orja szinonimái

főnév
  • sertésgerinc

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rab I.

melléknév
  • letartóztatott, bebörtönzött
  • elnyomott, leigázott, kiszolgáltatott
  • megigézett, elvarázsolt (szleng), megbabonázott, megbűvölt, rabul ejtett

szeretet

főnév
  • vonzalom, vonzódás, rokonszenv, jóindulat, ragaszkodás, gyengédség, hajlandóság, szerelem, amor (idegen), odaadás, rajongás, imádat
  • kedvelés, élvezet
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a orja szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

oázis

főnév
  • liget, homokliget
  • termékeny sziget

monogram

főnév
  • névkezdőbetűk, névelőbetű (régies), névjelzés
  • kézjegy

mihamarabb

határozószó
  • mielőbb, csakhamar, hamarosan, gyorsan

megkeményedik

ige
  • megszilárdul, megköt, megszikkad, megmerevedik, összeáll, elszarusodik (szaknyelvi), megszikkan (régies), körömködik (tájnyelvi)
  • megerősödik, megedződik
  • eldurvul, megkérgesedik, érzéketlenné válik, rideggé válik, elkövül (régies), fásul (régies), megcsontosodik (régies), megkeménykedik (tájnyelvi)
  • bekeményít (szleng)

oldalszakáll

főnév
  • pofaszakáll, barkó, pakombart (régies), pajesz, császárszakáll, kotlett (régies)

összever

ige
  • elver, megver, elpáhol, összevissza ver, agyba-főbe ver, agyonver, tönkrever, megrak (bizalmas), elagyabugyál, elnáspángol, eltángál, helybenhagy, ellátja a baját, összecsépel (tájnyelvi), összezöcsköl (tájnyelvi), leápol (szleng), meghirigel (szleng), kikészít (szleng), betakar (szleng)
  • (bizalmas): összeüt, összecsap, összevág, összeütöget, összecsapkod

locsoló

főnév
  • öntözőkanna, locsolókanna
  • vízfecskendő, gumitömlő, slag (bizalmas)
  • locsolóautó, locsolókocsi, öntözőkocsi
  • (húsvétkor): locsolkodó, öntözködő, öntöző

leszögez

ige
  • leszegez, lekalapál, rögzít
  • kijelent, bejelent, megállapít, kinyilvánít, kinyilatkoztat, kimond, megmond, állít, hangoztat
  • megszab, deklarál

karácsonyeste

főnév
  • szenteste, bővedest (tájnyelvi), bővedeste (tájnyelvi)

mákony

főnév
  • ópium, álomital (régies), áfium (régies), szunyaszték (régies)
  • narkotikum (szaknyelvi), altatószer, kábítószer

pályaudvar

főnév
  • vasútállomás, állomás, megállóhely, fejállomás (szaknyelvi), pályafő (régies)
  • vasúti épület, állomásépület, indóház (régies)

pír

főnév
  • lázrózsa, elpirulás, pirosság, rózsa

elöljáró

főnév
  • feljebbvaló, felettes, vezető, főnök, fejes (szleng), séf (szleng), góré (szleng), nacsalnyik (szleng), principális (régies), fónagy (régies)
  • elöljárószó, viszonyszó, prepozíció (szaknyelvi)

szamártövis

főnév
  • bogáncs
  • ördögszekér
  • iglice (tájnyelvi)

robbanóanyag

főnév
  • robbanószer, töltet
  • bomba

orrcsíptető

főnév
  • cvikker, csíptető

nyugtalanság

főnév
  • nyugtalankodás, forrongás, elégedetlenség, békétlenség, türelmetlenség, háborgás, lázongás, turbulencia (idegen), ribillió, viszketegség (pejoratív), felbolydulás, fejetlenség, kalamajka, pánik, konfúzió (választékos), kavarodás, káosz
  • izgés-mozgás
  • aggodalom, aggály, aggódás, izgalom, izgatottság, dúltság, feldúltság, zaklatottság, zavar, szívszorulás, nervozitás (idegen), agitáltság (szaknyelvi), riadtság, fejvesztettség, reszketés, gyötrelem, kínlódás, rettegés

őszes

melléknév
  • deres, szürke, szürkés, őszülő

révén

névutó
  • által, útján, keresztül, segítségével, közvetítésével, jóvoltából

óvónő

főnév
  • óvónéni (bizalmas), kisdedósné (tájnyelvi), óvodai pedagógus

mozdony

főnév
  • lokomotív (régies), mozdonygép (szaknyelvi), masina (régies), vasparipa (tájnyelvi), acélparipa (régies), gőzös (régies), gőzgép, töf-töf (bizalmas), kávédaráló (tréfás), gép (bizalmas), bözzön (tájnyelvi), kisbika (tájnyelvi)

összekap

ige
  • összehúz, összeránt, összefog, összevon, összeszed
  • (összekapja magát): felöltözik, felöltözködik, rendbe szedi magát
  • megembereli magát
  • összevész, összeszólalkozik, összezördül, összekülönbözik, összezörren, összetűz, összeszusszan (tájnyelvi), összehorgol (tájnyelvi)

ritkán

határozószó
  • nagy ritkán, elvétve, elszórtan, alig, hébe-hóba, hébe-korba, néha, néha-néha, néhanapján, nagy néha, időnként, némelykor, egyszer-másszor, egyszer-egyszer, időközönként, hellyel-közzel, olykor-olykor, alkalmilag, alkalomadtán, esetenként, nemigen