nyújtózkodik szinonimái

ige
  • ágaskodik, pipiskedik, kapaszkodik, nyakát kinyújtja, mereszkedik (tájnyelvi), huzalkodik (tájnyelvi), bernyászkodik (tájnyelvi), gebedezik (tájnyelvi), begickél (tájnyelvi)
  • terpeszkedik, heverészik, elnyúlik (valahol)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

zsibvásár

főnév
  • ócskapiac, piac, zsibogó (tájnyelvi), kukucska (tájnyelvi), tangó (szleng), zsibi (bizalmas), bolhapiac (bizalmas)
  • felfordulás, rendetlenség, kupi (szleng), bolondokháza (bizalmas)
  • lárma, hangzavar, zsivaj, zaj

bölcső

melléknév
  • rengő (tájnyelvi), ingató (tájnyelvi)
  • (régies): szülőföld, szülőhely
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a nyújtózkodik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nézeget

ige
  • tekinget, vizslat, fürkész
  • böngész, vizsgálódik
  • méreget, gusztál (bizalmas), vizsgálgat, mustrál
  • lapozgat

mérhetetlen

melléknév
  • végtelen, határtalan, hatalmas, korlátlan, feneketlen, terjedelmes, megszámlálhatatlan, felmérhetetlen, felbecsülhetetlen, beláthatatlan, leírhatatlan, kiszámíthatatlan, felfoghatatlan, gigászi, immenzis (idegen)
  • mértéktelen, aránytalan, féktelen, tomboló, zabolátlan, túlzott, gigantikus, kolosszális, roppant, rettentő, szélsőséges, rendkívüli, monumentális, óriási, horribilis

mélabú

főnév
  • mélaság, borongás, ború, felhő, borulat (régies), melankólia, búskomorság, szomorúság, bánat, bú, búbánat, lehangoltság, csüggedés, csüggedtség, depresszió

megbök

ige
  • megszúr, megdöf
  • megpöccent (tájnyelvi), meglök

nyíl

főnév
  • nyílvessző, íj
  • mutató

önkínzás

főnév
  • önsanyargatás, önmarcangolás, önvád, önemésztés
  • önostorozás, flagelláció, aszkézis
  • emésztődés, gyötrődés, tépelődés

lelketlen

melléknév
  • szívtelen, embertelen, kegyetlen, könyörtelen, érzéketlen, részvétlen, keményszívű, gonosz, szőrösszívű
  • (régies): oktalan
  • (régies): halott, élettelen

legénység

főnév
  • legénykor, legényélet
  • nőtlenség
  • személyzet, mannschaft (idegen)
  • pajkosság, hetykeség, kivagyiság (tájnyelvi), legénykedés

jogalap

főnév
  • (szaknyelvi): szabály, törvény, rendelet, megállapodás
  • jogcím, jogosság

leveles

melléknév
  • zöldellő, lombos
  • lemezes, réteges, lamellás (szaknyelvi)
  • vágatlan (dohány)
  • összehajtogatott (tészta)
  • százrétű (gyomor)
  • (régies): levelező
  • (tájnyelvi): bűnös, ludas (bizalmas), hibás, vétkes
  • (régies): gyalázatos, hiteszegett (régies), számkivetett

ősbemutató

főnév
  • premier, bemutató

pártvezér

főnév
  • pártvezető, vezető, korifeus (régies), főkolompos (pejoratív), előcsahos (pejoratív)

elismétel

ige
  • megismétel, utánamond, repetál (régies)

stádium

főnév
  • állapot, szakasz, helyzet, fokozat, fázis, etap, periódus, időszak

régiség

főnév
  • avultság, óság, ószer (régies)
  • antikvitás, ereklye, műtárgy, műkincs
  • (régies): idősség, korosság

nyurga

melléknév
  • magas, hosszú, hórihorgas, sudár (választékos), colos (bizalmas), coli (bizalmas), nyakigláb, vékony, nyúlánk, karcsú, égimeszelő, hirtelen nőtt (tréfás), langaléta, ösztövér, kalajdász (tájnyelvi), nyirge-nyurga (tájnyelvi), hószmány (tájnyelvi)

neurológia

főnév
  • ideggyógyászat

országhatár

főnév
  • határ, államhatár, gránic (régies), gyepű (régies)
  • sorompó

rászorít

ige
  • rátapaszt, odaszorít, hozzászorít
  • ráerősít
  • rákényszerít, rávesz, rábír

odatartozik

ige
  • kötődik (valamihez), egybetartozik (valamivel)

metsző I.

melléknév
  • (tájnyelvi): levágnivaló
  • (fájdalom, hideg): éles, hasító, csontig ható, dermesztő, átható, kegyetlen
  • (megjegyzés): sértő, maró, gúnyos, szúrós, csípős, mardosó, szarkasztikus (választékos), fülsértő, elevenbe vágó, szatirikus, kíméletlen, fullánkos, égető, epés

ózondús

melléknév
  • (levegő): üde, friss, tiszta

régebben

határozószó
  • régen, azelőtt, korábban, ezelőtt, ennekelőtte, annakelőtte, előzőleg, hajdan, hajdanában, hajdanán, valamikor, egykor, hajdanidőben (választékos), előbbekben (tájnyelvi)