költözik szinonimái

ige
  • költözködik, hurcolkodik, áttelepül, áttelepedik, szedi a sátorfáját, hordozkodik (tájnyelvi), következik (tájnyelvi), elutazik
  • húzódik, menekül Sz: Szent György napja van náluk
  • vonul, vándorol, elvándorol, útra kel, bujdákol (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

parasztember, parasz

főnév
  • paraszt, földműves, földművelő, szántóvető (régies), gazda, parasztgazda, gazdálkodó, farmer, csoszák (tájnyelvi)

autogram

főnév
  • aláírás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a költözik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kombinál

ige
  • összekapcsol, összeköt, összecsatol, összeilleszt, társít, egyesít, ötvöz, egybeolvaszt, egybeszerkeszt
  • elképzel, találgat, következtet, kikövetkeztet, kitalál, számításba vesz
  • ügyeskedik, manipulál, machinál (bizalmas)

kétségbeesés

főnév
  • elkeseredés, reménytelenség, reményvesztettség, vigasztalanság, szomorúság, szívszorulás, csüggedés, lemondás, pesszimizmus, rémlátás, desperáció (idegen), lehangoltság, elkeseredettség, letörtség, rémület, bú, depresszió, kétség (tájnyelvi)
  • félelem, ijedtség

képmás

főnév
  • arcmás, arckép, portré, imágó
  • alteregó (idegen), tükörkép, ellenkép, alakmás, hasonmás
  • (régies): példa, minta, jelkép

ízlés

főnév
  • gusztus (bizalmas), ízlelés, ízlet (tájnyelvi)
  • beállítottság, felfogás, szokás, modor, érdeklődés, tetszés
  • finomság, választékosság, szépérzék
  • divat, sikk (bizalmas), elegancia, módi (bizalmas), bonton (régies)

kormányos

főnév
  • navigátor (idegen)
  • kalauz (régies)

különlegesség

főnév
  • ritkaság, különösség, sajátosság, sajátság, érdekesség, furcsaság, jellegzetesség, attrakció, kuriózum, specialitás (idegen), unikum, egzotikum (idegen)
  • ínyencség

termény

főnév
  • termék, produktum (idegen), áru, árucikk, portéka
  • termés, gyümölcs, termelvény (régies)

holdkóros

melléknév, főnév
  • holdkórságos, alvajáró, lunatikus (idegen), éjbolygó (régies), hobolygó (régies), holdas (tájnyelvi), hóboros (tájnyelvi)

himbál

ige
  • lóbál, lenget, hintáztat, csinbáz (régies), ringat, lógáz, lógingál (tájnyelvi), lótyikál (tájnyelvi), hajcál (tájnyelvi), hőcögtet (tájnyelvi), inogtat (tájnyelvi)

fejvesztés

főnév
  • fővesztés, lefejezés, lenyakazás, dekapitáció (idegen)

húr

főnév
  • (régies): ideg, ín
  • (régies): bél
  • zsinór
  • chorda (idegen)

lánctalp

főnév
  • hernyótalp, hernyólánc

leszállított

melléknév
  • kedvezményes, enyhített, redukált, olcsó, jutányos, potom

áperte, ápertén

határozószó
  • nyíltan, kereken, kertelés nélkül, kerek perec

mukkan

ige
  • szól, nyikkan, pisszen (bizalmas), vakkant (pejoratív), kukkan (tájnyelvi), vakkan (tájnyelvi)

meglakol

ige
  • bűnhődik, megbűnhődik, megfizet, megkeserül, megszenved, vezekel, megadózik (tájnyelvi), büntetést szenved Sz: átesik a küszöbön; csizmadiát fog; ebet fog; el nem viszi szárazon; megadja az árát; elesett a lúd a jégen; elfújja az ebek dalát; kihúzza a gyufát (szleng); kiviszi a lúgját; kutyát fog; majd elfújja az ebek dalát; megadja a bablé árát; megadja a kos árát; megadja a dézsmát; megcsípte a dér az orrát; megégett vele; megette a szappant; megfizeti a bak árát; megissza a levét; megüti a körmét; megüti a bokáját; ördögöt fog; róka bőrével fizet; tűz nélkül megégett(valamit)

köntörfalaz

ige
  • mellébeszél, kerülget, kibúvókat keres, megkerül, kitér, lavíroz, csűr-csavar, hímez-hámoz, ötöl-hatol (választékos), kertel, kertel-fartol (tájnyelvi), hamukázik (szleng), csummog (tájnyelvi), fántonfátumoz (tájnyelvi), kemukérózik (tájnyelvi), mismásol (tájnyelvi) Sz: kerülgeti, mint macska a forró kását; sok eresztéke van a beszédjének

kofa

főnév
  • árus, kereskedő

közület

főnév
  • intézmény, szerv, vállalat
  • szervezet, egyesület, társaság

megindul

ige
  • elindul, elkezdődik, megkezdődik, beindul, működni kezd
  • megmozdul
  • (eső) elered, (vihar) kitör
  • (jég) zajlik
  • meghatódik, megrendül, megilletődik, elérzékenyedik, elérzékenyül, meglágyul, részvétre gerjed, szívére veszt (régies)

kősó

főnév
  • konyhasó, só, nátrium-klorid

kiad

ige
  • kinyújt, kiszolgáltat, kézbe ad, átad, expediál (idegen)
  • kifizet
  • kioszt
  • kiállít
  • elkölt, költ, elvásárol, fordít, kifizet, kihelyez
  • bérbe ad, albérletbe ad, kikölcsönöz, kölcsönad
  • publikál, megjelentet, kinyomtat, kihoz (bizalmas)
  • kibocsát, forgalomba hoz
  • közöl, megparancsol, elrendel, elküld, utasít
  • odaenged, átenged, rendelkezésre bocsát
  • elárul, kiszolgáltat
  • kibocsát, kienged, szabadjára enged, kisugároz
  • kihány, kiokád, visszaad, kiöklendez, kirókáz, viszontlát (bizalmas), kibuk (tájnyelvi)
  • kiejt, kimond, hallat
  • kifejt, kiáraszt
  • (lelket) kilehel
  • szabadjára enged
  • elég, kitelik

kultusz

főnév
  • vallásgyakorlat, tisztelet, istentisztelet, imádat
  • dicsőítés

megkönnyít

ige
  • egyszerűsít, leegyszerűsít, könnyít, csökkent, előmozdít, támogat, felkarol, segít, felment, tehermentesít
  • enyhít, megenyhít, javít, mérsékel, csökkent, tompít, visszafog, csitít, csillapít