megköszön szinonimái

ige
  • köszön, hálálkodik, meghálál, hálát ad, köszönetet mond

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

állandósít

ige
  • megszilárdít, stabilizál, megerősít, véglegesít, fixál, rögzít
  • konzervál, tartósít
  • rendszeresít, szabványosít, standardizál

kiáltoz

ige
  • üvöltöz, kiabál, ordítoz, hujjogat, kajdász (tájnyelvi), kajabál (tájnyelvi), csácsog (tájnyelvi), csatít (tájnyelvi), rivalg (régies), jajgat, rikácsol, rikogat
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megköszön szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megélhetés

főnév
  • kenyérkereset, kereset, életfenntartás, életlehetőség, létfenntartás, fennmaradás, egzisztencia (idegen), kenyér, jövedelem, foglalkozás

lektor

főnév
  • szerkesztő
  • nyelvtanár, vendégtanár
  • előadó tanár
  • adjunktus (idegen)

lecsúszik

ige
  • leesik, lesiklik, lesikamodik (tájnyelvi), lesuvad (tájnyelvi), lecsordul (tájnyelvi), leszalad
  • lezüllik, lesüllyed, deklasszálódik (idegen), elszegényedik, tönkremegy, lefittyen (tájnyelvi)
  • (valamiről): lemarad (valamiről), kimarad (valamiből), elesik (valamitől)

kölcsönkér

ige
  • kölcsönbe kér, kölcsönvesz, kölcsönöz, elkér, igényel, kéreget, kölcsönkéreget (pejoratív), koldusoskodik (pejoratív), kunyerál (szleng), darizik (szleng), pumpol (bizalmas)

meghibban

ige
  • megháborodik, megzavarodik, megbolondul, megőrül, eszét veszti, elmegy az esze, meghülyül (bizalmas), bedilizik (bizalmas), megbuggyan, megbomlik, megkábul (tájnyelvi), meggazdul (tájnyelvi), megkámforodik (tájnyelvi), megrándul, meghibásodik (tájnyelvi), megütődik (régies)(bizalmas)

méltatlankodik

ige
  • elégedetlenkedik, tiltakozik, fölzúdul, fölháborodik, neheztel, indignálódik (régies), berzenkedik, megütközik, megbotránkozik, fennakad, durcáskodik (bizalmas), duzzog, felhúzza az orrát, sértve érzi magát, kárpálkodik (tájnyelvi), happog (tájnyelvi), dohog, böstörög (tájnyelvi)

visszavágyik

ige
  • visszakívánkozik, visszavágyódik

kikerics

főnév
  • kérics (tájnyelvi), ebvirág (régies), őszike, kökörcs (régies), kökörcsin (régies), guzsalyülő, guzsalyütő, guzsalyvirág, vetővirág

kielégül

ige
  • jóllakik, betelik, megnyugszik
  • ejakulál (szaknyelvi), elélvez, elsül (szleng), eldurran (szleng), elmegy (szleng)

halk

melléknév
  • csendes, suttogó, susogó, tompított, fojtott, elhaló, visszafogott, elhalkult, lehalkított, félhangos, piano (szaknyelvi)
  • nesztelen, zajtalan, néma, hangtalan
  • gyengéd, finom, szelíd, lágy, puha, bársonyos

kisajátít

ige
  • köztulajdonba vesz
  • (egyházi vagyont): szekularizál (idegen), konfiskál (régies), monopolizál (idegen), nacionalizál (régies)
  • birtokba vesz, tulajdonává tesz, megszerez, szert tesz, lefoglal, elhódít, megkaparint, ráteszi a kezét, expropriál (szaknyelvi)
  • eltulajdonít, ellop, elcsen, elemel, elhappol (szleng), elcsakliz (bizalmas)
  • (tájnyelvi): átvesz

mérges

melléknév
  • mérgező, toxikus (szaknyelvi), pusztító, káros, egészségtelen, halálos, maszlagos (tájnyelvi), mételyező (tájnyelvi)
  • gyulladásos, fertőzött, gennyes
  • dühös, dühödt, haragos, bosszús, ingerült, felháborodott, felbőszült, bősz, mérgeskedő, felindult, haragvó, veszekedő, harapós, morózus, zabos, kötekedő, viperafajzat (választékos), ergellős (tájnyelvi) Sz: aligha meg nem eszi a méreg; bömböl, mint a bika; dühben van, mint a pap szamara a korpától; elfutotta a méreg; eszi a lúg a nyakát; feni az agyarát (valakire); kijött a sodrából, mint a vásárhelyi madzag; nagy mája van; olyan mérges, mint a vérkelés; olyan, mint a láncos kutya; olyan, mint az ért kelés; szikrát hány a szeme; úgy néz rá, mintha meg akarná enni; véres a szeme

mustra

főnév
  • minta, áruminta, mintapéldány, mutatvány, mutatványdarab
  • szemle, ellenőrzés, szemrevételezés, vizsgálat, áttekintés
  • seregszemle, sorakozó, felvonulás

ciha

főnév
  • (tájnyelvi): párnahuzat, dunyhahuzat, dunnahuzat, ágynemű
  • (szleng): zsákmány, áru (szleng), cucc (szleng), szajré (szleng)

piktor

főnév
  • festő, festőművész
  • mázoló, szobafestő

orvosol

ige
  • gyógyít, gyógykezel, kezel, kúrál
  • enyhít
  • jóvátesz, helyrehoz, rendez, megold, kijavít, kárpótol, kártalanít, korrigál, reparál, megszüntet

megküld

ige
  • küld, elküld, eljuttat, kiküld, felad, postáz, továbbít

megcsontosodott

melléknév
  • megmeszesedett, megrögződött, megrögzött, merev, begyepesedett, meggyökerezett, megmerevedett, maradi, régimódi, vaskalapos, idejétmúlt
  • beleivódott, beleevődött, bevett

megtestesít

ige
  • megszemélyesít, megjelenít, érzékít, materializál (idegen), megformál, alakít, jelképez
  • képvisel, hordoz

omnibusz

főnév
  • (régies): társaskocsi (régies)
  • (régies): autóbusz, busz

megoldatlan

melléknév
  • kérdéses, kétséges, rendezetlen, tisztázatlan, vitás, polemikus, problematikus, megfejtetlen, nyitott, homályos, talányos, rejtelmes, titokzatos, eldöntetlen, meghatározatlan

lényeg

főnév
  • állag (régies), szubsztancia (szaknyelvi), esszencia (idegen), értelem, érdemi rész, fődolog
  • foglalat, sűrítmény, szinopszis, summa (bizalmas), rezümé
  • veleje, magva, párlata, kvintesszenciája, fácitja (régies)
  • (szleng): pénz, dohány (szleng), dudva (szleng), guba (szleng), korpa (szleng), lé (szleng), lóvé (szleng), steksz (szleng), suska (szleng), zsozsó (szleng), mani (szleng)

megvisel

ige
  • kimerít, elfáraszt, elgyengít, megerőltet, elcsigáz, megkínoz, meggyötör, összetör, elnyű, megtör (választékos), kikészít (szleng), próbára tesz, lestrapál (bizalmas), kicsinál (szleng), megpróbál, megsanyar (tájnyelvi)
  • megrendít

orrvitorla

főnév
  • repülővitorla