körte szinonimái

főnév
  • körtefa
  • körtvély (tájnyelvi)
  • égő, villanyégő, villanykörte, izzó, izzólámpa
  • (tájnyelvi): ádámcsutka
  • (tájnyelvi): lócitrom

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

nyafog

ige
  • panaszkodik, siránkozik, pityereg, nyűgösködik, nyűglődik, nyavalyog, nyöszörög, sápítozik, sopánkodik, jajveszékel, nyafkál (tájnyelvi), vernyákol (tájnyelvi), nyávog, vinnyog, máncog (tájnyelvi)

választott

főnév, melléknév
  • kiszemelt, kiválasztott
  • szerelmes, kedves, jövendőbeli, jegyes
  • mátka, menyasszony, menyasszonyjelölt
  • vőlegény, vőlegényjelölt
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a körte szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

konvencionális

melléknév
  • közkeletű, megszokott, szokásos, elfogadott, bevett, elterjedt, meghonosodott, meggyökeresedett, hagyományos, tradicionális, általános, elismert, mindennapi
  • elkoptatott, elcsépelt, semmitmondó, tartalmatlan, üres, közhelyszerű, lapos, sablonos, triviális, banális

kiaknáz

ige
  • kibányász, kitermel, kifejt, bányászik, leművel (szaknyelvi)
  • kihasznál, hasznosít, felhasznál, értékesít, kizsákmányol, kiuzsoráz, kiszipolyoz, kimerít

keresztutca

főnév
  • köz, közle (tájnyelvi)

javul

ige
  • jobbul, tökéletesedik, csiszolódik, pallérozódik (régies), nemesedik, okosodik, finomodik, jó útra tér
  • fellendül, fejlődik, emelkedik
  • (ember): gyógyul, lábadozik, erősödik, épül, füremedik (régies), kiüdül (tájnyelvi)
  • (seb): heged, hegesedik, forrad, varasodik
  • (időjárás): enyhül, melegszik, melegedik

ködösít

ige
  • leplez, takargat
  • homályosít, megtéveszt, félrevezet, mellébeszél, elken (szleng), misztifikál (választékos), rizsázik (szleng)

lakóház

főnév
  • lakóépület, lakás, lak, villa

tetőfedő

főnév
  • cserepes, cserepező, házfedő (tájnyelvi)

hossz1

főnév
  • terjedelem, kiterjedés, elnyúlás (régies), terjedés (régies)
  • nagyság, hosszúság, magasság, testmagasság, testhossz
  • táv
  • időtartam, tartam, huzam

hivalkodik

ige
  • dicsekszik, kérkedik, felvág, nagyzol, henceg, flancol (szleng), büszkélkedik, hetvenkedik, dölyfösködik, pöffeszkedik, kevélykedik, fenn hordja az orrát, fitogtat Sz: rázza a rongyot; henceg, mint árpacipó a kemencében; felvág, mint a pesti poloska
  • tetszeleg, díszeleg, cifrálkodik (tájnyelvi), páváskodik, flancol, piperézkedik (tájnyelvi), virít Sz: riszálja magát; mórikálja magát; hányja-veti a farát; feszeleg, mint a makk hetes; öli a pompa
  • (régies): lebzsel, lustálkodik

felderül, földerül

ige
  • felvidul, megvigasztalódik, felélénkül, megvidámodik
  • (vminek az ideje): felvirrad, elérkezik
  • felhőtlenné válik, kivilágosodik, kiderül, kitisztul, kifényesedik

idegenszerűség

főnév
  • egzotikum (idegen), barbarizmus (régies)
  • különbözőség, szokatlanság
  • magyartalanság

lázít

ige
  • biztat, izgat, hergel, felbujt, bujtogat, uszít, heccel, agitál, zendít (régies), dekomponál (régies), turbál (régies)

levélhordó

melléknév, főnév
  • postás, kézbesítő, levélkézbesítő, küldönc
  • levélvivő (tájnyelvi), levélhordozó (tájnyelvi), levélhurcoló (tájnyelvi), kurrens (tájnyelvi)

arcátlanság

főnév
  • szemtelenség, pimaszság, pofátlanság (durva), szemérmetlenség, szégyentelenség
  • gyalázatosság

muzsikus

főnév
  • zenész, játékos, virgináló (régies), hangász (tájnyelvi), cigány (tájnyelvi)

megokol

ige
  • okát adja, okadatol, bizonyít, érvel, argumentál (szaknyelvi)
  • megindokol, megmagyaráz, megértet
  • igazol, motivál

körülményeskedés

főnév
  • teketória, formaság, ceremónia, huzavona, terjengősség, fontoskodás, derendócia (tájnyelvi)

kondíció

főnév
  • erőnlét, kondi (bizalmas), forma, egészségi állapot, állóképesség
  • feltétel, kikötés
  • (régies): társadalmi helyzet, körülmény

kulturális

melléknév
  • művelődési, műveltségi, szellemi

megküzd

ige
  • kiáll, összecsap, megbirkózik, megmérkőzik, megverekedik, szembeszáll, szembehelyezkedik, megütközik, összeméri az erejét, egymásnak ront, versenyre kel, megverekszik

közbevetőleg

határozószó
  • mellékesen, mellesleg, egyébként, zárójelben, kitérésképpen

kidomborít

ige
  • kihasasít, kidülleszt, felduzzaszt
  • aláhúz, rámutat, kiemel, hangsúlyoz, nyomatékosít, hangoztat, felhívja a figyelmet

különvélemény

főnév
  • votum separatum (idegen), magánvélemény

megnyilatkozás

főnév
  • kijelentés, beszéd, közlés, állásfoglalás, nyilatkozat, véleménynyilvánítás, kifejezési forma, manifesztáció (idegen), megnyilvánulás, reveláció (idegen), kinyilvánítás, megjegyzés, közzététel, bemutatás