réveteg szinonimái

melléknév
  • révedező, méla, mélázó, merengő, tétovázó, tétova, álmatag, álmodozó, ábrándos, ábrándozó, révült, holdkóros (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

halasztás

főnév
  • elhalasztás, elnapolás, halogatás, húzás-halasztás, huzavona, elodázás, időnyerés, eltolás, elhúz (valamit), későbbre hagyás, késleltetés, késedelem
  • haladék, moratórium (szaknyelvi), póthatáridő, haladékadás, engedmény

elmés

melléknév
  • okos, szellemes, ötletes, értelmes, eszes, ügyes, velős, találékony, sziporkázó, invenciózus, szakszerű, tudós (régies), furfangos, ravasz, csalafinta, körmönfont, fortélyos, csavaros észjárású, agyafúrt
  • (szerkezet): ügyes, leleményes, ármányos, ördöngös
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a réveteg szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ráver

ige
  • ráüt, rávág, rácsap, ráhúz, rásóz (bizalmas), odavág, odacsap, odasóz (bizalmas)
  • megver, legyőz, lefőz (bizalmas), lepipál (bizalmas), megelőz
  • rákapcsol (bizalmas), ráhajt (bizalmas), beleerősít (bizalmas), nekiveselkedik, felköti a gatyáját (bizalmas), belead apait-anyait (bizalmas)

pazar

melléknév
  • fényűző, díszes, kápráztató, gazdag, dús, pompás, fényes, briliáns, csillogó, ragyogó
  • kitűnő, felséges, isteni, kiváló, elsőrendű, fantasztikus, remek, pipec (szleng), bőséges, kiadós, lukulluszi
  • (régies): pazarló, tékozló

pára

főnév
  • vízgőz, párásság, gőz
  • nedvesség, köd
  • kipárolgás, kigőzölgés, szag
  • lehelet, szusz (bizalmas), szufla (bizalmas), szellet (régies), szellem (régies)
  • lélek
  • (tájnyelvi): élőlény, teremtés, ember
  • állat

oltás2

főnév
  • szemzés, nemesítés, ojtás (tájnyelvi), inokuláció (szaknyelvi)
  • védőoltás, szuri (bizalmas)

rendszer

főnév
  • elmélet, tan, szisztéma, doktrína (szaknyelvi)
  • berendezkedés, forma, rezsim, kormányzat
  • felépítés, szervezet, organizáció (idegen), struktúra, hálózat, mechanizmus, organizmus (idegen)
  • rendszeresség, szabályosság

serceg

ige
  • sistereg, sustorog, recseg, zsizseg (tájnyelvi), sustorékol (tájnyelvi)
  • pattog, ropog, perceg (tájnyelvi)

nagyágyú

főnév
  • (bizalmas): érv, bizonyíték, adu
  • (szleng): fejes, főmufti, nagykutya (bizalmas)
  • (bizalmas): szakember, profi (bizalmas), menő (bizalmas), nagymenő (bizalmas), penge (szleng)

múlt I.

melléknév
  • régi, régmúlt, egykori, hajdani, ódon, ó (választékos), ősi

kultúra

főnév
  • műveltség, művelődés, közműveltség, közművelődés, civilizáció
  • kulturáltság, pallérozottság, csiszoltság
  • termesztés, művelés, megművelés
  • tenyészet, baktériumtelep

nélkülözhetetlen

melléknév
  • pótolhatatlan, elengedhetetlen, létfontosságú, szükséges, alapvető, elemi, fontos, életbevágóan fontos, lényegi, lényeges, sarkalatos, funkcionális, múlhatatlan (régies), elkerülhetetlen, kikerülhetetlen, fő-fő, elsőrendű, kényszerű, velejáró

sisak

főnév
  • rohamsisak
  • védősisak, bukósisak, bukó (bizalmas)
  • vívósisak
  • búvársisak
  • trópusi sisak, parafakalap
  • (szaknyelvi): kupak

szamárfül

főnév
  • csacsifül (bizalmas)
  • (bizalmas): (papíron) behajtás, gyűrődés, ránc, redő

folklór

főnév
  • néphagyomány, népköltészet
  • folklorisztika (idegen), néprajz

töpörtyű, tepertő

főnév
  • pörc (tájnyelvi), csörge (tájnyelvi), pörke (tájnyelvi)
  • (bizalmas): vakarcs, tökmag, csöppség, apróság, törpe (bizalmas), babszem, bütyök (bizalmas), porbafingó (durva)

taksa

főnév
  • adó, jövedelemadó, illeték
  • díjszabás, árszabás
  • díj, díjtétel, tarifa, ár, díjazás

rezdül

ige
  • rezzen, megremeg, megrezdül

rásüt

ige
  • (bélyeget): ráüt, rányom, ráéget
  • ráfog, ráken, ráhazudik (régies), rámond (régies)
  • rávilágít, rátűz, ráragyog

sakál

főnév
  • törökróka (régies)
  • (pejoratív): gyáva, alattomos (ember)
  • erőszakos, kíméletlen, önző (ember)

szünös-szüntelen

határozószó
  • folytonosan, szakadatlan, egyfolytában, egyvégtében, szakadatlanul, állandóan, mindig, éjjel-nappal, unos-untalan, mindegyre

rohan

ige
  • fut, szalad, siet, üget, száguld, rohangál, vágtat, robog, viharzik, lohol, iramlik, szedi a lábát, nyaka köré szedi a lábát, nyaka közé kapja a lábát, nyargal, iszkol, spurizik (szleng), sprintel (bizalmas), tép (szleng), söpör (bizalmas), repeszt (szleng), rongyol (szleng), teker (szleng), rúgtat (tájnyelvi) Sz: talpa sem éri a földet; úgy megy, mint a veszett állat; megy, mint a szélvész; úgy szalad, mint akit ostorral vágnak
  • (idő): múlik, repül, száll

pénzszűke

főnév
  • pénzhiány, szegénység, szükség, ínség

sebes2

melléknév
  • gyors, fürge, villámsebes, friss, élénk, rapid, hamari (tájnyelvi), futó, villámgyors, sürge (régies), szapora, sietős
  • expressz

takarékoskodik

ige
  • félretesz, félrerak, gyűjt, összegyűjt, spórol (bizalmas), beoszt, gazdálkodik, összehúzza magát, kuporgat, megszorít (valamit), korlátoz Sz: összehúzza a nadrágszíjat; fogához veri a garast