rányom szinonimái

ige
  • rátesz, feltesz, belenyom
  • rányomtat, rávisz
  • (pecsétet, bélyeget): ráüt, rásüt
  • (bizalmas): ráhárít, megterhel (valamivel)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fejvesztés

főnév
  • fővesztés, lefejezés, lenyakazás, dekapitáció (idegen)

kardinális1

melléknév
  • alapvető, fontos, tényleges, meghatározó, létfontosságú, kulcsfontosságú, nagy fontosságú, lényeges, nélkülözhetetlen, elengedhetetlen, fő, döntő, sarkalatos, fundamentális, szubsztanciális (szaknyelvi), szerves, konstitutív (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a rányom szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

provizórius, provizó

melléknév
  • ideiglenes, átmeneti

ötszáz

számnév
  • félezer

összecsuklik

ige
  • megroggyan, behajlik
  • összeesik, összeroskad, összerogy, összedől, összeroggyan, összeroppan, összeomlik, leomol
  • elalél, elájul, eszméletét veszti, bekómál, kollabál (idegen), elerőtlenedik, elnehezül (tájnyelvi), ledübben (tájnyelvi), elhal (tájnyelvi)

nyerő

melléknév
  • nyertes, győztes, bajnok, favorit
  • (szleng): menő (szleng), szuper (bizalmas)
  • klassz (bizalmas), oké (szleng)
  • (tájnyelvi): sarkantyú

ragály

főnév
  • fertőzés, kór, járvány, kórság, betegség, métely (régies), dögvész, nyavalya, pestilencia (régies), infekció (szaknyelvi), contagio (szaknyelvi), epidémia (szaknyelvi), vész, csapás

roskad

ige
  • rogyadozik, roskadozik, omladozik, roggyan, mállik, dől, düledezik, pusztul
  • hanyatlik, omlik, rogy, hull, zuhan, rozzan (régies)
  • (magába roskad): elcsügged

mócsing

főnév
  • hajnövesztő (bizalmas), bőrnye, cubák (tájnyelvi), zsírcafat
  • (szleng): férfi, ember, pasas (bizalmas)

mézga

főnév
  • gyanta, macskaméz (tájnyelvi), kolduscsipa (régies), macskagumi (tájnyelvi), csipa (tájnyelvi), hangyaméz (tájnyelvi)

környező

melléknév
  • körülvevő, körülzáró, szomszédos, határos, környéki, környezeti

munkanélküliség

főnév
  • állástalanság, munkátlanság, foglalkozásnélküliség, kenyérgond (tájnyelvi)

ruház

ige
  • öltöztet, fölöltöztet, ellát, felszerel, ruhával ellát
  • ráruház, megbíz, átad, átenged
  • (szleng): ütlegel, ver, püföl, üt-ver, náspángol, elagyabugyál

spékel

ige
  • tűzdel, szalonnáz (régies)

fémjelzés

főnév
  • ponc (szaknyelvi), poncolás (szaknyelvi), próba, nemesfém-hitelesítő jel

tétlenkedik

ige
  • henyél, lustálkodik, tesped, heverészik, heverész, ténfereg, ácsorog, lézeng, lődörög, cselleng, lötyög (bizalmas), lazsál (bizalmas), malmozik (bizalmas), komótizál (régies), csügg-lóg (tájnyelvi), lesped (tájnyelvi), döglik (durva) Sz: lopja az időt; lopja a napot; lógatja a lábát

szól

ige
  • megszólal, beszél, mond, (egy-két szót) ejt, nyikkan, mukkan, kottyant (tájnyelvi), vakkant (pejoratív)
  • szót vált, beszélget, megbeszél, értekezik, tanácskozik
  • (valamihez): hozzászól, megjegyzést tesz, beleszól
  • figyelmeztet, értesít, tudtul ad, tudtára ad, tudomására hoz
  • rászól, rendre int, leint
  • hangot ad, hallat
  • (tücsök): ciripel
  • (madár): fütyül, csivitel, énekel
  • (harang): zeng, kong, zúg
  • (orgona): búg
  • (dob): pereg
  • (kürt): rikolt, rian
  • (zene): hangzik, hallatszik, zeng, harsog
  • tárgyal, tárgyaz (régies)
  • (valakinek): van szánva, van címezve
  • (valamire): érvényes
  • (valami, valaki mellett, valami, valaki ellen): érvel, állást foglal, kiáll

ráragad

ige
  • rátapad, hozzáragad, odaragad, felragad
  • átterjed, átragad
  • (gúnynév): rajtamarad, rajtaragad

profil

főnév
  • oldalnézet, arcél
  • keresztmetszet, szelvény, hosszmetszet (szaknyelvi), kontúr
  • működési terület, feladatkör
  • jelleg, jellemző, sajátosság

rettenetes

melléknév
  • rettentő, rémületes, rémes, rémséges, rémítő, rémisztő, félelmes (régies), félelmetes, borzasztó, borzalmas, iszonyú, iszonyatos, embertelen, szörnyű, szörnyűséges, irtózatos, irtóztató, förtelmes, ijesztő, terribilis (idegen), horribilis, hajmeresztő, hátborzongató
  • éktelen, irtó (bizalmas), roppant, hallatlan, égbekiáltó, mértéktelen, kibírhatatlan, leírhatatlan, megdöbbentő
  • pocsék, csapnivaló, gyalázatos, szörnyű

szipákol

ige
  • szipog, szepeg, szimmog (tájnyelvi)
  • pipázik, pipál, pöfékel

réges-rég, réges-rég

határozószó
  • régen, ősrégen, hajdan, hajdanában, valaha, régestelen-régen (tájnyelvi)

pályaudvar

főnév
  • vasútállomás, állomás, megállóhely, fejállomás (szaknyelvi), pályafő (régies)
  • vasúti épület, állomásépület, indóház (régies)

rivall

ige
  • (valakire): kiált, förmed, ripakodik, ráordít
  • rivalkodik (régies), sivall (tájnyelvi), harsan, rian

szócső

főnév
  • hangtölcsér, beszélőtölcsér
  • szószóló, szóvivő