komplikált szinonimái

melléknév
  • bonyolult, bonyodalmas nehezen áttekinthető, körülményes, kusza, zavaros, körmönfont, nyakatekert, szövevényes, összetett, tekervényes, fogas, csavaros, gondolkodtató, nehéz, komplex

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

néptömeg

főnév
  • sokaság, embertömeg, népáradat, embersereg

öltözet

főnév
  • ruházat, ruha, ruhanemű, toalett, viselet, gála, ornátus (idegen), öltözék, mez, ancúg (bizalmas), kosztüm, szerelés (szleng), szerkó (szleng), cucc (bizalmas), bőr (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a komplikált szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kitágít

ige
  • kibővít, kiterjeszt, kinyújt, kifeszít, széthúz, megnagyobbít, megnövel, megtold
  • (ismeretet, látókört): kiszélesít, kibővít, elmélyít, erősít, gyarapít, gazdagít

kéményseprő

főnév
  • kéménykotró (tájnyelvi), kotró (tájnyelvi), füstfaragó (tájnyelvi)

karima

főnév
  • szegély, perem, keret, párkány, káva
  • szél, kerület

ingyenélő

főnév
  • munkakerülő, dologtalan, dologkerülő, naplopó, élősdi, élősködő, parazita, here (pejoratív), potyaleső, kenyérpusztító (bizalmas), potyázó (bizalmas)

kliens

főnév
  • ügyfél, megbízó, kuncsaft (bizalmas), vevő, vásárló, fogyasztó

közgazdaság

főnév
  • gazdasági élet, makrogazdaság, nemzetgazdaság
  • közgazdaságtan, ökonómia (szaknyelvi)

teherkocsi

főnév
  • teherautó, kamion, furgon, áruszállító kocsi, tehergépkocsi, stráfkocsi (régies)
  • tehervagon

hetenként

főnév
  • hetente, hétről hétre

hazaszeretet

főnév
  • hazafiság, patriotizmus, honszeretet (régies), honszerelem (régies)

fa

főnév
  • élőfa, csemete, facsemete, fácska, sudár (régies)
  • karácsonyfa, májusfa
  • faanyag, faáru, deszka, lignin (szaknyelvi), lignum (szaknyelvi)
  • tűzifa, tüzelőfa
  • fadarab, bot, pálca, karó, celőke (tájnyelvi)
  • (szleng): egyes, elégtelen, karó (bizalmas), cuka (bizalmas), pejkó (tréfás), tök (szleng), dákó (szleng), dugó (szleng), fúró (szleng), horog (szleng), kampó (szleng), gerenda (szleng)

hódító

melléknév, főnév
  • leigázó, erőszakos, annexiós (idegen), agresszív, támadó, terjeszkedő, rabló
  • megnyerő, vonzó, csábító, népszerű, nőcsábász, szoknyapecér (bizalmas)

kubikos, kubikus

főnév
  • földmunkás, baráber (tájnyelvi)

légvédelem

főnév
  • légelhárítás, légoltalom
  • (bizalmas): tüzérség

államigazgatás

főnév
  • közigazgatás
  • kormányzat, államapparátus, államgépezet, kormányzás, kormány, kabinet
  • (régies): rendőrség, polícia (régies)

mindennapos

melléknév
  • naponkénti, mindennapi, gyakori
  • szokásos, rutin, szokott, szokványos
  • hétköznapi, közönséges, általános, apró-cseprő, kicsinyes, banális, közhelyszerű, sablonos, elcsépelt, átlagos, triviális, köznapi, átlag, tucat, semmitmondó

megfázik

ige
  • meghűl, elfázlódik (tájnyelvi), megnáthásodik, betaknyosodik (bizalmas), kihűtögeti magát (tájnyelvi) Sz: mezítláb aludt (tréfás)
  • átfázik, átfogy, összefogy

koncentrál

ige
  • (tőkét): felhalmoz
  • összevon, tömörít, összegyűjt
  • összpontosít
  • sűrít, töményít, telít

kisüt

ige
  • megsüt, kiránt
  • kiolvaszt
  • kibodorít, göndörít, ondolál (szaknyelvi), besüt
  • kiszárít, leperzsel, elpusztít
  • kieszel, kigondol, kiagyal, kitalál, kimódol, kifőz, kifundál, kitervel, kiókumlál (bizalmas), kikalkulál (tájnyelvi)
  • kiderít, felfed, kikövetkeztet, levezet, napvilágra hoz
  • felragyog (nap), kiderül (idő), kipirtyant (tájnyelvi), kiraggyan (tájnyelvi)
  • (puskát): elsüt, kilő

körömolló

főnév
  • manikűrolló, kisolló

megcsillan

ige
  • felvillan, felcsillan, villog, villódzik, fellobban, fölragyog

kordé, kordély

főnév
  • taliga, targonca, leptika (tájnyelvi)
  • szekér

képző I.

melléknév
  • kialakító, formáló

következtet

ige
  • kitalál, kimutat, okoskodik, gondol, konkludál (idegen), eredményre jut, levezet, megállapít

megerőltet

ige
  • kimerít, túlterhel, kifáraszt, elcsigáz, meghajt, igénybe vesz, megvisel
  • meghúz, megrándít, túlterhel
  • (megerőlteti magát): erőt vesz magán, összeszedi magát, megembereli magát