pofon szinonimái

főnév
  • pofoncsapás, pofonütés, arculcsapás, arculütés, ütés, legyintés, csárdás (bizalmas), füles (bizalmas), nyakleves (bizalmas), tasli (bizalmas), flemm (szleng), poflé (régies), pofleves (régies), macsali (tájnyelvi), frász (bizalmas), sima (szleng), plecsni (szleng), koki (szleng), átszálló (szleng), maflás (szleng)
  • megszégyenítés, megalázás, megaláztatás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

pletyka

főnév
  • pletyi (bizalmas), pletyó (bizalmas), pletykaság, szóbeszéd, fecsegés, híresztelés, temonda (régies), mendemonda, álhír, rémhír, drót, füles (szleng), fáma
  • megszólás, pusmogás, hírhordás, terefere, sugdosás, súgás-búgás, traccs (bizalmas)

elfogyaszt

ige
  • megeszik, elkölt (választékos), belakmároz, bekebelez (bizalmas), behabzsol, beburkol (szleng), bepakol (szleng), befal, betöröl (szleng), bezabál (ételt) (durva)
  • megiszik, bevedel, bedönt
  • felél, felemészt, felhasznál, elhasznál
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a pofon szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

pelerin

főnév
  • körgallér
  • köpeny, köpönyeg, malaclopó (tréfás)

óriás

melléknév
  • magas, hórihorgas, langaléta, colos (bizalmas), égig érő, tagbaszakadt, kolosszális (bizalmas)
  • óriási, nagy

odatűz

ige
  • odaköt, odaszúr, odaerősít, odacsíptet
  • odavarr, odafércel
  • (nap): odasüt, odafekszik (tájnyelvi)

műstoppolás

főnév
  • műbeszövés (szaknyelvi), műtömés (szaknyelvi)

pincelakás

főnév
  • szuterén, szuterénlakás

ráköt

ige
  • ráerősít, odaerősít, odaköt, hozzáköt, rögzít, odarögzít, rámadzagol
  • (ráköti magát vkire): ráerőszakolja magát, ráakaszkodik, nyakába varrja magát

megtévesztő

melléknév
  • csalárd, csalóka, csalfa, finta (tájnyelvi), fogós, hamis, hímes (tájnyelvi), csaló, elterelő, fallaciózus (idegen), misztifikáló (idegen), fals, talmi, színlelt, félrevezető, alattomos, hitszegő, csalafinta, kétszínű, álnok, ármányos, tettetett, utánzott

megrendszabályoz

ige
  • megfegyelmez, szabályoz, megreguláz
  • (bizalmas): megfékez, zaboláz, rendbe szed, ráncba szed, megfincoltat (tájnyelvi), megnyaggat (tájnyelvi)

kitudódik

ige
  • kiderül, nyilvánosságra jut, fény derül (valamire), napfényre kerül, kipattan, kirobban, kisül, kiszivárog, lelepleződik, felfedődik Sz: a sült tyúk is kikaparja; kisül, mint az órás kecskéje; még a ballangó is kifújja

menetel II.

főnév
  • út, menés, menet, mozgás, vonulás, gyaloglás

realizál

ige
  • megvalósít, megcsinál, teljesít, elintéz, kivitelez, véghezvisz, végrehajt, nyélbe üt, valóra vált, kieszközöl, keresztülvisz, effektuál (idegen)

rögtönzés

főnév
  • improvizáció, impromptu (idegen), extemporizáció (régies), ötlet, hevenyészés, geg

feláldoz, föláldoz

ige
  • felajánl, odaad, áldozatul bemutat, szentel, felszán (régies), oltároz (régies), megöl, megsemmisít
  • lemond (valamiről), átenged
  • odadob (pejoratív), odavet, kiszolgáltat, kézre ad, prédául enged (pejoratív)
  • (szabadidőt): rászán, ráfordít

tányér

főnév
  • tálka
  • korong (választékos)
  • (mérlegé): serpenyő

szekál

ige
  • zaklat, háborgat, kellemetlenkedik, piszkál, inzultál, bosszant, idegesít, ingerel, hergel, nyaggat, abajgat, gyötör, macerál (bizalmas), molesztál, cikiz (bizalmas), vegzál (régies), szekíroz (bizalmas), heccel, frocliz (bizalmas), zrikál (szleng), cseszeget (durva), buzerál (szleng)(valakiről)

pohárköszöntő

főnév
  • tószt, áldomás, felköszöntő

pecek

főnév
  • pöcök, ék, kitámasztó, cövek, pőc (tájnyelvi), espély (régies), csapszeg
  • (tájnyelvi): hurkapálcika, pálcika, hurkapálca
  • (tájnyelvi): csikló, pöcök (szleng), borsó (szleng), pige (szleng), pitty (szleng)

puritán

melléknév
  • egyszerű, igénytelen, tiszta életű, aszketikus, spártai, romlatlan, feddhetetlen, erkölcsös, szemérmes, szégyellős, mértéktartó, mértékletes
  • prűd
  • szerény, dísztelen, sallangmentes, szegényes

szarkofág

főnév
  • kőkoporsó, díszkoporsó, koporsó, márványkoporsó

poszméh

főnév
  • dongó, döngő (tájnyelvi)

osztás

főnév
  • bennfoglalás
  • elosztás, felosztás, darabolás, szétosztás, parcellázás

rafinált

melléknév
  • kifinomult, túlfinomodott, finomkodó, kényes, keresett, csiszolt, árnyalt, előkelő, exkluzív, választékos, pallérozott, árnyalatos (választékos)
  • ravasz, cseles, furfangos, agyafúrt, ügyes, ügyeskedő, szélhámos, hétpróbás, körmönfont, dörzsölt (bizalmas), rafinírozott (régies)
  • (szaknyelvi): megtisztított, finomított, minőségi

szegény I.

melléknév
  • szerencsétlen, sajnálatra méltó
  • szegényes, hiányos, dísztelen, egyszerű
  • megboldogult