korona szinonimái

főnév
  • fejdísz, fejék, diadém, tiara (idegen)
  • ékesség
  • uralkodói méltóság, királyi hatalom
  • tetőpont, csúcs, fénypont, legjava
  • lombozat, lombkorona, falomb, levélzet

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rumli

főnév
  • (bizalmas): kavarodás, összevisszaság, felfordulás, zrí (szleng), zűr, ricsaj, hűhó, zűrzavar, ribillió, fejetlenség, kupi (bizalmas), kupleráj (pejoratív), rendetlenség, gubanc (szleng)

pisil

ige
  • vizel, pipil, pislant (tréfás), csurgat, csorgat, kiengedi a fáradt gőzt (tréfás), leereszti fejéről a vizet (tréfás), pössent (tájnyelvi), level (tájnyelvi), kukorál (tájnyelvi), pisál (durva), brunyál (szleng), hugyozik (durva)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a korona szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kizárólag

határozószó
  • kizárólagosan, csupán, csak, csakis, csupáncsak, pusztán, tisztán, egyedül, exkluzíve (választékos)

keresztnév

főnév
  • utónév, személynév
  • bérmakeresztnév

kel2

főnév
  • kelkáposzta, olaszkáposzta (tájnyelvi), édeskáposzta (tájnyelvi), plutyka (tájnyelvi)

ismeretlen

melléknév
  • névtelen, idegen, anonim, NN, XY, ignotus (idegen)
  • jelentéktelen, obskúrus (régies)
  • járatlan, megtapasztalatlan, szokatlan, új, újszerű

konkrét

melléknév
  • tényleges, kézzelfogható, érzékelhető, tapasztalható, tárgyi, tényszerű, valóságos, adatszerű
  • adott, meghatározott

kuli1

főnév
  • napszámos, teherhordó, hordár, riksahúzó
  • (bizalmas): rabszolga, robotos
  • (szleng): munka, feladat, erőfeszítés
  • kulikabát

tengődés

főnév
  • nyomorúság, ínség, nélkülözés, szükség, szűkölködés, szorultság, sanyarúság

hisztérikus

melléknév
  • (szaknyelvi): hisztériás (idegen), ingerlékeny, eszeveszett, eszelős, zaklatott, őrült, őrjöngő
  • tomboló, mániákus, felindult, felkorbácsolt

here2

főnév
  • (pejoratív): naplopó, ingyenélő, könnyenélő, semmirekellő, mihaszna, léhűtő, élősdi, élősködő, parazita, potyaleső, kapa-kaszakerülő (tájnyelvi), napnál fűtő (bizalmas), semmittevő, dologtalan, munkakerülő

favorizál

ige
  • előnyben részesít, támogat, kedvel, kegyel (régies), pártfogol, futtat, kedvezményez (szaknyelvi), kivételez (valakivel)(valakivel)(valakire)
  • (régies): udvarol, teszi a szépet

hozzáférhetetlen

melléknév
  • megközelíthetetlen, elérhetetlen, magának való
  • zárolt, titkos
  • megvesztegethetetlen, becsületes, tisztességes

kürtő

főnév
  • szelelőlyuk, légakna, légcsatorna
  • (régies): kémény, kéménycső, füstkieresztő (régies)
  • (tájnyelvi): kályhacső

lemondás

főnév
  • megtagadás, renunciáció (idegen), megvonás, rezignáció, elállás, önmegtagadás, áldozat
  • leköszönés, abbahagyás, távozás, visszavonulás
  • leszokás, felhagyás, absztinencia (választékos), aszkézis (idegen)

amelyik

névmás
  • melyik, ki (tájnyelvi), amely

mora

főnév
  • haladék, késedelem, halasztás
  • (szaknyelvi): (rövid) szótag

megijeszt

ige
  • megrémít, megrémiszt, megriaszt, megfélemlít, elbátortalanít, félemlít (régies), ráijeszt, elijeszt, elriaszt, visszariaszt, visszarettent, megrettent, elrettent, megdermeszt, elrémít, elképeszt, halálra rémít, rémületbe ejt, elrémiszt, ráhozza a szívbajt (szleng), ráhozza a frászt (szleng), megdöbbent, elborzaszt, dobbant (régies), konsternál (régies), megrezzent, megijeget (tájnyelvi), megrajcsúroztat (tájnyelvi), megrezzeget (tájnyelvi), megvakkant (tájnyelvi)

korrepetál

ige
  • felkészít, előkészít, gyakoroltat, ismételtet

kiver

ige
  • kiüt, kiejt, legyőz
  • kiporol, kiütöget, kipaskol, kiráz
  • csépel
  • klopfol (bizalmas), potyol (tájnyelvi)
  • kikalapál
  • kicsikar (valakiből)
  • elfeledtet, leszoktat (valamiről)
  • kikerget, elűz, elüldöz, kivesszőz
  • kihajt, kicsap
  • (verejték): ellep, elborít

közepes I.

melléknév
  • átlagos, szokásos, közönséges, középszerű, másodrendű, másodrangú, mérsékelt, középnagy, megjárós (tájnyelvi), szokványos, jellegtelen, mindennapos, se hideg, se meleg, középfinom (bizalmas), félfajtájú (tájnyelvi), közepettes (tájnyelvi)

megfürdik

ige
  • megmártózik, megmártódzkodik (tájnyelvi), pancsol (bizalmas), pancsizik (bizalmas), tisztálkodik, megmosdik, megmosakszik
  • (szleng): pórul jár, hoppon marad, befürdik (szleng)

könnyebbség

főnév
  • enyhülés, megkönnyebbülés
  • (tájnyelvi): széklet

készültség

főnév
  • készenlét, készület
  • képzettség, felkészültség, tudás

köztudomású

melléknév
  • ismeretes, ismert, tudvalevő, közismert, köztudott, publikus

meghonosít

ige
  • behoz, bevisz, bevezet, elterjeszt, áttelepít, betelepít, honossá tesz, letelepít, átvesz, alkalmaz, megtenyészt (régies), akklimatizál (idegen)
  • átültet, meggyökereztet, megismertet, elindít, megindít, közkeletűvé tesz, kezdeményez, életbe léptet, rászoktat, elkezd, elfogadtat