közösülés szinonimái

főnév
  • nemi aktus, szeretkezés, ölelkezés, együttlét (választékos), érintkezés, nász, egyesülés, paráználkodás, elhálás (régies), koitusz (szaknyelvi), nőszés (régies), kefélés (szleng), kúrás (szleng), dugás (szleng), numera (szleng), löket (szleng), kettyintés (szleng), gyakás (tájnyelvi), toszás (szleng), baszás (durva)
  • párzás, ívás (halé), görgés (sertésé), búgás (sertésé), fedezés (lóé), dürgés (fajdkakasé)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

oldószer

főnév
  • hígító, szolvens (szaknyelvi)

megindít

ige
  • bekapcsol, beindít, meghajt, működtet, mozgat, aktivál, működésbe hoz, üzembe helyez, einsaltol (idegen), impulzál (idegen), bekurbliz (bizalmas)
  • elindít, eligazít, kezdeményez, útnak indít, útjára bocsát, megalapít, megalakít
  • megjelentet, közzétesz, kiad, publikál, kihoz (bizalmas), lanszíroz (idegen), életbe léptet
  • ösztönöz, ösztökél, rávezet, előmozdít, segít, felkelt, hajt, sarkall, serkent, föllelkesít, bujtogat, megihlet, megtermékenyít, űz, késztet, sugall, iniciál (régies), motivál, befolyásol
  • meghat, elérzékenyít, megkap, ellágyít, meglágyít, megérint, megráz (választékos), emocionál (idegen), megillet, megríkat, könnyekre indít, afficiál (régies)
  • hatást gyakorol (valakire), megmozgat, megrendít, felkavar, felzaklat, feldúl (választékos), részvétet kelt (valakiben)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a közösülés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

könyök

főnév
  • könyék (tájnyelvi)
  • kanyar, forduló, görbület, hajlat, zug, kiugrás, ív
  • (szaknyelvi): sarokvápa, kiékelés

kihasznál

ige
  • él (valamivel), felhasznál, hasznosít, utilizál (idegen), kiaknáz, javára fordít, megragad, kap az alkalmon, élvez
  • kimerít Sz: üstökén ragadja az alkalmat; él az alkalmatossággal
  • kizsákmányol, kiuzsoráz, kizsarol, lenyúz, kizsigerel, megfej, pumpol (bizalmas), leszedi a zsírját, leszedi a fölét, kiszipolyoz, élősködik (valakin), a nyakán él (valakinek), vérét szívja (valakinek), zsírján él (valakinek), a zsírján hízik (valakinek) Sz: más üszőjén szántogat; vele kapartatja ki a gesztenyét; a hátán kapaszkodik fel

kibékül

ige
  • összebékül, megbékül, kiengesztelődik, békejobbot nyújt Sz: elszívja a békepipát (valakivel); elássa a csatabárdot(bizalmas)
  • elfogad
  • összhangba kerül (valamivel), megnyugszik

jurista

főnév
  • jogász
  • jogtudós, törvénytudós
  • joghallgató

közbejön

ige
  • előadódik, előfordul
  • közbeavatkozik, belezavar, beavatkozik, hátráltat

lefordít

ige
  • tolmácsol, átültet, visszaad
  • magyaráz, interpretál

tornyosul

ige
  • tornyosodik, torlódik, emelkedik, halmozódik, felhalmozódik, összegyűl, összegyűlik

idegenkedik

ige
  • (valamitől): viszolyog, húzódozik, vonakodik, visszaborzad, visszaretten, irtózik, iszonyodik, fázik (valamitől) (bizalmas), borsódzik a háta, kerül (valamit), átall (valamit)

hőálló

melléknév
  • hőszigetelő, hőgátló, termostabil (idegen), tűzálló
  • jénai (tál)

fellázít, föllázít

ige
  • felizgat, felbujt, feltüzel, uszít, felkavar, felheccel, lázadásra buzdít, zendülésre bír, fellázaszt (régies), felháborít (régies), felindít, ingerel (régies), felbizgat (régies), revoltál (régies)

imponál

ige
  • tetszik, tekintélye van, súlya van, tiszteletet kelt, hatással van, elismerést kelt, bámulatot vált ki

lejár

ige
  • le-lemegy, lejárogat
  • elkoptat, elnyű, letapos
  • legázol
  • kitelik, letelik, elmúlik, elévül
  • megáll
  • megszűnik, befejeződik
  • kijár, leválik, levehető

maga II.

határozószó
  • magában, önmagában, önmagára, magára, egyedül, egyes-egyedül, egymaga, egymagában, magányosan, egy szál maga, önnönmaga

átevez

ige
  • átcsónakázik, áthajózik, átszel, átkel

naszád

főnév
  • hadihajó, gyorshajó (régies), korvett (idegen)

megterhel

ige
  • megrak, telerak, rányom (bizalmas), nyakába varr, felmálház, elnehezít, megpakol
  • (gyomrot): megfekszik, megnyom, megül
  • túlterhel
  • ráterhel, felszámít, terhére ír, számlájára ír, betábláz

község

főnév
  • falu, település
  • (régies): közösség, köznép, nép

kölcsönad

ige
  • kölcsönbe ad, kölcsönt ad, kölcsönöz, hitelez, hitelbe ad, hitelt ad, hitelt nyújt, kihelyez, előlegez, hozomra ad (régies), potomra ad (régies)
  • uzsoráskodik

lángos

főnév
  • lepény, langalló (tájnyelvi), lángelő (tájnyelvi), lapólya (tájnyelvi), lengelő (tájnyelvi), lapótya (tájnyelvi)

megszabadít

ige
  • könnyít, mentesít, felment, megtisztít, megvált (régies)
  • elvesz (valakitől), megfoszt (valamitől)
  • kiszabadít, szabaddá tesz, eloldoz, kienged, megment, kiment, kivált

kultivál

ige
  • gyakorol, művel, űz
  • kedvel, szeret, folytat, ápol
  • termeszt

kikristályosodik

ige
  • kijegecesedik (választékos), megszilárdul, összeáll
  • (oldatból) kiválik
  • megvilágosodik, kiderül, egyértelművé válik

leadás

főnév
  • (szaknyelvi): átadás, labdaátadás, passz (bizalmas)

megtámaszt

ige
  • támasztékkal ellát, alátámaszt, nekitámaszt, meggyámolít (tájnyelvi), dermeszel (tájnyelvi)