pókháló szinonimái

főnév
  • pókszövedék, pókfonal

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tütü1

főnév
  • (bizalmas): ital, itóka (bizalmas), szesz, alkohol, pia (szleng), védőital (szleng), tinta (szleng), papramorgó (tájnyelvi)
  • szomjoltó, innivaló, víz

csörgedez, csörgedez

ige
  • folydogál, csorog, csordogál, csobog, áramlik, patakzik, bugyog, szivárog
  • (vér): kering, folyik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a pókháló szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

penna

főnév
  • toll, írótoll, lúdtoll
  • tollhegy

orr

főnév
  • szaglószerv, nózi (bizalmas), cice (tájnyelvi), hortyogó (tájnyelvi), ormány (bizalmas), csőr (bizalmas), tokmány (bizalmas), trombita (szleng), cserpák (szleng), tirpák (szleng), hefti (szleng), porszívó (szleng)
  • szaglás, szimat, szaglóérzék
  • megérzés
  • csúcs, kiugró, spicc, (hajó) eleje

ódivatú

melléknév
  • divatjamúlt, ómódi, ódon, avult, régimódi, régies, hajdani, régi vágású, azelőtti, idejétmúlt, elavult, elévült, túlhaladott, ósdi, avítt, maradi, özönvíz előtti, kivénhedt

művelet

főnév
  • eljárás, cselekedet, tevékenység, operáció, aktus, akció, munkálat, munkafolyamat, munkafázis, manőver

pipázik

ige
  • pipát szív, dohányzik, pipál, pöfékel, pattyog (tájnyelvi), kojtol (tájnyelvi)
  • (bizalmas): cumizik, cuclizik
  • (bizalmas): (kémény, tűzhányó) füstöl

rámpa

főnév
  • feljáró, felhajtó, kapaszkodó, kocsifeljáró
  • (tájnyelvi): sorompó, korlát

megtörik

ige
  • betörik, megroppan, meggyűrődik, elnyaklik (régies), megroggyan, eltörekül (tájnyelvi)
  • eltér, elfordul, elhajlik
  • megcsuklik, elcsuklik
  • megszűnik, megbomlik
  • összeroppan, összetörik, beadja a derekát
  • meggyengül
  • elöregszik
  • (tekintet): megüvegesedik
  • megromlik

megroppan

ige
  • megreped, elreped, eltörik, meghasad
  • megrándul, meghúzódik, megrokkan
  • megreccsen, megpattan, kattan
  • megszakad, összeomlik, összeroppan (lelkileg), tönkremegy

kiüldöz

ige
  • kiutál, elmar

mentalitás

főnév
  • észjárás, gondolkodásmód, szellemiség, lelkület, életfelfogás, nézet, meggyőződés, viselkedés, vélekedés, beállítottság, hajlam, elképzelés

recsegés

főnév
  • ropogás, csikorgás, nyikorgás, sercegés

röppen

ige
  • fölrepül, felszáll
  • villan, felvillan

félbeszakad

ige
  • félbemarad, abbamarad, szünetel, kihagy, megszakad, felbomlik

tapintatlan

melléknév
  • figyelmetlen, kíméletlen, udvariatlan, tolakodó, indiszkrét (választékos), tiszteletlen, elővigyázatlan, nemtörődöm, gondatlan, neveletlen, közönséges, goromba, bárdolatlan, bántó, sértő, nyers, durva, arcátlan, szemtelen, modortalan, ízléstelen Sz: akasztott házában kötelet emleget; belegyalogol vkinek a lelkébe

szektariánus

főnév
  • szektás (régies), szektárius (idegen)
  • vakbuzgó, dogmatikus, elhajló, elvakult, rajongó (régies)

polgárháború

főnév
  • belháború, belharc, belviszály, belvillongás, testvérháború

pedellus

főnév
  • hivatalsegéd, iskolaszolga, kapus

pusztaság

főnév
  • rónaság, puszta, füves vidék, mező, mezőség
  • kopárság, kietlenség
  • ugar, parlag

szarvasgomba

főnév
  • trifla, trüffel (idegen)

pótolhatatlan

melléknév
  • nélkülözhetetlen, fontos, elemi, létfontosságú, elengedhetetlen
  • helyrehozhatatlan, orvosolhatatlan, jóvátehetetlen

otthagy

ige
  • ottfelejt, elhagy
  • felmond, felad, felhagy, hátrahagy, cedál, dezertál, leköszön, lead, letesz, feláll, továbbáll
  • (valakit): elhagy, szakít (valakivel), dob (szleng), ejt (szleng), leépít (szleng), leléptet (bizalmas), lepasszol (szleng), lekoptat (szleng), faképnél hagy, cserbenhagy, elpártol, pácban hagy, egyedül hagy, magára hagy, sorsára hagy, sutba dob Sz: úgy bánik vele, mint eb a szarával(valakivel)(valaki mellett)

ragály

főnév
  • fertőzés, kór, járvány, kórság, betegség, métely (régies), dögvész, nyavalya, pestilencia (régies), infekció (szaknyelvi), contagio (szaknyelvi), epidémia (szaknyelvi), vész, csapás

szégyentelen

melléknév
  • erkölcstelen, szemérmetlen, gátlástalan, vastag bőre van, nincs bőr a képén, arcátlan, orcátlan, szemtelen, pimasz