korona szinonimái
főnév
- fejdísz, fejék, diadém, tiara (idegen)
- ékesség
- uralkodói méltóság, királyi hatalom
- tetőpont, csúcs, fénypont, legjava
- lombozat, lombkorona, falomb, levélzet
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
kizárólag
határozószó
- kizárólagosan, csupán, csak, csakis, csupáncsak, pusztán, tisztán, egyedül, exkluzíve (választékos)
ismeretlen
melléknév
- névtelen, idegen, anonim, NN, XY, ignotus (idegen)
- jelentéktelen, obskúrus (régies)
- járatlan, megtapasztalatlan, szokatlan, új, újszerű
konkrét
melléknév
- tényleges, kézzelfogható, érzékelhető, tapasztalható, tárgyi, tényszerű, valóságos, adatszerű
- adott, meghatározott
kuli1
főnév
- napszámos, teherhordó, hordár, riksahúzó
- (bizalmas): rabszolga, robotos
- (szleng): munka, feladat, erőfeszítés
- kulikabát
hisztérikus
melléknév
- (szaknyelvi): hisztériás (idegen), ingerlékeny, eszeveszett, eszelős, zaklatott, őrült, őrjöngő
- tomboló, mániákus, felindult, felkorbácsolt
here2
főnév
- (pejoratív): naplopó, ingyenélő, könnyenélő, semmirekellő, mihaszna, léhűtő, élősdi, élősködő, parazita, potyaleső, kapa-kaszakerülő (tájnyelvi), napnál fűtő (bizalmas), semmittevő, dologtalan, munkakerülő
favorizál
ige
- előnyben részesít, támogat, kedvel, kegyel (régies), pártfogol, futtat, kedvezményez (szaknyelvi), kivételez (valakivel)(valakivel)(valakire)
- (régies): udvarol, teszi a szépet
hozzáférhetetlen
melléknév
- megközelíthetetlen, elérhetetlen, magának való
- zárolt, titkos
- megvesztegethetetlen, becsületes, tisztességes
kürtő
főnév
- szelelőlyuk, légakna, légcsatorna
- (régies): kémény, kéménycső, füstkieresztő (régies)
- (tájnyelvi): kályhacső
lemondás
főnév
- megtagadás, renunciáció (idegen), megvonás, rezignáció, elállás, önmegtagadás, áldozat
- leköszönés, abbahagyás, távozás, visszavonulás
- leszokás, felhagyás, absztinencia (választékos), aszkézis (idegen)
megijeszt
ige
- megrémít, megrémiszt, megriaszt, megfélemlít, elbátortalanít, félemlít (régies), ráijeszt, elijeszt, elriaszt, visszariaszt, visszarettent, megrettent, elrettent, megdermeszt, elrémít, elképeszt, halálra rémít, rémületbe ejt, elrémiszt, ráhozza a szívbajt (szleng), ráhozza a frászt (szleng), megdöbbent, elborzaszt, dobbant (régies), konsternál (régies), megrezzent, megijeget (tájnyelvi), megrajcsúroztat (tájnyelvi), megrezzeget (tájnyelvi), megvakkant (tájnyelvi)
kiver
ige
- kiüt, kiejt, legyőz
- kiporol, kiütöget, kipaskol, kiráz
- csépel
- klopfol (bizalmas), potyol (tájnyelvi)
- kikalapál
- kicsikar (valakiből)
- elfeledtet, leszoktat (valamiről)
- kikerget, elűz, elüldöz, kivesszőz
- kihajt, kicsap
- (verejték): ellep, elborít
közepes I.
melléknév
- átlagos, szokásos, közönséges, középszerű, másodrendű, másodrangú, mérsékelt, középnagy, megjárós (tájnyelvi), szokványos, jellegtelen, mindennapos, se hideg, se meleg, középfinom (bizalmas), félfajtájú (tájnyelvi), közepettes (tájnyelvi)
megfürdik
ige
- megmártózik, megmártódzkodik (tájnyelvi), pancsol (bizalmas), pancsizik (bizalmas), tisztálkodik, megmosdik, megmosakszik
- (szleng): pórul jár, hoppon marad, befürdik (szleng)
meghonosít
ige
- behoz, bevisz, bevezet, elterjeszt, áttelepít, betelepít, honossá tesz, letelepít, átvesz, alkalmaz, megtenyészt (régies), akklimatizál (idegen)
- átültet, meggyökereztet, megismertet, elindít, megindít, közkeletűvé tesz, kezdeményez, életbe léptet, rászoktat, elkezd, elfogadtat