rádől szinonimái

ige
  • ráesik, ráborul, rábukik, ráomlik, rázuhan, rázúdul
  • rátámaszkodik, nekitámaszkodik, ránehezedik, rákönyököl, rátelepedik, rátehénkedik (bizalmas), ráfekszik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gyanánt

névutó
  • nevében (régies), fejében (régies), helyett

vérontás

főnév
  • vérengzés, vérfürdő, öldöklés, mészárlás, gyilkolás, gyilkosság, pusztítás, háború
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a rádől szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

pótlék

főnév
  • többlet, járadék, nyereségrészesedés, hozzájárulás
  • appendix (régies), függelék, melléklet, toldás, hozzáadás, kiegészítés

összehajtogat

ige
  • összegöngyölít, berétel (tájnyelvi), felrétel (tájnyelvi)

önsanyargatás

főnév
  • önkínzás, aszkézis (idegen), önostorozás, flagellálás (idegen), önmegtagadás

nívó

főnév
  • szint, vízszint, szintvonal
  • minőség
  • színvonal
  • életszínvonal

púderoz

ige
  • behint, beszór, beken
  • (szleng): mellébeszél, hantál (szleng), hamukál (szleng), hadovál (szleng), kamuzik (szleng), süketel (szleng), szövegel (szleng)

rézvirág

főnév
  • cinnia, legényrózsa (tájnyelvi), legényvirág (tájnyelvi)

miatta

határozószó
  • végette, érette, kedvéért
  • felőle

mentsvár

főnév
  • menedék, oltalom, védelem
  • menedékhely, búvóhely, rejtekhely, azílium (régies)

kóstol

ige
  • ízlel, belenyal, gusztál (tájnyelvi)
  • próbál, kísérletezik, tapasztalatot gyűjt

morajlik

ige
  • zúg, háborog
  • hánykolódik
  • dübörög, dörög, zeng
  • zajong, lármázik, ricsajozik
  • zúgolódik, elégedetlenkedik

romboló I.

melléknév
  • bomlasztó, züllesztő, destruktív (idegen), mételyező (régies), ártalmas, veszélyes, káros, pusztító, mérgező, veszedelmes

sízik

ige
  • síel, sítalpazik

felsőbbség, fölsőbbs

főnév
  • vezetőség, főnökség, elöljáróság, felettes hatóság, országos főhatóság, feljebbjáró, elöljáró, uralom, hatalom, főhatalom (régies), felügyelet, ellenőrzés, kormányzás, irányítás, igazgatás, befolyás, tekintély, auktoritás (idegen)
  • fennhéjázás, gőg, büszkeség, önteltség, hivalkodás, kérkedés, dölyf, önhittség, beképzeltség, magabiztosság, elbizakodottság, presztízs (idegen)

térdel, térdepel

ige
  • letérdel, letérdepel, térdet hajt, térden áll, térdre ereszkedik, térdre borul, térdre roskad, térdre rogy

szimulál

ige
  • tettet, színlel, mímel, alakoskodik, tetteti magát, megjátssza magát, színészkedik

ráesteledik

ige
  • rásötétedik, elesteledik (tájnyelvi), elszürkül (tájnyelvi), elsötétedik (régies), eléri az est

porond

főnév
  • aréna, manézs (idegen), küzdhomok (régies), szorító
  • sík, mező, harcmező, csatatér, küzdőtér, vívótér
  • (régies): föveny, zátony, homok, kavics, sóder, csorva (tájnyelvi)

rémség

főnév
  • rémtett, gaztett, szörnyűség, rettenet
  • (régies): rémület, borzalom, irtózat
  • rémalak (régies), rém, rémkép, rémlátás, kísértet, látomás, fantom, szörny, szellem, démon

szétfolyó

melléknév
  • szétömlő, szétáradó
  • elmosódó, elmosódott, bizonytalan, alaktalan
  • széteső, zavaros, zagyva, zilált, szétzilált, megkomponálatlan

ramaty

melléknév
  • (szleng): gyenge, hitvány, vacak, silány, gyatra, ócska, szemét

összetartozás

főnév
  • kapcsolat, egymáshoz tartozás

rest I.

melléknév
  • lusta, tunya, henye, renyhe, tétlen, dologtalan, léha, tünye (tájnyelvi), lajha (tájnyelvi) Sz: arra is rest, hogy ágyát megvesse; olyan lusta, hogy restell még restellni is; rest, mint a herélt bika; rest, mint a metszett bika; rest, mint a bivaly; rest, mint az ördög a jóra; rest, mint a papok szolgája; egy zsák alá valót egy hétig szánt; egy sült máléért elalszik egész nap; fekve vizel; hiába szarja a gyöpöt; körmét sem vágja, hanem rágja; lábát is a vállára venné, ha úgy mehetne; legnagyobb haszna két oldala; mindig fekszik, mint a kígyó; nekidűlt a fának, tán ki akar dűlni; szőrszálat talált a dologban, megundorodott tőle
  • lomha, lassú, komótos (bizalmas)

szikrázik

ige
  • szikrát vet, szikrát szór, szikrát hány, ragyog, villog, villódzik, csillog, csillámlik, csillámpozik (tájnyelvi)
  • (szellem): sziporkázik, csillog, elkápráztat