összeterel szinonimái

ige
  • összeszed, összegyűjt, összehajt
  • toboroz, összeverbuvál, egybegyűjt, összecsődít, összehív, összetrombitál

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

furulya

főnév
  • furuglya (régies), pásztorsíp, fűzfasíp, pikula (tájnyelvi), tilinkó (tájnyelvi), tilinka (tájnyelvi), csilinka (tájnyelvi), csimpolya (tájnyelvi)
  • síp, tutu (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): hímvessző, pénisz
  • (szleng): besúgó
  • (szleng): (orális) szex, franciázás (bizalmas)

kovácsolt

melléknév
  • kalapált, formázott, edzett
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a összeterel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

önköltség

főnév
  • üzemár, előállítási költség, gyártási költség

nekilát

ige
  • nekifog, elkezd, hozzáfog, hozzálát, munkához lát, nekiáll, nekiveselkedik, nekidurálja magát (bizalmas), nekigyürkőzik, belefog, belekezd, nekikezd, nekirugaszkodik, nekikavarodik (tájnyelvi), felköti a gatyáját (bizalmas), megfogja a melót (szleng), ráver (szleng), ráhajt (bizalmas)

nagybőgő

főnév
  • bőgő, brúgó (tréfás), gordon (szaknyelvi), kontrabasszus (szaknyelvi)

meleg II.

főnév
  • melegség, hő, hév (választékos), hévség (régies)
  • hőenergia
  • hőség, kánikula, forróság, nyár
  • (választékos): őszinteség, szívélyesség, bensőség, meghittség, gyengédség

összefog

ige
  • egybefog, egybefoglal, összenyalábol, összemarkol, egyesít, összecsíp, egybeköt, összetart, összeszorít, összefogat, összeerősít, összekapcsol, összecsíptet, összecsatol, összetűz, összeköt, összedrótoz, rögzít, összeláncol
  • összefogdos, megfog
  • szervez, átfog
  • együttműködik, szövetkezik, összetart, lepaktál (pejoratív), társul, tömörül, szövetségre lép, szövetséget köt
  • (ruhát): foltossá tesz, megfog

perdöntő

melléknév
  • meggyőző, megdönthetetlen, megcáfolhatatlan
  • sorsfordító, átütő, lényeges

megbámul

ige
  • megcsodál, rábámészkodik, megnéz, csodájára jár Sz: úgy néz, mintha én volnék a szarvas csoda; néz, mint borjú az új kapura

martalóc

főnév
  • rabló, zsivány (régies), haramia, fosztogató, útonálló, bandita, briganti, mordályégető (régies), dulár (régies)

kettétör

ige
  • eltör, derékba tör, kettéroppant, kettéhasít

meggazdagodik, megga

ige
  • megvagyonosodik, megszedi magát, megtollasodik (bizalmas), feltör, jómódba jut, vagyont szerez, megszalad, meggazdagul, megszerzi magát (tájnyelvi), megboldogodik (tájnyelvi), megpelyhesedik (tájnyelvi) Sz: kincsre talált kertjében; megfogja az anyját; megtelt már a begye; felkapaszkodott az uborkafára

pipál

ige
  • pipázik, pöfékel
  • csibukozik
  • (bizalmas): cigarettázik, dohányzik
  • (bizalmas): (kémény, tűzhányó) füstöl

radikális

melléknév
  • gyökeres, mélyreható, forradalmi, alapos, teljes, erélyes, lényegretörő
  • erőszakos, szélsőséges

enyhülés

főnév
  • javulás, könnyebbség, csillapodás, remisszió (szaknyelvi), mérséklődés, megnyugvás, lankadás, alábbhagyás, alábbszállás, csökkenés, szűnés
  • melegedés, olvadás
  • frissülés

szétfolyó

melléknév
  • szétömlő, szétáradó
  • elmosódó, elmosódott, bizonytalan, alaktalan
  • széteső, zavaros, zagyva, zilált, szétzilált, megkomponálatlan

sikkasztás

főnév
  • hűtlen kezelés, visszaélés, panama, sikítás (szleng), defraudáció (régies), maberzáció (régies)
  • lopás, eltulajdonítás, elemelés (szleng), elcsaklizás (szleng)

összetörik

ige
  • eltörik, széttörik, kettétörik, összetöredezik, izzé-porrá törik (bizalmas), ripityára törik, összeroncsolódik, széjjelroncsolódik, összezúzódik, széjjelzúzódik, összeroppan, összeszakad, összefakad (tájnyelvi)
  • elfárad, kifárad, kimerül, összetörődik, eltörődik
  • megtörik, összeroppan, tönkremegy, összeomlik

ömlik

ige
  • folyik, árad, zúdul, özönlik, záporozik, csurog, szakad, dől, patakzik, zuhog, tolul, tódul, nyomul, áramlik, ihog (tájnyelvi), hömpölyög
  • sereglik
  • torkollik, befolyik
  • eláraszt, elborít

pártütő

főnév
  • lázadó, zendülő, összeesküvő, pártos (régies), pártoskodó, hűtlen, áruló, hadindító (régies), rebellis (régies), infidélis (régies)(régies)

semennyi

névmás
  • sehány, semmi Sz: annyi se, mint egy leesett mákszem

palánta

főnév
  • ültetvény
  • emberpalánta, gyerek, kisgyerek

népréteg

főnév
  • népcsoport, embercsoport

pedig

kötőszó
  • meg, viszont, holott, noha, ámbár, bár, jóllehet, penig (tájnyelvi), peniglen (régies), pediglen (régies), márpedig, mégpedig, ellenben, csakhogy

síel

ige
  • sízik