megtér szinonimái

ige
  • (tájnyelvi): visszatér, visszafordul, megfordul, hazamegy
  • konvertál (régies), áttér

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ritmus

főnév
  • hullámzás, lüktetés, ütem, ütemesség, lejtés, numerus (régies), taktus
  • időmérték, versmérték, tempó

különálló

melléknév
  • elkülönülő, elkülönített, elválasztott, elszigetelt, elkülönült, önálló, külön, szeparált, izolált, szétválasztott, leválasztott, magányos, egyedülálló
  • független, autonóm
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megtér szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

meglóg

ige
  • (bizalmas): eltávozik, ellóg (bizalmas), elmenekül, elfut, elszökik, angolosan távozik, lelép, meglép (bizalmas), megpattan (bizalmas), lelécel (bizalmas), dobbant (bizalmas), elkotródik, felszívódik (szleng), megszökik, elillan, eliszkol, olajra lép (szleng), kereket old, megugrik (bizalmas), elpárolog (bizalmas), elpucol (bizalmas)

líra

főnév
  • pengetőhangszer, lant
  • lírika, lírikus költészet, poézis (idegen)
  • líraiság, érzelem, érzelmesség
  • (régies): áramszedő (villamosé)
  • (szaknyelvi): kitérővágány

lerészegedik

ige
  • berúg, leissza magát, beiszik (bizalmas), betintázik (szleng), beálmélkodik (tájnyelvi), bepiál (szleng), beseggel (szleng), elázik, leszopja magát (durva), beásít (szleng), bekáfol (szleng) Sz: a sárga földig leissza magát

közösül

ige
  • szeretkezik, ölelkezik, egyesül, koitál (idegen), nemileg érintkezik (valakivel), hál, elhál (régies), nőszik (régies), lefekszik (valakivel) (bizalmas), összefekszik (valakivel), megismer, paráználkodik, kefél (durva), kuffant, prütyköl, tücsköl, baszik (durva), kopulál (idegen), cseszik, toszik, fik (régies), kettyint (szleng), teker (szleng), fűrészel (szleng), mórázik (szleng), subázik (szleng), izél, dug (szleng), kúr (szleng), szöget húz (szleng), gyak (tájnyelvi), kamatyol (tájnyelvi), bikáskodik (tájnyelvi), kupakol (tájnyelvi), pitykézik (tájnyelvi)
  • párzik, párosodik, üzekedik, (hal) ívik, (sertés) görög (tájnyelvi), (sertés) búgat, (ló) fedez, (fajdkakas) dürög

megsebez

ige
  • megsért, megsebesít, sebet ejt, felsebez, felsért, megmar
  • megrongál, megcsonkít
  • megbánt, feldúl, felzaklat, fájdalmat okoz

minimum

határozószó
  • legalább, legkevesebb, legszerényebb számítás szerint(tájnyelvi)

zubbony

főnév
  • katonakabát
  • dzseki
  • munkakabát
  • (tájnyelvi): gyermekruha

kiszór

ige
  • szétszór, kiönt, széthány, kiborít, elletyikel (tájnyelvi)
  • eltávolít, kirúg (bizalmas), kitesz, kidob, kirak, kihajít, kilódít, kihány, kipenderít, elküld, elkerget, elűz, kiutasít

kipakol

ige
  • kicsomagol, kirakodik, kirak, kiszed
  • (szleng): kifoszt, kirabol, kirámol, kirak, kiürít
  • (bizalmas): elmond, elpanaszol, kitálal, megmondja a magáét
  • (szleng): elárul, beszél, vall, köp (durva), lebuktat (szleng), terít (szleng)
  • (tájnyelvi): meghal, elpusztul
  • (szleng): hány, rókázik, kitaccsol, okádik, boázik (bizalmas), kidobja a taccsot (szleng)

hatókör

főnév
  • hatósugár, hatótávolság, hatókörzet

kódex

főnév
  • törvénykönyv, szabályzat, szabálygyűjtemény, kánon (régies)

monopólium

főnév
  • egyedárusítás (régies), egyedáruság
  • egykézrendszer (régies)
  • konszern (idegen), nagyvállalat

nélkülözés

főnév
  • szűkölködés, éhezés, nyomor, ínség, szűkösség, szegénység, nincstelenség, hiány, nyomorúság, szükség, szorultság, koldusélet, tengődés, nyavalygás, sanyarúság, baj

csepül

ige
  • szid, ócsárol, leszól, bírál, kritizál, pocskondiáz, lekicsinyel, lebecsül, becsmérel, fitymál, gyaláz, szapul
  • (tájnyelvi): ver, üt, csépel, páhol, eltángál, elpáhol, elfenekel

prepotens

melléknév
  • fölényes, beképzelt, felfuvalkodott, gőgös, dölyfös, öntelt, önhitt, önelégült, pökhendi, kevély, arrogáns

összecsődít

ige
  • összeharangoz, összetrombitál, összedobol, összekolompol, összekürtöl, egybegyűjt, összehív, összeterel, gyülekeztet, felsorakoztat, egybecsődít, becsődít, összetoboroz, összevon, összeszed, összegyűjt

megtervez

ige
  • kitervel, kigondol, végiggondol, kiagyal (bizalmas)
  • kalkulál, beütemez, koncipiál (régies), kreál, megszerkeszt, kidolgoz, megrajzol, megkonstruál

megkönyörül

ige
  • megbocsát, megkegyelmez, elnéz, feloldoz, megszán, megsajnál, irgalmaz, szemet huny, megkímél, elfelejt, elenged
  • segít, megsegít, kisegít, támogat, felkarol, gyámolít, pártfogol, patronál, megirgalmaz (régies), a hóna alá nyúl (bizalmas)

merőleges

melléknév
  • derékszögű, függőleges, vertikális (szaknyelvi)

őriz

ige
  • őrködik (valami felett), strázsál, felügyel, vigyáz, véd, védelmez, óv, oltalmaz, szemmel tart, fedez, figyel, ügyel, gondot visel (valakire), biztosít Sz: dajkálja, mint a tiszta búzát a ponyván
  • megtart, elevenen tart, fenntart
  • tart, magában tart
  • legeltet, terelget, pásztorol

megzendül

ige
  • felcsendül, felharsan, megpendül
  • (harang): megkondul, megszólal
  • (ég) megdördül

lőpor

főnév
  • puskapor, robbanópor, gyújtópor (régies), por (régies)

miatta

határozószó
  • végette, érette, kedvéért
  • felőle

összbenyomás

főnév
  • összhatás, összkép