megtréfál szinonimái

ige
  • megviccel, felültet (bizalmas), rászed, ugrat, behúz (bizalmas), elbolondít, csúffá tesz, kitréfál (tájnyelvi), megfiguráz (tájnyelvi), tréfát űz, kiviccel, beugrat, átejt (bizalmas), lóvá tesz Sz: áprilist járat vele

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

asztalfoglalás

főnév
  • asztalrendelés, rezerválás (idegen)

okfejtés

főnév
  • fejtegetés, okoskodás, észjárás, magyarázat, bizonyítás, érvelés, elmélkedés, következtetés, levezetés
  • szónoklás, vita
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megtréfál szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megmutatkozik

ige
  • meglátszik, feltárul, feltűnik, megjelenik, láthatóvá válik, előbukkan, kibontakozik, manifesztálódik (idegen), megnyilvánul
  • nyilvánvalóvá válik, kiderül, bebizonyosodik

lohol

ige
  • siet, nyargal, vágtázik, fut, futkos, szalad, szaladgál, szaladozik, viharzik, lót-fut, talpal, rohan, lóstat (tájnyelvi)

leszármazott

ige
  • gyerek, ivadék, sarj, magzat, deszcendens (idegen), utód

krach

főnév
  • csőd, összeomlás, bukás, bankrott (régies)
  • árzuhanás
  • baj, csapás, kellemetlenség
  • robbanás

megszárít

ige
  • kiszárít, megaszal, megfonnyaszt

mísz

melléknév
  • (szleng): kedvetlen, egykedvű, levert, életunt, lehangolt, nyomott, csüggedt, fásult, közönyös, közömbös, apatikus, mélabús, búskomor, letargikus, enervált, deprimált, fád, spleenes (régies)
  • rosszkedvű, mísz, mogorva, morcos, durcás (bizalmas), barátságtalan, kelletlen, cvíder (tájnyelvi), harapós, ingerült, zsémbes, morózus
  • nyűgös, nyafogós, sírós, nyavalygós

zsák

főnév
  • tasak, zacskó, tömlő, cuhár (tájnyelvi)
  • tarisznya, oldalzsák, hátizsák
  • (bizalmas): gyomor, bendő

kiterít

ige
  • széthajt, kihajt, kibont
  • kitár, széttár, kiterjeszt, kifeszít
  • szétszór, szétterít
  • kiakaszt, kiaggat, kitereget
  • felravataloz, ravatalra tesz, elnyújtóztat (tájnyelvi), kinyújtóztat (tájnyelvi)

kiránt1

ige
  • kitép, kihúz, kiszakít, kikap, kivesz, kivon, kiszed, kiemel, kiragad, kimozdít, kirándít (régies)
  • kiment, kihúz (csávából), megszabadít, megsegít

hatványozódik

ige
  • növekszik, nő, fokozódik, sokszorozódik, szaporodik, emelkedik

kóma

főnév
  • öntudatlanság, eszméletlenség

mosatlan II.

főnév
  • szennyes, cula (tájnyelvi), mosnivaló
  • mosogatnivaló, csetres (tájnyelvi)

nemzedék

főnév
  • generáció, korosztály
  • emberöltő, emberivadék (régies)
  • nép, nemzet, náció (régies)

cséza

főnév
  • homokfutó, utazókocsi, bricska, kabriolet (régies)

probléma

főnév
  • gond, nehézség, dilemma, bonyodalom, zűr, baj, bökkenő, difi (bizalmas), gáz (szleng), gubanc (szleng), hézag (szleng)
  • fogas kérdés, sarkalatos kérdés, feladat
  • fejtörő

összegabalyít

ige
  • összezavar, összekuszál, összegubancol (bizalmas), összecsomóz
  • komplikál, összebonyolít, összeforgat, felforgat

megül

ige
  • (lovat): meglovagol
  • (valahol): üldögél, elül, tanyázik
  • (ünnepet): megünnepel, megül, megtart, megrendez, megemlékezik
  • (tájnyelvi): (tyúk) kotlik
  • (régies): elfoglal, bevesz, megszáll

meglocsol

ige
  • megöntöz, bevizez, levizez, megnedvesít, áztat, eláztat, locsol, locsolgat, lelocsol, leönt, lespriccel (bizalmas), öntözget (bizalmas), lefröcsköl (bizalmas), bepermetez, megönt (régies), megfröcskendez (választékos), beharmatoz (választékos), meglatyakol (tájnyelvi), meglocsál (tájnyelvi), megloncsoz (tájnyelvi), megparáhol (tájnyelvi)

mészáros

főnév
  • hentes, húsárus, kaszab (régies), sakter (idegen), székálló (tájnyelvi), vágólegény, böllér, vágó (régies)

örömtelen

melléknév
  • sivár, vigasztalan, keserves, kedvetlen, bánatos, lehangoló, nyomorult, rideg, gyászos, komor, zord, csüggedt, sötét, mogorva, kietlen, szomorú, mélabús

mellékállomás

főnév
  • mellék (bizalmas), mellékvonal

lüktetés

főnév
  • érverés, pulzus, pulzálás (szaknyelvi), szívverés
  • sajgás, nyilallás, szaggatás
  • (tájnyelvi): bicegés, sántítás
  • elevenség, mozgás, mozgalmasság, lendületesség, gyorsaság

mimóza

főnév
  • érzőke, pirkavirág, nebáncsvirág
  • aranyharmat
  • (jelzőként): érzékeny, sértődékeny, nebáncsvirág

összefog

ige
  • egybefog, egybefoglal, összenyalábol, összemarkol, egyesít, összecsíp, egybeköt, összetart, összeszorít, összefogat, összeerősít, összekapcsol, összecsíptet, összecsatol, összetűz, összeköt, összedrótoz, rögzít, összeláncol
  • összefogdos, megfog
  • szervez, átfog
  • együttműködik, szövetkezik, összetart, lepaktál (pejoratív), társul, tömörül, szövetségre lép, szövetséget köt
  • (ruhát): foltossá tesz, megfog