szelep szinonimái

főnév
  • szellentyű (régies), csappantyú, ventil (idegen), tolattyú

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

beborul

ige
  • elborul, befelhősödik, elfelhősödik, elfelhősül, elsötétedik, elsötétül, elhomályosodik (tájnyelvi), bedugul (tájnyelvi), fellegesül (tájnyelvi), besimul (tájnyelvi), elszontyolodik (tájnyelvi) Sz: lóg az eső lába
  • bedől, beledől, befordul, belefordul, beleborul

csomagol

ige
  • göngyöl, burkol, báláz, csombolyít (tájnyelvi), csomóz (tájnyelvi), dobozol, tasakol, adjusztál (szaknyelvi)
  • pakol (bizalmas), batyuz (bizalmas), poggyászol (régies)
  • szedelőzködik Sz: összeszedi a betyárbútort
  • (bizalmas): szépít, enyhít, finomít, kendőz, sztaniolba burkol
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szelep szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

szakértelem

főnév
  • hozzáértés, jártasság, kompetencia (szaknyelvi), szaktudás, tudás, szakismeret, szakképzettség, képzettség, szakmai ismeret, szakavatottság, mesterségbeli tudás, felkészültség
  • illetékesség, szaktekintély

rohamos

melléknév
  • gyors, sebes, szapora, sietős, heves, vehemens

reprodukció

főnév
  • másolat, műnyomat, művészlap
  • lenyomat
  • sokszorosítás
  • felidézés
  • újratermelés

polgári I.

melléknév
  • polgárosodott, polgárosult, városi
  • burzsoá, tőkés
  • civil
  • magánjogi

szárnyas I.

melléknév
  • szárnyaló, repülő

szódabikarbóna

főnév
  • bikarbóna, pezsgő (tájnyelvi), nátrium-hidrokarbonát (szaknyelvi)

összegyűr

ige
  • ráncol, összeráncol, eldörzsöl (tájnyelvi), rücsköl (tájnyelvi)

őrangyal

főnév
  • védangyal, védőszellem, védő, nemtő (régies), kerub, védőangyal, őrzőangyal, jóangyal (tájnyelvi), angyal

megadás

főnév
  • visszaadás, visszafizetés, megfizetés, kiegyenlítés, megtérítés, visszatérítés, lerovás
  • megítélés, engedélyezés
  • meghódolás, behódolás, kapituláció (idegen), fegyverletétel
  • belenyugvás, beletörődés, lemondás, rezignáció

pallérozott

melléknév
  • művelt, kiművelt, csiszolt, tanult, iskolázott, kulturált, civilizált, csinosult (régies)
  • kifinomult, finom, jól nevelt, jó modorú

szökell

ige
  • szökken, ugrik, ugrál, pattan
  • lövell, fröcsög, fröcsköl, fröccsen, spriccen
  • (vér): tódul, tolul, áramlik

tarthatatlan

melléknév
  • tűrhetetlen, elviselhetetlen, kibírhatatlan, kiállhatatlan, szörnyű
  • védhetetlen, menthetetlen
  • megdönthető, cáfolható

hanem

határozószó
  • de, mindazáltal, mindazonáltal, mindamellett, ám, csakhogy, mármost, ámbár, habár, holott
  • azonban, mégis, noha, dacára, mindenesetre, feltétlenül
  • csupán, alig

vérfürdő

főnév
  • öldöklés, mészárlás, gyilkolás, gyilkosság, vérontás, vérengzés, pusztítás

tus5

főnév
  • puskatus, puskaagy
  • (tájnyelvi): tő, csutka

szelídít

ige
  • édesget, idomít, kezesít (tájnyelvi), juházít (tájnyelvi)
  • engesztel (régies)
  • mérsékel, enyhít
  • békít

szaggatott II.

főnév
  • (tájnyelvi): csipetke, csipedett (tájnyelvi)

szétvet

ige
  • robbant, felrobbant, levegőbe repít, szétszaggat, széjjelszaggat
  • széttár, kitár

tudomány

főnév
  • tan, tárgy, scientia (idegen), diszciplína
  • hozzáértés, szakértelem, ismeret, jártasság, tudás

szemléltet

ige
  • ábrázol, illusztrál, megvilágít, bemutat, megmutat, megjelenít, értelmez, interpretál
  • bizonyít, demonstrál, reprezentál, megerősít

rosszkedvű

melléknév
  • kedvetlen, szomorú, levert, komor, mogorva, morcos, mortyos (tájnyelvi), durcás (bizalmas), elcsüggedt, bús, kedveszegett, harapós, barátságtalan, ingerült, nyűgös, szomorkodó, búvalbélelt, morózus, morc, búskomor, lehangolt, letört, letargikus, deprimált, mísz (bizalmas) Sz: bal lábbal kelt fel; búsul, mint aki szomorút álmodott; búsul, mint a csonka vitéz; csalánra hugyozott; elereszti fülét, farkát; jókedve van, mint akit akasztani visznek; jókedve van, mint a kötözött malacnak; komor, mint a verembe esett farkas; leeresztette a szárnyát; lóg az orra; mintha birsalmából harapták volna ki; nem jól kelt a lencséje; olyan morcos, mint a tüskésdisznó; olyan, mint egy küldött farkas; öreg kutya kedve van; örül, mint kalitkában a csízike; rossz planétában született; rosszul kelt fel; seggel kelt fel; farral kelt fel az ágyból

színtelen

melléknév
  • vízszínű, víztiszta (szaknyelvi), fakó, színehagyott, seszínű, savószínű (tájnyelvi)
  • sápadt, halottsápadt, holtsápadt, fakó, vértelen, halvány, kísértethalvány, hideglelős színű (tájnyelvi)
  • jellegtelen, szürke, egysíkú, egyhangú, lapos, érdektelen, se sava, se borsa, se íze, se bűze, fád, unalmas, élettelen, sótlan, szellemtelen

turcsi

melléknév
  • (bizalmas): pisze, fitos
  • tömpe