  • rátűz
  • (szleng): siet, rohan, tép (szleng), söpör (szleng), elhúz (szleng)

személyvonat

főnév
  • vicinális (régies), személy (bizalmas)

szakszervezet

főnév
  • érdekképviselet, szakmai testület, szakmai szervezet

színész

főnév
  • komédiás, színjátszó (régies), teátrista (régies), színművész, előadóművész, szereplő, aktor (régies), Thália papja (választékos)
  • (pejoratív): ripacs, csepűrágó, pojáca

tumultus

főnév
  • csődület, tolongás, tülekedés, kavarodás, zsibongás, gyúródás (tájnyelvi), siserehad (bizalmas), csürhe
  • sokadalom, tömeg, zsúfoltság
  • (régies): háborgás, zavargás, forrongás

szép III.

főnév
  • esztétikum
  • szépség, ékesség
  • bók, kedveskedés

rövidít

ige
  • kurtít, tömörít, kisebbít, kevesbít, elvon, elvesz, visszanyer, megnyirbál, csökkent, rövidre fog, meghúz
  • összevon, levág, nyír

szívtelen

melléknév
  • rideg, kőszívű, keményszívű, könyörtelen, részvétlen, irgalmatlan, kíméletlen, lelketlen, érzéstelen, érzéketlen, hideg, fagyos, kegyetlen, embertelen, inhumánus (idegen)

türelmes

melléknév
  • békés, békeszerető, béketűrő, birka (bizalmas)
  • elnéző, jámbor, szelíd, megértő
  • engedékeny, toleráns, higgadt, nyugodt Sz: csizmájában a kövecset is elszenvedi; szíjat lehetne hasítani a hátából; fát lehet vágni a hátán; el lehet vele egy kuckóban hálni; mindegy neki, akár a szélső háznak