lehull szinonimái

ige
  • leesik, aláhull (választékos), porba hull (választékos), lezuhan, lepottyan, leomlik
  • lepattog, lepereg, lepotyog, leporlik, lemállik, leválik, lecsordul (tájnyelvi), ledől (tájnyelvi)
  • lefut (csillag), lehanyatlik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

efelől

határozószó
  • erről, innen, ebből az irányból
  • emiatt

ördögcérna

főnév
  • elevengát (tájnyelvi), lícium, semfűsemfa (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a lehull szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

langymeleg

melléknév
  • langyos
  • lagymatag, határozatlan, erélytelen, bátortalan, gyenge, gyengekezű; se hideg, se meleg
  • (tájnyelvi): őszintétlen

kollaborál

ige
  • együttműködik, összedolgozik

kitilt

ige
  • kiutasít, kikerget, kitesz, kirak, kidob, kipenderít, kihajít, kitaszít, kiközösít, kiátkoz, relegál (régies), eltilalmaz (tájnyelvi), kilakoltat, kitelepít, kitoloncol, száműz, számkivet, deportál, internál (idegen)
  • kizár, kirekeszt

kérvény

főnév
  • folyamodvány, kérés, kérelem, igénylés, beadvány, instancia (idegen), petíció, kereset, libellus (idegen), fölterjesztés, felirat

lefizet

ige
  • leró, leszolgál, leszurkol (szleng), lepenget (bizalmas), brennöl (idegen)
  • megfizet, megtérít, visszaad
  • (valakit): megveszteget, korrumpál (idegen), lepénzel, megken (bizalmas), lekenyerez, fölbérel, megvásárol
  • megvesz, bundázik

maga I.

névmás
  • önmaga, saját maga, magamaga

untig

határozószó
  • megunásig, túlontúl, nagyon is, váltig, sokszor, egyre, dosztig (tájnyelvi), doszt (tájnyelvi)
  • ismétlődve, elégszer
  • hosszadalmasan, sokáig

javak

főnév
  • vagyon, birtok, ingatlan, tulajdon, gazdagság, jószág, marha (régies)

ismétlődik

ige
  • visszhangzik, újra előfordul, visszatér, visszajön, újra felbukkan

fok2

főnév
  • lépcsőfok, grádics (régies)
  • állomás, szint
  • mérték, fokozat, erősség, grádus (régies)

jövő I.

melléknév
  • következő, leendő, jövendő, közelgő, küszöbön álló, holnapi, későbbi, majdani, azutáni

mamlasz

melléknév, főnév
  • mulya, bamba, málé, málészájú, pupák (tájnyelvi), balfék (bizalmas), balfácán (bizalmas), mafla, tehetetlen, tutyimutyi, fajankó, tökfej, tökfejű, tökfilkó, együgyű, féleszű, hólyag (bizalmas), balek, dangallóleső (tájnyelvi), szuszimuszi (tájnyelvi), lepényszájú (tájnyelvi), teddide-teddoda, nyámnyila, szerencsétlen Sz: addig járt iskolába, míg a málé kisült; árva tehén borja; az orrát sem tudja megtörölni; bamba, mint a juh; békével szenvedi a farba rúgást is; cinkét fog a feje; csak a száját tátja; dohányt lehet aprítani a hátán; egy kanál vaj nem olvad meg a szájában; fedd ki, hadd hűljön; ha fal mellett ülne, ráfutna a feje; ha taszítják, tovább megy; kevés ideig volt az anyja hasában; ki kellene tömni; ki lehet a szájából a kenyeret lopni; kukoricaföldön nőtt a feje; még az ábécén sem ment által; megállj, kenyér, megeszlek; mint a rátóti ember; nem erre a világra való; nem ver ereiben a vér; nincs semmi a padláson; nyálát se tudja lenyelni; olyan, mint ötért liptai túró; ott marad, ahová dobják; szalmatuskó a fejében; szárazvám a feje; tátott szájú; tökkel ütötték a fejét; üres a felház

meghall

ige
  • (fülével): érzékel, észlel, felfog, tapasztal
  • kihallgat, lehallgat, megneszel
  • megtud, tudomást szerez, értesül (valamiről), fülébe jut, észrevesz, rábukkan, megszimatol, megszagol
  • odafigyel (valamire), ráfigyel (valamire), figyelembe vesz, belát, felfog, megért, felismer, ráébred, ráeszmél, tudatában van

beismerés

főnév
  • bevallás, megvallás, vallomás, elismerés, konfesszió (régies)

odavesz

ige
  • befogad
  • odaszámít, odasorol, besorol

mondat

főnév
  • nyilatkozat, ítélet, állítás, kijelentés, frázis (szaknyelvi)

leirat

főnév
  • iromány (régies), rendelet, átirat, rescriptum (régies), diploma (szaknyelvi)

lakó

főnév
  • bérlő, albérlő, szobaúr (régies), bérbe vevő
  • lakos, állampolgár, honpolgár, adófizető

lián

főnév
  • kúszónövény, futónövény, indás növény

mint

kötőszó
  • akárcsak
  • mintsem, semhogy, semmint
  • valamiként

lendítőkerék

főnév
  • lendkerék

kongatás

főnév
  • jelzés, ütés
  • harangozás, harangszó, kondítás, csendítés (tájnyelvi), gingallózás (tájnyelvi)

lotyó

főnév
  • (durva): utcalány, utcanő, prostituált, prosti (szleng), luvnya (szleng), sarkangyal (tréfás), valutapillangó (tréfás), presszótündér (tréfás), rosszlány, örömlány, perdita (régies), kokott (régies), kéjhölgy (régies), kéjnő, kurtizán (választékos), némber, hetéra (választékos), ágyas, metresz, félvilági nő (választékos), szajha, ringyó (durva), ribanc (durva), riherongy (tájnyelvi), kurva (durva), cafka (szleng), céda, szotyka (tájnyelvi), rima (tájnyelvi), cemende (tájnyelvi)

mókás

melléknév
  • tréfás, bolondos, játékos, bohókás, bohó, játszi, jópofa, mulatságos, vicces, mulattató, szórakoztató, mófé (tájnyelvi), figurás (tájnyelvi)
  • nevetséges, különös, furcsa, groteszk, muris (bizalmas), habókos (tájnyelvi)