irány szinonimái

főnév
  • útvonal
  • cél, orientáció (idegen)
  • menet, lefolyás, haladás
  • tendencia, törekvés, irányzat, trend
  • szempont, tekintet, vonatkozás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hites I.

melléknév
  • esküdt, felesküdött, felesketett, törvényes, hivatalos
  • (régies): megbízható, hű, valódi, igazi, igaz, igazándi (tájnyelvi), eredeti

architektúra

főnév
  • építészet, építőművészet
  • szerkezet
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a irány szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

igazgyöngy

főnév
  • drágagyöngy, gyöngy, termésgyöngy

használatos

melléknév
  • szokásos, uzuális (idegen), járatos, ismeretes, divatos

hamvazószerda

főnév
  • hamusszerda (tájnyelvi), hamvasszerda (tájnyelvi)

gerinc

főnév
  • hátgerinc, gerincoszlop, gernye (tájnyelvi), geréb (tájnyelvi)
  • jellemszilárdság, gerincesség, jellem, állhatatosság, akaraterő, karakter
  • hegygerinc, hegytető, nyereg, hegyhát
  • épületorom, él, tetőgerinc

indokolt

melléknév
  • helyénvaló, helyes, jogos, megokolt, alapos, megalapozott, okadatolt, bizonyított, igazolt, meggyőző
  • szükséges, elfogadott, értelmes, eszes, bölcs, ésszerű, racionális, józan, átgondolt, logikus, elvitathatatlan

kacsa

főnév
  • (tájnyelvi): réce, ruca (tájnyelvi), gácsér, tasó (tájnyelvi)
  • vizelőedény
  • álhír, kitalálás, kitaláció, hazugság, koholmány, félrevezetés, beugratás

segédmunkás

főnév
  • culáger (régies)

fénycső

főnév
  • neoncső, világítócső

felszámol, fölszámol

ige
  • megszüntet, betilt, feloszlat, leállít, eltöröl, megsemmisít, véget vet, eltüntet, befejez, berekeszt, kiirt, likvidál, beszánt (tájnyelvi)
  • felszámít, ráterhel, kiszámít
  • mérlegel, tekintetbe vesz

dolgozik

ige
  • munkálkodik (választékos), munkál (tájnyelvi), melózik (bizalmas), melódiázik (bizalmas), robotol (bizalmas), hajt, gürizik (szleng), gürcöl, güzül (szleng), bütyköl (bizalmas), kulizik (szleng), igálkodik (tájnyelvi), töri magát, strapálja magát, ad a munkának (bizalmas), serénykedik, szorgoskodik, foglalatoskodik, foglalkodik (régies), fárad, fáradozik, bejsztol (szleng), gályázik (szleng) Sz: tapossa a malmot; hajtja a verklit; nyomja az ipart, ráver a melóra
  • tevékenykedik, ténykedik, működik, ügyködik, funkcionál
  • (gép): jár, megy

fog2

főnév
  • agyar
  • fogazás, bütyök, cakk (bizalmas), kamó (tájnyelvi)

kapacitás

főnév
  • befogadóképesség, űrtartalom, térfogat
  • kiterjedés, nagyság
  • teljesítőképesség, felfogóképesség, receptivitás (szaknyelvi), rátermettség
  • termelőképesség, cselekvőképesség

késztet

ige
  • indít, ösztönöz, ösztökél, ingerel, inspirál, csábít, készt, biztat, sarkall, szorgalmaztat (régies), serkent, hajt, buzdít, bátorít, motivál, aktivál (idegen)
  • kényszerít, kötelez

legtöbb

melléknév
  • maximális, java, zöme, túlnyomó rész

kopár

melléknév
  • kietlen, sivár, puszta, üres, csupasz, kopasz, letarolt, fátlan, dísztelen, hímetlen (régies), zord
  • terméketlen, meddő, magtalan, gyümölcstelen, lakatlan, elhagyatott, barátságtalan

írás

főnév
  • betűvetés, szépírás, halligráfia (szaknyelvi)
  • macskakaparás, firka, irkafirka (bizalmas), ákombákom, krikszkraksz (bizalmas), kacaboca (tájnyelvi)
  • íráskép
  • tollforgatás, írásmód
  • irat, iromány, dokumentum, igazolás, tanúsítvány
  • szöveg, írásmű, feljegyzés
  • biblia, szentírás
  • (tájnyelvi): minta, rajz
  • rajzolás, festés, varrás

idomul

ige
  • alakul, igazodik, alkalmazkodik, illeszkedik, simul, átállítódik, formálódik, hasonul

jellemtelen

melléknév
  • gerinctelen, elvtelen, tisztességtelen, becstelen, lelkiismeretlen, állhatatlan, megbízhatatlan
  • alávaló, aljas, hitvány, sunyi, csalárd, alattomos, csúszó-mászó, puhány

komorna

főnév
  • szobalány, szobaasszony, öltöztetőnő, frajla (régies)

iszappakolás

főnév
  • gyógypakolás

hátsó I.

melléknév
  • hátulsó, hátul levő, hátul álló, posterior (idegen), hátulsó (tájnyelvi)
  • alattomos, fondorlatos, sötét, gonosz

jószántából

határozószó
  • magától, önként, önnön-kényen (tájnyelvi)

konzekvencia

főnév
  • következmény, folyomány, okozat, következtetés, eredmény
  • következetesség, állhatatosság