szarv szinonimái

főnév
  • (régies): tülök, szaru
  • agancs, címer (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

házmester

főnév
  • házfelügyelő, házgondnok
  • kapus, portás, cerberus (pejoratív)
  • fröccs

eszű

melléknév
  • elméjű, ítéletű, fejű, agyú, felfogású, felfogóképességű, észjárású
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szarv szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

sűrűn

határozószó
  • gyakran, gyakorta, sokszor, rendszeresen, számtalanszor, rengetegszer, minduntalan, többször, több ízben
  • mindenütt, mindenhol, lépten-nyomon

revízió

főnév
  • módosítás, átértékelés
  • ellenőrzés, vizsgálat, felülvizsgálat, átnézés, átvizsgálás, könyvvizsgálat
  • (régies): perújítás, perújrafelvétel (szaknyelvi)

rektor

főnév
  • (régies): iskolaigazgató, igazgató tanár

pirongat

ige
  • korhol, fedd, dorgál, szid, arcáz (régies), hurrogat (tájnyelvi), porvál (tájnyelvi), szemére vet, szemrehányást tesz, megint, lehord (bizalmas), megró, rápirít

szalmazsák

főnév
  • strózsák (régies), surgyé (tájnyelvi), ágyalj (tájnyelvi), bödőc (tájnyelvi)
  • derékalj
  • matrac, ágybetét

színjátszás

főnév
  • színművészet, színészet, színjáték
  • színlelés, színészkedés, alakoskodás, komédiázás, pózolás, képmutatás

örökösödés

főnév
  • öröklés
  • utódlás

ökológia

főnév
  • (szaknyelvi): környezettan, környezettudomány

másfajta

melléknév
  • más, másféle, másnemű, másmilyen, másforma, elütő, eltérő, különböző, különnemű (régies), egyébmilyen (tájnyelvi)

összeütközik

ige
  • karambolozik, koccan, összemegy (bizalmas), egymásnak megy, egymásba szalad, összeszalad, összefut, összecsattan
  • szembekerül (valakivel), szembetalálkozik
  • szembenéz
  • megütközik

szókimondó

melléknév
  • nyílt, egyenes, őszinte, karakán, igazmondó, szókiszóló (tájnyelvi), mérmondó (tájnyelvi) Sz: a kapát kapának, az ásót ásónak mondja; nem tesz lakatot a szájára; nevén nevezi a gyereket; nem rejti véka alá a véleményét; ami a szívén, az a száján; nyelvén van a szíve; kimondja, ami a szívén fekszik; kijelenti feketén-fehéren; nem árul zsákbamacskát; kerek perec kimondja; nem köt görcsöt a nyelvére

táp

főnév
  • abrak, takarmány, eleség, táplálék
  • eledel

halálfej

főnév
  • csontkoponya (régies)

végül

határozószó
  • utoljára, a végén, végre, végtére, végezetül (választékos), befejezésül, befejezésképpen, ultimó (idegen), záradékul, utóvégre, utolsónak, bezárólag
  • idővel, lassanként, időhára (tájnyelvi)

tucatember

főnév
  • (pejoratív): átlagember, az utca embere, kisember, közember, közkatona (régies), közlegény (régies), kispista (bizalmas)

szatíra

főnév
  • gúnyirat, paródia, travesztia (idegen), gúnyvers
  • gúny, irónia

sunyi

melléknév
  • alattomos, ravasz, rókalelkű, fránya (bizalmas), csalárd, sanda, csalafinta, alamuszi, szuszimuszi (tájnyelvi), lapító, álnok, csúszó-mászó, falmelléki (szleng), simlis (szleng), firnyákos (szleng), kamuti (tájnyelvi), kendész (tájnyelvi), sumák (szleng), bogoshurkájú (tájnyelvi)

szeret

ige
  • bír, szível, kedvel, vonzódik (valakihez), kegyel (valakit) (régies), favorizál, vonzalmat táplál (valaki iránt), kultivál, kegymél (tájnyelvi), hajlik (valakihez), lelkel (tájnyelvi), komál (szleng), csíp (valakit), rajong (valakiért), bálványoz, csügg (valakin)
  • szerelmes (valakibe), imád, megvész (valakiért) (bizalmas), bukik (valakire) (szleng), istenít Sz: tinta freccsent a szívére; üti a szíve a tizenkettőt; csak ásó és kapa választja el (valakitől); sülve-főve együtt vannak; eltalálta Ámor nyila
  • örömét leli (valamiben), örül (valaminek), becsben tart
  • vágyik (valamire), óhajt
  • megkíván, igényel

tövis

főnév
  • tüske, akadék (régies), gécsa (tájnyelvi), ákics (tájnyelvi), szálka, szilánk
  • sértődés, sértődöttség, keserűség, fullánk

szelet

főnév
  • karaj, karéj, darab, gerezd, cikkely, szelvény, snicli (idegen), deszka (szleng), cikk
  • rész, részlet, szegmentum (szaknyelvi)

rizs

főnév
  • rizskása (tájnyelvi), törökköles (régies), kása, rizsa
  • (rizsa): beszéd, halandzsa, blabla

szétszed

ige
  • széjjelszed, szétbont, széjjelbont, szétkap (bizalmas), szétválaszt, megbont, szétszerel, széjjelszerel, demontál (régies), szétboncol
  • megbírál, ledorongol (bizalmas), ízekre szed, kiveséz, kizsigerel (bizalmas)

trónöröklés

főnév
  • utódlás, trónutódlás, trónörökösödés