mégse, mégsem szinonimái

határozószó
  • annak ellenére sem, csak azért sem

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

földgömb

főnév
  • földgolyó, földteke, földkerekség, sárgolyó, sárteke (pejoratív)
  • glóbusz (régies)

megfogyatkozik

ige
  • csökken, fogy, meggyérül, megritkul, megcsappan, leolvad, megkevesbedik, megkisebbedik
  • gyengül, hanyatlik, apad, visszaesik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a mégse, mégsem szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megindultság

főnév
  • meghatottság, elérzékenyülés, elérzékenyedés, meghatódás, megrendülés, megindulás (választékos), megilletődés, felindulás

létesít

ige
  • alapít, szervez, összehoz (bizalmas), létrehoz, létrehív, életre hív, teremt, megteremt, kreál, instituál (régies)
  • felállít
  • nyit

lélekszakadva

határozószó
  • lihegve, kifulladva, lóhalálában, fejvesztve, nagy sietve, gyorsan, hanyatt-homlok, sebbel-lobbal, rohanvást, lélekfogyva (régies)(bizalmas)

közbeékelődik

ige
  • beiktatódik, közé kerül, behelyeződik, beillesztődik

megnyilvánulás

főnév
  • kifejeződés, megnyilatkozás, megjelenés, megmutatkozás, kibontakozás, manifesztálódás (idegen), érvényre jutás
  • jelzés, jeladás

metszet

főnév
  • gerezd, szegmentum (szaknyelvi), szegmens (szaknyelvi), szelvény
  • lenyomat, karc, gravure (idegen), metszvény (régies)
  • sormetszet

zárda

főnév
  • kolostor, klastrom, rendház
  • monostor
  • (régies): leányiskola

kiró

ige
  • kiszab, kimér, kijelöl, kivet, megszab, megállapít, elrendel, előír
  • (tájnyelvi): kimetsz, kirovátkol

kiles

ige
  • kifürkész, kikémlel
  • kinéz, kimásol, kipuskáz (bizalmas)
  • (alkalmat) kivár

harmadjára

határozószó
  • harmadszorra, harmadízben, harmadszor

kíván

ige
  • vágyik (valamire), vágyakozik, vágyódik, óhajt, áhít, akar, sóvárog, szomjaz, eped, ácsingózik Sz: feni rá a fogát; vásik rá a foga; fáj rá a foga; folyik a nyála utána; a lelke üdvösségét odaadná érte; áhítja, mint kecske a zöld ágat; kiveri érte a hideg
  • kér, elvár, megkövetel, szükségel (régies)
  • igényel, szorul (valamire)

minisztérium

főnév
  • tárca, kormányügyosztály (régies)

napkelte

főnév
  • hajnal, hajnalhasadás, napfelkelte, derengés, virradat, pirkadat, pirkadás, pitymallat (tájnyelvi), hajnalpír, reggeli szürkület, napfeljötte, reggel

csarnok

főnév
  • terem, panteon (régies), bazilika (szaknyelvi), előcsarnok, díszterem
  • vásárcsarnok, piac, bazár

póráz

főnév
  • ebszíj, kutyaszíj, jártatószalag, járszalag
  • béklyó, gúzs

ördögcérna

főnév
  • elevengát (tájnyelvi), lícium, semfűsemfa (tájnyelvi)

megsértés

főnév
  • megsebezés, felhorzsolás
  • vétség, botlás, áthágás, megszegés, túllépés
  • megalázás, lepiszkolás, becsmérlés, rágalmazás, arculcsapás, inzultus

meghátrál

ige
  • visszavonul, visszafordul, megfutamodik, elmenekül, elfut, visszakozik, kitér, visszahúzódik, visszariad, visszahökken, visszaretten, visszahőköl, megtorpan, visszatorpan (régies), retirál (régies), deferál (idegen), kapitulál (szaknyelvi), takarodót fúj, visszatáncol, visszalép, elszelel, behódol, beadja a derekát, enged, megadja magát, elszáll a bátorsága, meghunyászkodik

memoár

főnév
  • emlékirat, visszaemlékezés, napló, önéletrajz, biográfia (szaknyelvi), élettörténet

ölel

ige
  • átölel, magához ölel, keblére ölel, szívéhez szorít, magához szorít, átfog, karol, karjaival átfon, karjai közé vesz, karjába szorít, körülölel, körülfog
  • szeretkezik, közösül
  • (régies): csókol, apolgat (régies), apol (régies)

megtelik

ige
  • telítődik, betelik, feltelik (tájnyelvi), betöltődik, feltöltődik, telemegy (tájnyelvi), telegyűl (tájnyelvi)
  • benépesedik, benépesül
  • kikerekedik, kigömölyödik, kitelik, meggömbölyödik (tájnyelvi), megerősödik

lezser

melléknév
  • könnyed, könnyű, laza
  • kényelmes, bő
  • hanyag, pongyola, hányaveti, ráérős, fesztelen

mérges

melléknév
  • mérgező, toxikus (szaknyelvi), pusztító, káros, egészségtelen, halálos, maszlagos (tájnyelvi), mételyező (tájnyelvi)
  • gyulladásos, fertőzött, gennyes
  • dühös, dühödt, haragos, bosszús, ingerült, felháborodott, felbőszült, bősz, mérgeskedő, felindult, haragvó, veszekedő, harapós, morózus, zabos, kötekedő, viperafajzat (választékos), ergellős (tájnyelvi) Sz: aligha meg nem eszi a méreg; bömböl, mint a bika; dühben van, mint a pap szamara a korpától; elfutotta a méreg; eszi a lúg a nyakát; feni az agyarát (valakire); kijött a sodrából, mint a vásárhelyi madzag; nagy mája van; olyan mérges, mint a vérkelés; olyan, mint a láncos kutya; olyan, mint az ért kelés; szikrát hány a szeme; úgy néz rá, mintha meg akarná enni; véres a szeme

öntöde

főnév
  • öntőműhely, öntő, olvasztóüzem