kicsinyel szinonimái

ige
  • lebecsül, lekicsinyel, kevésre becsül, megvet, lenéz, csekélybe vesz (régies), semmibe vesz, fittyet hány, negligál (idegen), fitymál, bagatellizál (idegen), aláértékel

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

némiképp, némiképpen

határozószó
  • valahogyan, valamiképp, valamiképpen
  • egy kissé, egy kevéssé, kevéssé, valamelyest, némileg, részben

ék2

főnév
  • (választékos): dísz, díszítés, ékesség, ékszer, ékítmény, ékmény (régies), díszítmény, cifrázat, cicoma, pipere, pompa, dekoráció
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kicsinyel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

keresés

főnév
  • nyomozás, kutatás, keresgélés, utánajárás, fürkészés, felderítés, tudakolás
  • hajtás, hajszolás, űzés, üldözés, kergetés

ismertetőjel

főnév
  • ismertetőjegy, megkülönböztető jegy, sajátosság, jelleg, jellegzetesség, specialitás, karakterisztikum (idegen), anyajegy, stigma
  • embléma, logo

induló II.

főnév
  • mars (régies)
  • versenyző, résztvevő, nevező, pályázó, játékos

heveredik

ige
  • telepedik, fekszik, hencserkedik (tájnyelvi)

kézbesítő

főnév
  • levélhordó, postás, kihordó, kolportőr (régies), csomagkihordó, táviratkihordó, sürgönyös (bizalmas), sürgönykihordó (régies)
  • hivatalsegéd, küldönc
  • kifutófiú, boy
  • árukihordó

kiszámíthatatlan

melléknév
  • előreláthatatlan, beláthatatlan, meghatározhatatlan, bizonytalan, kifürkészhetetlen, felfoghatatlan, leírhatatlan, határozatlan, felmérhetetlen, meglepetésszerű, hirtelen, váratlan, megdöbbentő
  • szeszélyes, változékony, ingatag, labilis, megbízhatatlan, fegyelmezetlen, meggondolatlan, hóbortos, bolondos, rapszodikus, kelekótya, kelemótyás (tájnyelvi), hómántikus (tájnyelvi)

szint

főnév
  • réteg, sztrátum (szaknyelvi)
  • emelet
  • színvonal, nívó, minőség, mérték, standard
  • teljesítményszint, szinteredmény

gyűjt

ige
  • összehord, összeszed, akkumulál (szaknyelvi), aggregál (szaknyelvi), felhalmoz, szerez, beszerez, betakarít, kazaloz (tájnyelvi), tetéz, rakásol (régies), raktároz, tárol
  • takarékoskodik, félretesz, spórol (bizalmas), élére rak, zsugorgat, kuporgat, őrizget, tartalékol
  • kéreget, kunyerál, koldul, kalapoz, perselyez, tányéroz, koledál (régies)
  • megszerez, akvirál (régies)
  • összevon, összehív, összecsődít, összeterel, újoncoz (régies), verbuvál, toboroz (régies), rekrutál (régies)
  • keres, böngész, bogarász, tallóz, szed

gyász

főnév
  • gyászolás, gyászolkodás (tájnyelvi)
  • szomorúság, bánat, fájdalom, lesújtottság, keserűség, keserv, siratás, jajszó
  • gyászruha, gyászöltözet
  • gyászszalag
  • gyászidő, gyászév

elrebeg

ige
  • elsuttog, elhebeg, eldadog, elnyekereg (bizalmas), elmekeg (pejoratív, bizalmas), kinyög, kimond

hal2

ige
  • meghal, elhalálozik, elhuny (választékos), elpusztul, elvész, döglik (durva)
  • pusztul, fogy
  • elhal, beleolvad, belevész

kíván

ige
  • vágyik (valamire), vágyakozik, vágyódik, óhajt, áhít, akar, sóvárog, szomjaz, eped, ácsingózik Sz: feni rá a fogát; vásik rá a foga; fáj rá a foga; folyik a nyála utána; a lelke üdvösségét odaadná érte; áhítja, mint kecske a zöld ágat; kiveri érte a hideg
  • kér, elvár, megkövetel, szükségel (régies)
  • igényel, szorul (valamire)

körfolyosó

főnév
  • körtornác, függőfolyosó, gang (bizalmas), kerengő

megkopaszodik

ige
  • lekopaszodik, lecsupaszodik, elkoppad (régies), megkopad (tájnyelvi)

leszavaz

ige
  • megbuktat, lehurrog, elutasít, legyűr, majorizál (idegen)
  • elvet
  • voksol, szavazatot lead

kicsordul

melléknév
  • túlcsordul, kiömlik, kifolyik, túlfolyik
  • kibuggyan, kiserken

képzett

melléknév
  • tanult, iskolázott, művelt, kiművelt, mívelt (régies), kulturált, kiképzett, szakképzett, szakavatott, képesített, felkészült
  • jártas, gyakorlott, tapasztalt, tájékozott, hozzáértő, alkalmas, hivatásos
  • formált, alakított
  • származtatott, képzős

kínrím

főnév
  • verselmény (pejoratív), rímelvény (pejoratív), mesterkélt rím, klapancia (régies)

lenge

melléknév
  • lengő, libegő, lebegő, hajladozó
  • légies, könnyed, játszi (szél), lebke (régies)
  • (öltözet): könnyű, finom, szellős, vékony, hajszálvékony, leheletvékony, leheletfinom, leheletszerű, leheletkönnyű, pehelykönnyű, habkönnyű, súlytalan, áttetsző, lengeteg (tájnyelvi)

kiforr

ige
  • megokosodik, megérik, kifejlődik, kialakul
  • kifut, kiduzzad, kibugyog, kibuzog

izgatószer

főnév
  • élénkítőszer, élénkítő, ajzószer, doppingszer, serkentő, stimuláns (szaknyelvi)

kisajátít

ige
  • köztulajdonba vesz
  • (egyházi vagyont): szekularizál (idegen), konfiskál (régies), monopolizál (idegen), nacionalizál (régies)
  • birtokba vesz, tulajdonává tesz, megszerez, szert tesz, lefoglal, elhódít, megkaparint, ráteszi a kezét, expropriál (szaknyelvi)
  • eltulajdonít, ellop, elcsen, elemel, elhappol (szleng), elcsakliz (bizalmas)
  • (tájnyelvi): átvesz

lestoppol

ige
  • leállít, megállít, leint
  • (bizalmas): lefoglal, félretétet
  • rezervál
  • (bizalmas): lemér, megállapít, lestopperol (bizalmas)
  • (szleng): letartóztat, nyakon csíp, lefülel (bizalmas)