koitusz szinonimái

főnév
  • (szaknyelvi): közösülés, egyesülés, nemi aktus, etyepetye (bizalmas), hancúr (bizalmas), ágytorna (tréfás), lepedőakrobatika (tréfás), neminárium (tréfás), együtthálás (régies), kamatyolás (tájnyelvi), dugás (szleng), kefélés (szleng), baszás (durva)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

velő

főnév
  • csontvelő, agyvelő
  • lényeg, értelem, tartalom, kvintesszencia (választékos), magva (valaminek)

loccsan

ige
  • kicsap, kiömlik, lottyan, csobban, toccsan, poccsan (tájnyelvi), löbbenik (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a koitusz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kislány

főnév
  • lányka, leányka, gyermeklány, leányzó, kisasszony, fruska, bakfis, cica (bizalmas), csirke (bizalmas), babuci (bizalmas)

kegyelem

főnév
  • engedelem (régies), irgalom, grácia (régies), bocsánat, megbocsátás, megkegyelmezés, kegy, pardon (régies), elnézés
  • amnesztia, közkegyelem, közbocsánat (régies)
  • bűnbocsánat, áldás, malaszt
  • (régies): jóindulat

kapdos

ige
  • kapkod, kapdoskodik (tájnyelvi), kapos (tájnyelvi), kapoz (tájnyelvi), fogoz (régies), ragadoz (régies)

ín

főnév
  • rost
  • mócsing
  • ideg, húr
  • (tájnyelvi): lábikra, lábszár, láb
  • (tájnyelvi): szár, inda

kivasal

ige
  • kisimít, kiegyenget, kimángorol (régies)
  • (pénzt vkitől): kicsikar, kiprésel, kiszorít, kierőszakol, kivág (szleng)

közbenjár

ige
  • szót emel, segít, támogat, pártfogol, protezsál, véd, síkraszáll (valamiért), segédkezik, felkarol, előmozdít

táviratoz, táviratoz

ige
  • telegrafál (régies), sürgönyöz

helyettes I.

melléknév
  • helyettesítő, kisegítő, megbízott, meghatalmazott

hátramozdító

főnév
  • kerékkötő, hátráltató, akadályozó (ember)

évkönyv

főnév
  • almanach, annales (szaknyelvi), krónika, zsebkönyv, kalendárium, értesítő

hiteget

ige
  • áltat, kecsegtet, biztat, szédít (bizalmas), bolondít, megtéveszt, félrevezet, ámít, hamiskodik, mecegtet (tájnyelvi), hitet (tájnyelvi), kábít (bizalmas), etet (szleng) Sz: az orránál fogva vezet; port hint a szemébe

község

főnév
  • falu, település
  • (régies): közösség, köznép, nép

lefolyik

ige
  • lecsorog, leszivárog, lemegy, lezúdul, lehömpölyög
  • végbemegy, lezajlik
  • eltelik, elmúlik
  • (tájnyelvi): lehull

alighogy II.

határozószó
  • alig, éppen hogy, éppen csak hogy, aligsághogy (tájnyelvi), üggyel-bajjal, nehezen, szűken

miatyánk

főnév
  • az Úr imája, az Úr imádsága, úrima, pater noster (idegen)

megédesít

ige
  • megcukroz, megmézesít

kolerikus

melléknév
  • lobbanékony, ingerlékeny

kisebbrendű

melléknév
  • alacsonyabb rendű, jelentéktelenebb

könnyes

melléknév
  • könnybe lábadt, fátyolos, nedves, könnyekkel terhes (választékos)

megbán

ige
  • sajnálkozik, szán-bán, sajnál, lelkifurdalást érez, vezekel, megsirat, magába száll
  • meggyón
  • megkeserül, kárát látja

kontár II.

főnév
  • dilettáns, fuser (szleng), fusizó, pancser (szleng), himpellér (régies), laikus Sz: annyit tud valamihez, mint a lúd a zsoltárhoz

kenőcs

főnév
  • krém, kence, paszta, suviksz (bizalmas), kenőanyag, zsírzóanyag, zsír (tájnyelvi), kenet (régies), ír (régies), kenőlék (tájnyelvi)

körző

főnév
  • cirkalom (régies), cirkli (tájnyelvi)

megdarál

ige
  • megtör, megőröl, porrá őröl, felaprít