hivalkodó szinonimái

melléknév
  • dicsekvő, kérkedő, nagyzoló, hencegő, hetvenkedő, fennhéjázó, felfuvalkodott, pöffenkedő, felvágó, kevély, elbízott, nagyképű, procc (bizalmas), osztentatív (idegen)
  • feltűnő, cicomás, díszes, túldíszített, rikító, virító, csicsás (bizalmas), cifra, csiricsári (tájnyelvi), ízléstelen
  • feltűnősködő, tetszelgő, tükrös (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fillér

főnév
  • garas, krajcár, fitying, fabatka, pikula (régies), picula (régies), vas (bizalmas), grand (szleng), fitty (szleng)

szakértelem

főnév
  • hozzáértés, jártasság, kompetencia (szaknyelvi), szaktudás, tudás, szakismeret, szakképzettség, képzettség, szakmai ismeret, szakavatottság, mesterségbeli tudás, felkészültség
  • illetékesség, szaktekintély
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hivalkodó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hegyén-hátán

határozószó
  • zsúfoltan, összevissza, rendetlenül, egymáson

gyakorló II.

főnév
  • gyakorlóruha, angyalbőr
  • (bizalmas): gyakorlóiskola

gócpont

főnév
  • központ, centrum, empórium (idegen), góc
  • csomópont, útkeresztezés

fiatalember

főnév
  • ifjú, ifjonc, fiú, legény, siheder, suhanc, gyerekember, fiatalúr, fickó, fickólegény (tájnyelvi), finak (tájnyelvi)

hídfő

főnév
  • támpillér, hídpillér, hídláb, ellenfal, támfal, támoszlop
  • (szaknyelvi): hídfőállás, támaszpont, állás

ijedt

melléknév
  • riadt, rémült
  • reszketős, félénk, ijedős

ráugrik

ige
  • ráveti magát, rávetődik

fásult

melléknév
  • érzéketlen, elfásult, közönyös, közömbös, érdektelen, kérges, kiégett, tompult, tompa, egykedvű, enervált, blazírt, kedvetlen, kedélytelen, apatikus, életunt, unott, kiélt, megcsömörlött, csüggedt, letargikus, szenvtelen, flegmatikus, részvétlen, kábult, tespedt

ezentúl

határozószó
  • ezután, ezek után, a jövőben, a jövőre nézve, mostantól fogva, mostantól kezdve, a továbbiakban

csatorna

főnév
  • kanális, folyóka, lefolyó, befolyó, befolyóka, kövezetfolyóka, árok, vízeresz (szaknyelvi), csurgó (tájnyelvi), csorga (szaknyelvi), bevezető árok, esővízi árok (régies), alagcső (szaknyelvi), eszterhéjeresz (tájnyelvi), eszterhéjcsepegő (tájnyelvi)
  • szennyvízcsatorna, szennyvízlevezető, vízbevezető
  • esőcsatorna, ereszcsatorna, eresz, vízköpő
  • bevágás, vájat, horony, hornyolat, barázda, mélyedés, rovátka, nút (szaknyelvi)
  • frekvenciasáv

felduzzad, földuzzad

ige
  • megdagad, felpuffad, felduzmad (tájnyelvi), feltáskásodik, felpúposodik, felfúvódik, feldudorodik
  • felgyűlik, felgyülemlik, felhalmozódik, megnövekedik, (létszám) megnövekszik
  • (régies): felfortyan, felforr, felhevül, mérgelődik

indul

ige
  • felkerekedik, felszedelőzködik, rajtol, startol, ered (valaminek), kászálódik, útra kel
  • születőben van, kezdődik, működni kezd, begyullad (motor)
  • fellendül, kibontakozik, elkezdődik, megkezdődik
  • jelölteti magát, benevez, pályázik
  • részt vesz

jogtalan

melléknév
  • jogosulatlan, illetéktelen
  • jogfosztott
  • törvénytelen, törvénysértő, törvényellenes, törvénybe ütköző, jogellenes, jogtipró, megengedhetetlen, illegális, illegitim (szaknyelvi), suba alatti
  • indokolatlan, alaptalan, megalapozatlan, igazságtalan, méltánytalan

kötekedő

melléknév
  • akadékoskodó, gáncsoskodó, ingerkedő, civakodó, hepciáskodó (bizalmas), izgága, garázda, összeférhetetlen, szekánt (bizalmas), szekáns (bizalmas), házsártos, veszekedős, szurkálódó (bizalmas), zsörtölődő, bakafántos (régies)

kiházasít

ige
  • férjhez ad, kistafíroz (tájnyelvi), kiparafernizál (tájnyelvi)

hivatkozás

főnév
  • idézés, idézet, utalás, citálás, citátum, említés, megemlítés, vonatkozás

háziorvos

főnév
  • kezelőorvos, körzeti orvos, körorvos, ordinárius (régies)

hülyéskedik

ige
  • tréfálkozik, bolondozik, idétlenkedik, viccelődik, hülyít (bizalmas), blődlizik (szleng)

kiér

ige
  • kijut, kijön
  • odaér, elér, elérkezik, eljut
  • kinyúlik, kiterjed

honorál

ige
  • (választékos): megfizet, fizet, díjaz, jutalmaz, megjutalmaz
  • értékel, tisztel, megbecsül, méltányol, elismer, tekintetbe vesz
  • meghálál, viszonoz

gyengeség, gyöngeség

főnév
  • erőtlenség, tehetetlenség, levertség, munkaképtelenség, elesettség, fáradtság, zsibbadtság, kimerültség, bágyadtság, hasznavehetetlenség, aszténia (szaknyelvi)
  • határozatlanság, tökéletlenség, gyarlóság, esendőség, befolyásolhatóság, ingatagság
  • hiba, fogyatékosság, hiányosság

időhúzás

főnév
  • elnyújtás, nyújtás, halogatás
  • akadályozás

kihagy

ige
  • elhagy, húz, töröl, mellőz, kivesz, kizár, megnyirbál, átugrik, kiradíroz, kivakar, figyelmen kívül hagy, számításon kívül hagy, semmibe vesz, elhallgat, kirekeszt, kiküszöböl, eliminál (idegen), deleál
  • kifelejt (valakivel)
  • elszalaszt, elmulaszt
  • akadozik, félbeszakad, szünetel, megakad, elakad