orrvitorla szinonimái

főnév
  • repülővitorla

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

császárkorona

főnév
  • koronaliliom, koronavirág

bosszankodik

ige
  • felbosszankodik, mérgelődik, dühöng, orrol, füstölög, fortyog, hergelődik (tájnyelvi), indignálódik (régies), dúl-fúl, haragszik, prüszköl Sz: eszi a méreg; nyeli a mérgét; bántja a csőrét (valami); szúrja a szemét (valami); eszi a fene (valami miatt); eszi a kefét (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a orrvitorla szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ócskavas

főnév
  • vashulladék, vasforgács, hulladék vas, törtvas, fémhulladék, hulladék fém, vastörmelék, hitványvas (tájnyelvi)
  • limlom
  • selejt

morál

főnév
  • erkölcs, (erkölcsi) szabály
  • erkölcstan, etika

militáris

melléknév
  • katonai, hadi

megkímél

ige
  • megvéd, megóv, megvédelmez, megment, mentesít, megoltalmaz(valakivel)
  • megőriz, vigyáz (valamire), ügyel (valamire)

olt2

ige
  • szemez, nemesít, ojt, plántál (régies)
  • injekcióz, befecskendez

összezsugorodik

ige
  • összeaszik, összeaszalódik, összetöpped, összetöpörödik, megtöpped (tájnyelvi), megtöpörödik, összemegy, összehúzódik, összeugrik (ruhanemű), megcsüpörödik (tájnyelvi), összeszűkül, elcsökevényesedik
  • megcsappan, csökken, megkisebbedik, elolvad, leapad, megfogyatkozik

lokni

főnév
  • hajfürt, hajtincs, tincs, gyűrű, csiga, hajcsomó, huncutka, tekervény (régies)

leteper

ige
  • lenyom, legyűr, legyőz, lefektet, lebír, leterít, maga alá gyűr, két vállra fektet, földre visz, földre penderít (tájnyelvi), elgyűr (tájnyelvi), lecsombolyít (tájnyelvi), legyürköl (tájnyelvi), lekavarint (tájnyelvi) Sz: földet fogat vele, két vállra fektet

kard

főnév
  • pallos, szablya, handzsár, jatagán (idegen), gyíkleső (tájnyelvi), spádé (régies), fringia (régies)
  • acél, penge, vas
  • kardvágás
  • (szleng): hímvessző, pénisz (szaknyelvi)

málház

ige
  • felmálház, megrak, megpakol (bizalmas), megterhel, megtetejez (tájnyelvi)

páncélos I.

melléknév
  • (szaknyelvi): csontpikkelyű
  • kemény
  • vértes
  • páncélozott

pislákol

ige
  • pislog, ég, hunyorog, parázslik, duszilkodik (tájnyelvi), lappog (tájnyelvi), vibrál, reszket

előránt

ige
  • előhúz, előkap, elővesz
  • (valakit): előkerít, előteremt, előráncigál
  • (bizalmas): szóba hoz, előhoz, megemlít

számológép

főnév
  • zsebszámológép, kalkulátor
  • pénztárgép

rohamkocsi

főnév
  • rohammentő
  • URH-s kocsi, URH (bizalmas)

országút

főnév
  • közút, úttest, műút, derékút (régies)

nyúlik

ige
  • terjed, ér (valameddig), szögellik (valahova), tart (valameddig), bővül, terül, elterül, terítődik (régies), fekszik
  • hosszabbodik, folytatódik, elhúzódik
  • halasztódik, húzódik
  • nő, növekszik, szálasodik, mered (tájnyelvi)

összecsap

ige
  • (tenyeret): tapsol, csattogtat, összever
  • összeszed, összerak
  • összevág, elhamarkodik, elhirtelenkedik, összeüt, elnagyol, hevenyész, összefércel, elnagyjáz (tájnyelvi), halámol (tájnyelvi), senderít (tájnyelvi), összetákol, rögtönöz, elkapkod, összegór (tájnyelvi), összehány, összerúg, elsiet, rittyent (tájnyelvi)
  • egymásnak ront, összeugrik, összemegy, megütközik, megküzd
  • (régies): szövetkezik, összeáll

rezesbanda

főnév
  • fúvószenekar, fúvóbanda (tájnyelvi), burgelbanda (tájnyelvi)

ökológia

főnév
  • (szaknyelvi): környezettan, környezettudomány

mozgolódás

főnév
  • nyüzsgés, mozgás, kavarodás, sürgés-forgás, nyugtalanság, zűrzavar, káosz
  • fészkelődés, nyugtalankodás
  • szervezkedés, forrongás, felkelés

összemorzsol

ige
  • szétmorzsol, széttördel, szétdörzsöl, elmorzsál, megsúrol (tájnyelvi), aprít
  • összezúz, összeroncsol, ízzé-porrá tör, megőröl, pozdorjává tör
  • szétver, felmorzsol, megsemmisít, elpusztít

robbanás

főnév
  • detonáció, dörej, explózió (idegen), explodálás (idegen), kitörés, durranás, dörrenés
  • árrobbanás, krach