kiengesztel szinonimái

ige
  • megbékít, lecsillapít, kibékít, konciliál (idegen), megnyugtat, bocsánatot kér, elnézést kér, pacifikál (idegen), összhangba hoz, megkövet (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kifizetetlen

melléknév
  • kifizetendő, rendezetlen, hátralékos, kiegyenlítetlen, fennmaradó, fennmaradt, fennálló

elkendőz

ige
  • leplez, elleplez, palástol, takargat, álcáz, elfed, eltitkol, eltussol (bizalmas), elhallgat, elfojt, szépítget
  • (tájnyelvi): eljegyez
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kiengesztel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kert

főnév
  • park, díszkert
  • udvar, telek
  • háztáji

ivarzik

ige
  • párosodik, párzik
  • tüzel

internál

ige
  • büntetőtáborba vitet, elkülönít, kitelepít, áttelepít, száműz

hihető

melléknév
  • valószínű, valószerű, lehetséges, elképzelhető, reális

kiállító

főnév
  • bemutató
  • kibocsátó

kitermel

ige
  • felszínre hoz, feltár, kifejt, kibont, kibányász, kinyer
  • kiaknáz, kimerít, hasznosít
  • gyárt, kihoz (bizalmas), előállít
  • létrehoz, kifejleszt, megalkot, kialakít, előidéz

szívhallgató

főnév
  • hallgatócső, sztetoszkóp (szaknyelvi), hallócső (régies), fonendoszkóp (szaknyelvi)

habverő

főnév
  • haboló, mixer (idegen)

gyógyászat

főnév
  • gyógykezelés, orvostudomány, terapeutika (szaknyelvi)

elszakadás

főnév
  • szétszakadás, kettészakadás, kettéválás, szétválás, széthasadás, elhasadás, elfeslés, szétfeslés
  • elválás, búcsúzás, elhatárolódás, elszabadulás, kiválás, különválás, kivonulás, kilépés, válás, elfordulás, elpártolás, elkülönülés, szecesszió (szaknyelvi), szeparálódás

hallókészülék

főnév
  • hallásjavító, halláserősítő, hallócső (régies)

kizökken

ige
  • kiesik, kibillen, kiugrik, kimozdul

köszönet

főnév
  • hála, hálaadás, hálálkodás, elismerés, jutalom

megmelegít

ige
  • fölmelegít, hevít, langyosít, előmelegít, tüzesít

létszükséglet

főnév
  • életszükséglet, létfeltétel, életfeltétel
  • életkérdés, élet-halál kérdése, kulcskérdés, kardinális kérdés, létkérdés

kieszel

ige
  • kitervel, kigondol, kifőz, kiötöl, kiagyal, kisüt, kiókumlál (bizalmas), kispekulál (bizalmas), kitervez, kifundál, kimesterkedik, kiokoskodik, kitalál, kimódol, kikalkulál (tájnyelvi), kilel (tájnyelvi)

keresztény

melléknév
  • keresztyén, Krisztus-hívő
  • goj (pejoratív)
  • ebhitű (pejoratív), kutyahitű, gyaur
  • keresztényi, keresztyéni

kiragad

ige
  • kivesz, kiránt, kikap, kitép (valakinek a kezéből), kiszakít, kihúz, kirándít (régies)
  • kiment, kiszabadít, megment, megszabadít, kimenekít, kihoz (bizalmas), megléptet (szleng)
  • kiválaszt, kiemel, elkülönít

lerombol

ige
  • ledönt, szétrombol, elrombol, romba dönt, rommá tesz, letarol, leront, feldúl, szétdúl, lebombáz, elpusztít, a földdel egyenlővé tesz, felprédál (régies), elenyésztet (régies)
  • (hírnevet): tönkretesz, lejárat
  • (társadalmi jelenséget): megdönt, megsemmisít, felszámol, szétver
  • (tájnyelvi): kidönt (fát), ledönt

kiír

ige
  • kijegyez, kimásol, kifirkant, jegyzetel, kivonatol
  • ollóz
  • betűkkel leír
  • (írásjelet) kitesz
  • meghirdet, közread, közzétesz, kitűz
  • munkaképtelennek nyilvánít, betegállományba vesz, táppénzre vesz
  • munkaképesnek nyilvánít
  • besoroz (tájnyelvi)
  • (kiír magából vmit): megír, megörökít

járom

főnév
  • iga, hám, fakeret (szaknyelvi)
  • tok (tájnyelvi)
  • elnyomás, szolgaság, teher, rabság, rabszolgaság, rabiga

kispekulál

ige
  • kieszel, kiagyal, kigondol, kitalál, kiókumlál, kifundál

létezik

ige
  • van, megvan, él, leledzik (régies), létez (tájnyelvi), egzisztál (idegen)
  • fennáll, előfordul