inspiráció szinonimái

főnév
  • sugallat, ihlet, késztetés, ösztönzés, ráhatás, ötlet, szuggesztió (választékos), impulzus (szaknyelvi)
  • (szaknyelvi): belélegzés, beszívás, inhalálás (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ormótlan

melléknév
  • idomtalan, alaktalan, formátlan, otromba, aránytalan, bumszli (tájnyelvi)
  • vaskos, ügyetlen, nehézkes, behemót, esetlen, trampli

nekifekszik

ige
  • nekidől, nekidűl (tájnyelvi), nekitámaszkodik, nekiveti a hátát (valaminek), rádől
  • nekikezd, nekilát, nekifog, munkához lát, nekiesik, nekiveselkedik, belevág, hozzáfog, belekezd, rákapcsol, ráadja magát (valamire), nekidurálja magát (bizalmas), nekigyürkőzik, nekifohászkodik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a inspiráció szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

identitás

főnév
  • azonosság, megegyezés, egyezés
  • önazonosság, öntudat

harmadik

számnév
  • tertius (idegen), tertia (idegen)
  • köb

hallgató I.

melléknév
  • néma, fülelő, figyelő, csendes
  • szótlan, hangtalan

gégészet

főnév
  • laringológia (szaknyelvi)

ím

módosítószó
  • lám, nos

jöttment

melléknév, főnév
  • csavargó, semmirekellő, senkiházi, semmiházi, hontalan, hazátlan, földönfutó, sehonnai, csamangó (tájnyelvi)
  • jelentéktelen, szegény, nyomorult, ágrólszakadt
  • jövevény, bevándorló, külföldi, idegen Sz: bokorból ugrott ember; árvíz hozta ember; fától szakadt ember; se országa, se hazája; víz mosta ide

sarkítás

főnév
  • polarizálás (idegen), polarizáció (idegen)
  • kiélezés

felvet, fölvet

ige
  • feldob, felhajít, felgór (tájnyelvi)
  • említ, megemlít, szóba hoz, szóvá tesz, megpezsdít, előhoz, előáll (valamivel), előhozakodik (valamivel), indítványoz, bedob (bizalmas), utal, exponál (választékos)
  • (ágyat) (tájnyelvi): bevet, megvet

félreértés

főnév
  • tévedés, hiba, zavar, téves nézet, tévképzet, tévhit, elnézés, hibás ítélet, balmagyarázat (régies), melléfogás, értelemzavar, összecserélés, quidproquo (idegen)
  • civódás, viszály, konfliktus, bonyodalom, ellentét, összezördülés, összekülönbözés
  • disszonancia, elcsavarás (régies)

disznó I.

főnév
  • sertés, malac, sertvés (régies), koca, coca, hízó, röfi (bizalmas), poca (tájnyelvi), cuga (tájnyelvi), kucu (tájnyelvi)
  • (herélt) ártány
  • (nőstény) emse, göbe (tájnyelvi)
  • (fiatal) süldő, frisling (tájnyelvi)
  • tintafolt, tintapecsét, tintapaca (bizalmas), pacni (bizalmas), malac
  • (kártyában): ász, egyszem (régies), csicsa (szleng), csuli (szleng), diebe (szleng), kétszem (szleng), svinya (szleng), túra (szleng)
  • senkiházi, szarházi (durva), gazember

finomkodik

ige
  • kényeskedik, affektál (idegen), negédeskedik, pipeskedik (tájnyelvi), pipiskedik

kaloda

főnév
  • szégyenpad, szégyenoszlop (régies), szégyenkő (régies), kalafa (régies), hegedű (régies)
  • (szaknyelvi): keretléc

kéretlen II.

határozószó
  • kéretlenül, hívatlanul
  • önként

lefoglal

ige
  • leköt, biztosít, fenntart, rezervál, megrendel, leelőlegez, lefoglalóz, lestoppol (bizalmas)
  • igénybe vesz, elfoglal, bitorol
  • kisajátít, szanál, elkoboz, rekvirál, konfiskál (régies), zárol, zár alá vesz, zálogol (régies), szekvesztrál (régies)

kondér

főnév
  • üst, bogrács, fazék
  • (tájnyelvi): csobolyó, kulacs

intelligens

melléknév
  • értelmes, eszes, okos, fogékony, gyors felfogású, logikus, gondolkodó, éles eszű, éles elméjű, intellektuális
  • tanult, képzett, pallérozott, csiszolt
  • tanulékony

idea

főnév
  • eszme, fogalom
  • gondolat, ötlet, elképzelés, elgondolás, tipp, sziporka, elmeszikra (régies), éca (bizalmas), écesz (szleng)
  • alapeszme, vezéreszme, teória
  • sejtelem

jeges

melléknév
  • fagyos, hideg, zimankós, vacogtató, kemény
  • síkos, csúszós
  • jegelt, jéghideg, jégbe hűtött
  • barátságtalan, visszautasító, rideg, merev, kimért, ellenséges

kocsonya

főnév
  • aszpik (idegen), zselé, gél (idegen)

irtó I.

melléknév
  • rettenetes, szörnyű, irtózatos

hatályos

melléknév
  • érvényes, fennálló, jogos, jogszerű, törvényes, foganatos (tájnyelvi)

jobbára

határozószó
  • nagyrészt, leginkább, többnyire, túlnyomóan, túlnyomórészt, főként, főleg

komplikáció

főnév
  • bonyodalom, baj, zavar, nehézség, akadály
  • (szaknyelvi): szövődmény