mása szinonimái

főnév
  • (valakinek): hasonmás, alteregó (idegen)
  • másolat, utánzat, kópia, képmás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

egyforma

melléknév
  • azonos, ugyanolyan, egyenlő, egyöntetű, egybehangzó, egyazon, egyféle, egyező, megegyező, egybevágó, egal, ekvivalens, uniformis, egykutya, egyarányos (régies), egyded (régies), egyrendű (régies), egyarántos (tájnyelvi), egyfajtú (tájnyelvi), egyhagyási (tájnyelvi), egykorás (tájnyelvi), egymódú (tájnyelvi) Sz: az egyik részeg, a másik tántorog; az egyik ördög, a másik gonosz lélek; egy korpán híznak; egy pórázon futnak; egy ágyban hálnak; egy nyomban járnak; egy húron pendülnek; egy bordában szőtték őket; egyfelé kavarják a kását; egyik gubás, másik subás; egyik kutya, másik eb; egyik dolmányszűr, másik szűrdolmány; egyik bakot fej, másik a rocskát tartja; egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz; egyik kapzsi, másik habzsi; egyik kökény, másik galagonya; egymásnak kezet adhatnak; kezet foghatnak; olyanok, mint a nyúlszar
  • egyenletes, változatlan, egyhangú, unalmas, sablonos, sztereotip (idegen), monoton, látlagos (régies)

választás

főnév
  • döntés, elhatározás
  • megítélés
  • lehetőség, mód, alternatíva
  • szavazás, megszavazás
  • szelekció, kiválasztás, kiszemelés, válogatás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a mása szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

lődörög

ige
  • tekereg, lézeng, csavarog, flangál, lófrál (bizalmas), kujtorog, csámborog, lötyög (bizalmas), cselleng, ődöng, őgyeleg, kóricál, kóborol, kószál, kódorog, csatangol, járkál, teng-leng, lóg (bizalmas), ténfereg

kultivál

ige
  • gyakorol, művel, űz
  • kedvel, szeret, folytat, ápol
  • termeszt

közepes I.

melléknév
  • átlagos, szokásos, közönséges, középszerű, másodrendű, másodrangú, mérsékelt, középnagy, megjárós (tájnyelvi), szokványos, jellegtelen, mindennapos, se hideg, se meleg, középfinom (bizalmas), félfajtájú (tájnyelvi), közepettes (tájnyelvi)

kiszáll

ige
  • kirepül, kireppen, kiröppen
  • kijön, kilép, kiugrik, lekászálódik
  • utazik, kiküldetésben van
  • abbahagy, felhagy (valamivel), otthagy, kilép (valamiből), felad, kiugrik, leköszön, visszavonul, lelécel (szleng)

makulátlan

melléknév
  • tiszta, hótiszta, patyolattiszta, folttalan, hibátlan
  • feddhetetlen, becsületes, szeplőtlen (régies), ártatlan, erkölcsös, romlatlan, mocsoktalan, érintetlen, szűzies, gáncstalan, kifogástalan, tökéletes

megkeményedik

ige
  • megszilárdul, megköt, megszikkad, megmerevedik, összeáll, elszarusodik (szaknyelvi), megszikkan (régies), körömködik (tájnyelvi)
  • megerősödik, megedződik
  • eldurvul, megkérgesedik, érzéketlenné válik, rideggé válik, elkövül (régies), fásul (régies), megcsontosodik (régies), megkeménykedik (tájnyelvi)
  • bekeményít (szleng)

végszükség

főnév
  • végső szükség, szorultság, végveszély

képtelenség

főnév
  • alkalmatlanság, inkapacitás (idegen), tehetetlenség
  • lehetetlenség, értelmetlenség, érthetetlenség, nonszensz (bizalmas), abszurdum, oktalanság, nevetségesség, hihetetlenség, zagyvaság, badarság, ostobaság, bolondság, szamárság, hülyeség, marhaság (bizalmas), csacsiság
  • ellentmondás, paradoxon Sz: fából vaskarika; lehetetlen, mint gúzzsal tormát ásni
  • (régies): idomtalanság, formátlanság

kázus

főnév
  • eset, esemény, dolog, ügy

grammatika

főnév
  • nyelvtan

kevert

melléknév
  • elegyített, elegyes, vegyes, kombinált, sokféle, sokrészű, különféle, felemás, korcs (szleng), keresztezett, hibrid, heterogén

megnő

ige
  • megnövekedik, megnövekszik, megnyúlik, felnyurgul (tájnyelvi), megnagyobbodik, kifejlődik, felnő, fölnevelkedik, felcseperedik (tájnyelvi), megembereskedik (tájnyelvi) Sz: nem lehet már az ágy alá dugni; kinőtt az Isten markából
  • megnagyobbodik, megszaporodik, meggyarapodik, felhalmozódik, kiterjed
  • elharapódzik, felgyorsul, felfokozódik
  • (tájnyelvi): megterem, kinő, kisarjad

mentőláda

főnév
  • egészségügyi láda, egészségügyi csomag, mentőcsomag, mentődoboz

bohózat

főnév
  • burleszk, paródia, szkeccs (idegen), vígjáték, komédia (szaknyelvi)

összpontosul

ige
  • koncentrálódik, egyesül
  • tömörül

nyaggat

ige
  • piszkál, zaklat, bosszant, háborgat, molesztál, gyötör, macerál (bizalmas), vegzál (régies), abajgat, szekíroz (bizalmas), szekál (bizalmas), nyúz, buzerál (szleng), nem hagy békén
  • unszol, nyüstöl (bizalmas)
  • fogdos, húzgál, cibál

máshova, máshová

határozószó
  • egyebüvé, egyébhova (tájnyelvi)

lóhalálában

határozószó
  • gyorsan, lélekszakadva, inaszakadtából, sebtében, sietősen, sebbel-lobbal, lóhalálával (tájnyelvi)

megfertőz

ige
  • elfertőz, ráragaszt, inficiál (szaknyelvi), kontaminál (szaknyelvi)
  • megmérgez, megmételyez
  • megront, bemocskol, megveszteget (régies), beszennyez
  • rossz példát mutat, rossz útra vezet

nevező

főnév
  • osztó, denominator (szaknyelvi)
  • jelentkező, induló, pályázó, versenyző

megafon

főnév
  • hangszóró, hangerősítő, szócső, hangtölcsér

különbözet

főnév
  • különbség, differencia, eltérés
  • többletjövedelem
  • különbözeti vizsga

meghatározott

melléknév
  • megállapított, megjelölt, megadott, adott, körülhatárolt, körülírt, kötött, korlátozott, rögzített, pontos, célirányos, előírt, kijelölt, konkrét, bizonyos, kimért (régies), kitett (régies), megszabott, determinált

növényház

főnév
  • melegház, üvegház, pálmaház, télikert