lezajlik szinonimái

ige
  • végbemegy, lefolyik, lejátszódik, bekövetkezik, megtörténik, lepereg, befejeződik
  • lebonyolódik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csaj

főnév
  • (szleng): lány, nő, nőcske (pejoratív), nőci (bizalmas, pejoratív), bige (szleng), csajszi (szleng), pipi (szleng), moha (szleng), spiné (szleng), spinkó (szleng), tyúk (szleng), görl (szleng), fruska(szleng)

ujjavasaló

főnév
  • ujjafa
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a lezajlik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

lektor

főnév
  • szerkesztő
  • nyelvtanár, vendégtanár
  • előadó tanár
  • adjunktus (idegen)

könyök

főnév
  • könyék (tájnyelvi)
  • kanyar, forduló, görbület, hajlat, zug, kiugrás, ív
  • (szaknyelvi): sarokvápa, kiékelés

kopíroz

ige
  • átrajzol, másol
  • utánoz, lekoppint (tréfás), követ, majmol

kiforratlan

melléknév
  • éretlen, gyermekes, gyermeteg, kezdő, zöldfülű, újonc, serdülő, infantilis

leszármazott

ige
  • gyerek, ivadék, sarj, magzat, deszcendens (idegen), utód

megakad

ige
  • elakad, megreked, megfeneklik, beleakad, megszorul, beékelődik, megbénul
  • eldugul
  • megáll, leáll, megtorpan, megrekken (régies)
  • stagnál
  • belesül, belezavarodik, megbicsaklik, elcsuklik
  • fennakad, megütközik, megbotránkozik, kiakad (szleng)

vádli

főnév
  • lábikra

kamara

főnév
  • parlament, képviselőház
  • testület, hatóság, számvevőszék
  • (régies): kincstár
  • (tájnyelvi): kamra, éléskamra
  • rakhely (régies), raktár

jómódú

melléknév
  • tehetős, módos, gazdag, pénzes, vagyonos, jól szituált, sikeres, potens (régies), zsíros (bizalmas), bírhatós (tájnyelvi), van mit a tejbe aprítania

fül

főnév
  • hallóérzék, hallószerv, hallműszer (régies), hallóka (régies, bizalmas), halló (bizalmas, tájnyelvi), legyező (szleng), lapát (szleng), vitorla (szleng)
  • hallás
  • fogó, fogantyú, fogató (régies)
  • nyél, markolat
  • akasztó
  • (szleng): besúgó, júdás, spicli, kagyló (szleng)

kátrány

főnév
  • szurok, hajószurok
  • kenőcs, kocsikenőcs, szekérkenőcs, kulimász (régies), kalamász (régies), dohat (régies), deget (régies)

megdolgoz

ige
  • megművel, megmunkál
  • meggyúr, megnyomkod, sulykol, döngöl
  • (bizalmas): rábeszél, meggyőz, rábír, megpuhít (bizalmas), rávesz, vallat, lelkére beszél, megfőz (bizalmas)
  • kihúz, kifaggat, elővesz

megrohan

ige
  • megtámad, megostromol, megrohamoz, nekiesik, rátámad, nekiront, rátör, rajtaüt, lecsap
  • ellep, elborít, eláraszt

bérmentesít

ige
  • díjtalanít, ingyenesít, frankíroz (régies)

ökörfarkkóró

főnév
  • ökörfarkvirág, misegyertya (tájnyelvi), gyapjúfű (régies), királygyertya (régies), királydárda (régies)

nagyító I.

melléknév
  • erősítő, fokozó, túlzó

libben

ige
  • lebben, repdes, lippeg (régies), hibban (tájnyelvi)
  • szökell, táncol

lehúz

ige
  • levon, lerángat, lefejt, lehánt, lecibál, levonszol, lehámoz, lebont
  • (pofont): leken (bizalmas), lekever, ad
  • lekap (bizalmas)
  • sokszorosít, lemásol, fénymásol, xeroxoz
  • levon, lefog, leszámít, visszatart
  • leránt, lekicsinyel, leminősít, degradál
  • lebírál, megkritizál
  • (tájnyelvi): lefejt (bort)
  • (bizalmas): leborotvál, lenyír, levág

manőver

főnév
  • hadmozdulat, csapatmozdulat, hadművelet, taktika
  • hadgyakorlat
  • csel, cselfogás, fogás, mesterkedés, fondorlat, manipuláció

műjég, műjégpálya

főnév
  • jégpálya, jég (bizalmas), korcsolyapálya

lődörög

ige
  • tekereg, lézeng, csavarog, flangál, lófrál (bizalmas), kujtorog, csámborog, lötyög (bizalmas), cselleng, ődöng, őgyeleg, kóricál, kóborol, kószál, kódorog, csatangol, járkál, teng-leng, lóg (bizalmas), ténfereg

körülzár

ige
  • körülvesz, körülölel, körülfog, körülhatárol
  • ostromol, megszáll, elzár, szorongat, bekerít, körülkerít

másodosztályú

melléknév
  • másodrendű, másodrangú, mellékes, alárendelt
  • közepes, középszerű

nagybőgő

főnév
  • bőgő, brúgó (tréfás), gordon (szaknyelvi), kontrabasszus (szaknyelvi)