penész szinonimái

főnév
  • doh, guba (tájnyelvi), pimpó (tájnyelvi), penyvedtség (tájnyelvi, régies), rothadás, letyvedés (régies)
  • (régies): vénség, banya, szipirtyó
  • penészvirág

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

butykos

főnév
  • üveg, butélia, flaska, palack
  • demizson

alagcső

főnév
  • dréncső (szaknyelvi), talajcső, szivárgócső, levezetőcső, lefolyócső, csatorna
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a penész szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

pánt

főnév
  • abroncs, gyűrű
  • sarokvas, csuklópánt
  • öv, csík, sáv, szalag
  • vállpánt
  • diadém, fejdísz
  • hajdísz, hajpánt, hajráf (bizalmas)

óbester

főnév
  • (régies): ezredes

nyárspolgár

főnév
  • kispolgár, filiszter (választékos)

módosul

ige
  • változik, alakul, modifikálódik (szaknyelvi), átalakul, transzformálódik, megváltozik, megmásul (régies), áthasonul (régies), átidomul (régies), elmozdul, eltolódik

paszomány

főnév
  • paszománt (régies), zsinór, zsinórozás, zsinórdísz, sujtás (régies), vitézkötés (régies), szalag

progresszív

melléknév
  • haladó, élenjáró
  • emelkedő, növekvő
  • fokozatos
  • (szaknyelvi): előreható (hasonulás)

megmos

ige
  • megtisztít, lemos, megfüröszt, lecsutakol (bizalmas), leöblít, megmostít (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): elver, megver, kimos

meghökkent

ige
  • meglep, elképeszt, megdöbbent, megzavar, összekavar, megijeszt, megrendít, felkavar, megdermeszt, feldúl, megriaszt, kiborít (bizalmas), frappíroz (idegen)

kinevezés

főnév
  • kijelölés, kiválasztás, előléptetés, beiktatás, megbízás, meghatalmazás, feljogosítás, felhatalmazás, meghagyás
  • küldetés, feladat, hivatal, promóció (idegen), komisszió (idegen)

megszólítás

főnév
  • titulálás (régies), üdvözlés
  • titulus (régies), címzés, cím, megnevezés

püföl

ige
  • ver, üt, náspángol, puhít (tájnyelvi), páhol, öklöz, elagyabugyál, eldönget, tönkrever, csap, odavág, ütlegel, elfenekel, eltángál, megkalapál (bizalmas), kiporol (bizalmas), ruház (bizalmas), tángál (tájnyelvi), lazsnakol (tájnyelvi)

részesül

ige
  • részesedik (valamiből), kap, osztozik, részt kap (valamiből), része van (valamiből)
  • megérdemel

faggatózik

ige
  • kérdezősködik, tudakozódik, érdeklődik, informálódik, felvilágosítást kér, puhatolózik, firtat, faggatolózik (tájnyelvi)

szűk körű

melléknév
  • részleges, helyi, partikuláris (idegen)
  • baráti, rokoni
  • exkluzív, zártkörű

szakácsművészet

főnév
  • konyhaművészet, ínyesmesterség, szakácsság, gasztronómia (választékos), kulinária (régies)

pénz

főnév
  • érme, bankjegy, fizetőeszköz (szaknyelvi), pénzeszköz (szaknyelvi), pénzmag (bizalmas), guba (szleng), dohány (szleng), korpa (szleng), steksz (szleng), zsozsó (szleng), lóvé (szleng), lé (szleng), mani (szleng), suska (szleng), garas (régies) Sz: kálvinista olvasó
  • vagyon, gazdagság, tőke
  • (halé): pikkely, halpikkely, lemez

pálos

melléknév, főnév
  • pálos rendi, paulinus (régies), fehér barát

pontos

melléknév
  • precíz
  • pedáns, akkurátus (régies), gondos, alapos, aprólékos, lelkiismeretes, egzakt, minuciózus (idegen), passz (tájnyelvi)
  • szabályos, helyes, szabatos, hű, tökéletes, odavágó, hiteles, korrekt, mérvadó, mértékadó, szabályszerű, normális, előírásos, hibátlan, torzításmentes, valósághű

sürög-forog

ige
  • forgolódik, jár-kel, sürgölődik, tesz-vesz, tevékenykedik, nyüzsög, tüsténkedik, buzgólkodik, munkálkodik, szorgoskodik, serít (tájnyelvi), sertepertél (bizalmas), söntörködik (tájnyelvi), kustorog (tájnyelvi), gyüszmékedik (tájnyelvi), sürr-forr (tájnyelvi) Sz: szaladgál, mint pók a falon (bizalmas)

pézsma

főnév
  • mósusz
  • (tájnyelvi): vérfű

odatart

ige
  • odanyújt, odaad, odatol, előretol
  • felkínál, felajánl
  • halad (valami felé), közeledik, közeleg

pöfékel

ige
  • füstöt ereget, pöfög, füstöl (bizalmas)
  • dohányzik, pipázik

szaglóérzék

főnév
  • szaglás, szimat, orr