ráhagy szinonimái
ige
- örökít, örökül hagy, átörökít, testál (régies), rátestál (régies), végrendelkezik, hátrahagy, hagyományoz, reáhagyományoz (régies)
- rábíz, odaad, gondjaira bíz, átad, átenged
- áthárít
- megenged, beleegyezik, jóváhagy, elnéz, eltűr
- rászámít, hosszít, szélesít, megtold
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
összeházasodik
ige
- egybekel (választékos), házasságot köt, megházasodik, összekerül (bizalmas), összekel (tájnyelvi), egybekerül (tájnyelvi), házasságra lép, frigyre lép
összerak
ige
- rendbe rak, összerakosgat, összetesz, halomba rak
- összeállít, összeszerel, összecsavaroz, összeilleszt
- összegyűjt, összekuporgat, megtakarít, félretesz, összespórol (bizalmas), megspórol (bizalmas)
őrizkedik
ige
- (valamitől): óvakodik, körültekint, elkerül, kerül, mellőz, menekül
- tartózkodik, távol tartja magát, megtartóztatja magát
mindenekelőtt
határozószó
- legelőször, elsősorban, kiváltképp
- leginkább, legfőképp, főleg, főképp, mindenekfölött, különösképpen
mérhető
melléknév
- körülhatárolt, meghatározott, pontos, korlátozott, egzakt, felbecsülhető, numerikus (szaknyelvi), számbeli, menzurábilis (idegen)
motivál
ige
- megmagyaráz, megindokol, megokol, igazol, bizonyít, alátámaszt, verifikál (idegen), argumentál (szaknyelvi), okadatol
- előidéz, kivált, felkelt, megindít, megmozdít
- ösztönöz, késztet, befolyásol, buzdít, serkent, hajt, ihlet, nógat, bátorít, ösztökél, sarkall, tüzel, lelkesít, aktivál, inspirál, stimulál
sokszor
határozószó
- nemegyszer, többször, számos alkalommal, több ízben, sok ízben, jó néhányszor, elégszer, gyakran, gyakorta, sűrűn, százszor, ezerszer, számtalanszor, lépten-nyomon
feltár, föltár
ige
- kinyit, széttár, kitár
- felszínre hoz, kiás, kitermel
- felfed, kitakar
- felnyit, felvág
- napvilágra hoz, megmutat, megismertet, kifejt, kiderít, felderít, leleplez, bevall, revelál (idegen), fellebbenti a fátylat, fényt derít (valamire), délszínre hoz (régies)
ráillik
ige
- megfelel, passzol (bizalmas), rápászol (régies)
- találó, alkalmas, odaillő, helyénvaló, odavaló, frappáns
rendzavarás
főnév
- rendbontás, zavargás, kavarodás, forrongás, tumultus (régies), zendülés, lázadás, felkelés, felfordulás, excesszus (idegen)
- csendháborítás
szid
ige
- szidalmaz, pirongat, dorgál, fedd, korhol, szapul (bizalmas), kritizál, lehord (bizalmas), csépel, csepül, ostoroz, veszekedik (valakire), megmossa a fejét, becsmérel, ócsárol, pocskondiáz, gyaláz, átkoz, nyüstöl (bizalmas), simfel (bizalmas), rútol (régies), mocskol (tájnyelvi), piszkol (tájnyelvi), lecáfol (tájnyelvi), lekap (bizalmas), lemindenel (tájnyelvi), lecsesz (szleng), lebaltáz (szleng), megmosdat (tájnyelvi), lerudal (tájnyelvi), ledorongol (bizalmas), helyretesz (bizalmas), legorombít (bizalmas), leteremt (bizalmas), leszúr (bizalmas), letol (bizalmas), lebarmol (durva), lebasz (durva) Sz: szidja, mint a bokrot; a nyelvét köszörüli (valakin); lekapja a tíz körméről; helyére teszi; lehordja a sárga földig; leszúrja, mint a pengős malacot
rásóz
ige
- ráerőszakol, ráerőltet, rátukmál, nyakába varr, nyakába sóz
- (bizalmas): kiró, kiszab
- ráüt, rávág, rácsap, ráhúz, ráver
rettenetes
melléknév
- rettentő, rémületes, rémes, rémséges, rémítő, rémisztő, félelmes (régies), félelmetes, borzasztó, borzalmas, iszonyú, iszonyatos, embertelen, szörnyű, szörnyűséges, irtózatos, irtóztató, förtelmes, ijesztő, terribilis (idegen), horribilis, hajmeresztő, hátborzongató
- éktelen, irtó (bizalmas), roppant, hallatlan, égbekiáltó, mértéktelen, kibírhatatlan, leírhatatlan, megdöbbentő
- pocsék, csapnivaló, gyalázatos, szörnyű