mobilitás szinonimái

főnév
  • mozgathatóság, mozgékonyság
  • fizetőképesség

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rab II.

főnév
  • fogoly, fegyenc, elítélt, sittes (szleng), zebrás (szleng), cinkelt (szleng)
  • hadifogoly, rabszolga Sz: a hűvösön kuruttyol; a császár konyháján főznek neki; a városházánál vasas katona; belső ember lett; hűvösön van a párnája; kezéből kenyerét nem kapja el a kutya; nem veszi el a kutya a kenyerét; lábán van az olvasó, úgy imádkozik

örömhír

főnév
  • jó hír, kedvező hír
  • evangélium, az üdvösség híre
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a mobilitás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

meó

főnév
  • felülvizsgálat, vizsgálat, ellenőrzés, kontroll

megbüdösödik

ige
  • megszagosodik, megáporodik, megavul (tájnyelvi), megzápul, petyhed (tájnyelvi), poshad, megromlik

máskor

határozószó
  • más alkalommal, másszor (tájnyelvi), egyébkor
  • egyébként

légszomj

főnév
  • levegőhiány, oxigénhiány
  • fulladás, fulladozás, fuldoklás, nehézlégzés, aerofobia (szaknyelvi)

milícia

főnév
  • nemzetőrség, polgárőrség
  • rendőrség

négylábú

főnév
  • (régies): emlősállat

könyök

főnév
  • könyék (tájnyelvi)
  • kanyar, forduló, görbület, hajlat, zug, kiugrás, ív
  • (szaknyelvi): sarokvápa, kiékelés

kordé, kordély

főnév
  • taliga, targonca, leptika (tájnyelvi)
  • szekér

horgony

főnév
  • vasmacska, anker (régies)
  • szaka (szaknyelvi), kampó

középkori

melléknév
  • medievális (szaknyelvi)
  • (pejoratív): durva, erőszakos, kegyetlen

néprajzkutató

főnév
  • néprajztudós, néprajzos (bizalmas), etnográfus (idegen), etnológus (idegen)

okoskodik

ige
  • gondolkodik, elmélkedik, bölcselkedik, filozofál, fontolgat, töri a fejét, spekulál, töpreng, mérlegel, következtet, érvel, latolgat, agyaskodik (régies), koponyázik (szleng) Sz: nem bír az eszével
  • tudálékoskodik, akadékoskodik, fontoskodik, ellenkezik, szót szaporít, aprólékoskodik, felesel, vonakodik
  • méltatlankodik, karafintyáz (tájnyelvi)

diplomás

melléknév, főnév
  • egyetemi végzettségű, főiskolai végzettségű, okleveles, tanult, értelmiségi

rendel

ige
  • hozat, küldet, megrendel
  • leköt, lefoglaltat
  • citál, idéz, kéret, hív, hí, küld
  • beoszt, alárendel
  • (régies): elrendel, előír, parancsol, utasít, végez, határoz, szab
  • predesztinál (régies), meghatároz
  • felír, javasol, javall, előír
  • rendelést tart, fogad

péküzlet

főnév
  • pékség, pékbolt, kenyeresbolt, kenyeres

mód

főnév
  • rend, forma, módszer, metódus, út, eljárás, modor, szokás, processzus (idegen), szer (tájnyelvi), csízió
  • mérték
  • lehetőség, alkalom
  • igemód

menlevél

főnév
  • kísérőlevél, menetlevél
  • (régies): menedéklevél, nyugta (régies)
  • védlevél

na

indulatszó
  • na ugye!, ugye!, aha!, no lám!, na tessék!
  • no, nos, hát, na már most (bizalmas), szóval
  • ne!, ne bánts!

paskol

ige
  • csapkod, ütöget, vereget, tenyerez (régies), pacskol (régies), paslagol (tájnyelvi), pasmagol (tájnyelvi), suprál (tájnyelvi), döncöl (tájnyelvi)

mosogató

főnév
  • mosogatódézsa (régies), dézsa (régies), vájdling (tájnyelvi)

megérint

ige
  • illet (választékos), hozzányúl, hozzáér, megtapint, megbök, súrol, megtapogat, megtapaszt (tájnyelvi), megpedz (tájnyelvi)
  • hat (valakire), meghat, megindít
  • megihlet
  • említ, megemlít, felemleget, szóba hoz

nagyváros

főnév
  • világváros, főváros, metropolisz, megapolisz (idegen)

pecsétel

ige
  • bélyegez, stempliz (bizalmas)
  • (állatot) billogoz (szaknyelvi)