kán szinonimái

főnév
  • (mongol, török): uralkodó, fejedelem

kan szinonimái

főnév
  • hím, bak, apaállat
  • vadkan, vaddisznó
  • (bizalmas): kujon (bizalmas), kéjenc, nőcsábász, nőbolond, donjuan (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

pocsékol

ige
  • pazarol, veszteget, fecsérel, tékozol, herdál, költekezik
  • (tájnyelvi): becsmérel, gyaláz
  • (tájnyelvi): gázol

feszt

határozószó
  • (bizalmas): folyton, mindig, állandóan, szüntelenül, lépten-nyomon, télen-nyáron
  • kitartóan, szívósan
  • erősen, szilárdan
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kán szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

jelentéstan

főnév
  • szemantika (szaknyelvi), szemasziológia (szaknyelvi), szemiotika (szaknyelvi)

honfoglalás

főnév
  • országfoglalás, területfoglalás, prima occupatio (idegen)
  • birtokbavétel, letelepedés

hint

ige
  • szór, hullat, permetez, vet, dobál, szitál

hajdan, hajdanában,

határozószó
  • régen, egykor, azelőtt, réges-rég, korábban, valamikor, a múltban, valaha, anno dacumál (választékos)
  • (régies): majd, a jövőben

jurta

főnév
  • nemezsátor, körsátor

keserű II.

főnév
  • gyomorkeserű

szakadozott

melléknév
  • rongyos, cafatos (tájnyelvi), elnyűtt, lyukas, feslett, toprongyos, topis (szleng), foszlányokban lógó, foszladozó, foszláncos (tájnyelvi), ütött-kopott, tépett, viselt, elmállott, rojtos, kafac (tájnyelvi), lafanc (tájnyelvi)
  • szaggatott, akadozó

futurológia

főnév
  • jövőkutatás, jövőtudomány

főhatalom

főnév
  • felsőbbség, fönnhatóság (régies), szupremácia (szaknyelvi), vezető szerep, vezérszerep, ellenőrzés, irányítás, autoritás (idegen), hegemónia

élcsapat

főnév
  • élgárda, élboly, élmezőny, előőrs, avantgárd (régies), előhad, elővéd

geológia

főnév
  • (szaknyelvi): földtan

kézirat

főnév
  • manuscriptum (idegen)
  • kódex (szaknyelvi)

kirobbant

ige
  • előidéz, kelt, kivált, szít
  • meggyorsít, siettet

magáz

ige
  • önöz, becsül (tájnyelvi)

kulturális

melléknév
  • művelődési, műveltségi, szellemi

kandalló

főnév
  • (régies): kályha, kemence, tűzhely, katlan, kamin (tájnyelvi), langalló (tájnyelvi)

jégeső

főnév
  • jégverés, jég, kőeső (tájnyelvi)

kénye-kedve

személyragos főnév
  • tetszése, kívánsága, akarata, önkénye

közúti

főnév
  • országúti
  • közforgalmi

karéj

főnév
  • karaj, szelet, darab, csefert (tájnyelvi), sarkalat (tájnyelvi), siláp (tájnyelvi)
  • félkör, körív

hozzálát

ige
  • hozzákezd, nekigyürkőzik, nekiesik, nekifog, nekiáll, nekilát, hozzáfog, belefog, belekezd, nekirugaszkodik, nekiveselkedik, belekap

kérelem

főnév
  • kérvény, beadvány, folyamodvány, kereset, követelés, petíció, instancia (idegen), instálás (régies), igénylés
  • kérés, óhaj, kívánság, kívánat, esedezés, könyörgés
  • vágy

kulacs

főnév
  • csutora, csobolyó (régies), gula (régies), klipiklapatórium (tájnyelvi), kotyogó (tájnyelvi), fagyurka (tájnyelvi)