hitelező szinonimái

melléknév, főnév
  • kölcsönző, kölcsönadó, tőkés, tőkepénzes, bankár, uzsorás, kreditor (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

felingerel, fölinger

ige
  • felizgat, felkavar, felpiszkál, felpaprikáz, felhúz (szleng), cukkol, felvillal (tájnyelvi), felhegyeszt (tájnyelvi), felhergel, feldühít, dühbe hoz, kihoz a sodrából, felháborít, felbosszant, begyújt (tájnyelvi), feltüzel, felidegesít, felzaklat, fellázaszt (régies), felösztönöz (régies), fölzendít (régies), föleszel (régies)

hullámtörő

főnév
  • hullámgát, móló
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hitelező szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hazudós

melléknév
  • hazug, hazudozó, szavahihetetlen, link (szleng), ezredes (szleng), százados (szleng), háryjános, fillentő (régies), elegy-belegy (tájnyelvi) Sz: hozzászokott a cigány lovon nyargalni; sok eresztékje van a beszédének; rovásra hazudik; egy szava sem igaz

gúnyos

melléknév
  • rosszmájú, kaján, maliciózus, szardonikus (idegen), szarkasztikus (választékos), szatirikus, ironikus, epés, marós, gunyoros, csípős, csúfondáros, fullánkos, szúrós, gúnyolódó, pimasz, csipkelődő

giliszta

főnév
  • kukac, pondró, földféreg, hernyó, cservík (tájnyelvi)
  • bélféreg, cérnagiliszta
  • (szleng): gebe, gizda (szleng), girnyó (szleng), keszeg, csontkollekció
  • (szleng): újonc, kopasz (szleng)

fészek

főnév
  • boly (régies), bolygós (régies)
  • otthon, lakhely, lakás, ház
  • odú, vacok, tanya, búvóhely
  • góc, gócpont, kiindulópont, központ
  • tűzfészek (háborúé)

hiányosság

főnév
  • hiba, hézag, kivetnivaló, baj, csonkaság, fogyatékosság, szépséghiba, zavar, probléma, hátrány, gyengeség, elégtelenség, visszásság, elmaradottság, lakúna (idegen), defektus (idegen)
  • (régies): hiány

igeragozás

főnév
  • konjugáció (szaknyelvi)

rászegez

ige
  • rászegel, odaszegez, ráerősít, odaerősít
  • rámereszt
  • ráirányít, ráfog, nekiszegez

faragatlan

melléknév
  • bárdolatlan, csiszolatlan, neveletlen, modortalan, műveletlen, kulturálatlan, civilizálatlan, barbár, nyers, darabos, közönséges, pallérozatlan, útszéli, alpári, parlagi, póri, pórias, udvariatlan, otromba, primitív, érdes, pimasz, durva, paraszt, prosztó (szleng), mucsai (durva), bumburnyák, surmó, sutyerák, tahó (bizalmas), tapló, bugris (pejoratív), bunkó, tuskó (pejoratív), böszme (tájnyelvi), alafáré (tájnyelvi) Sz: nem volt gyerekszobája; istállóban nőtt fel; ló nézett ki a gyerekszobája ablakából; hullik a vetőmag a szájából
  • (régies): dísztelen, idomtalan
  • rendetlen, csintalan

expedíció

főnév
  • felfedezőút, kutatóút
  • (régies): küldőszolgálat
  • továbbítás, szétküldés, elküldés
  • (katonai) alakulat

császár

főnév
  • (római) cézár, (orosz) cár, (japán) mikádó, (török) szultán, (iráni) sah, (abesszin) négus
  • imperátor, uralkodó
  • (bizalmas): nagymenő (szleng)
  • nagyfőnök (szleng), góré (szleng), parancsnok, fejes (bizalmas), kiskirály
  • (bizalmas): császármetszés

felcsattan, fölcsatt

ige
  • felhangzik, felzeng, felzúg
  • kifakad, haragra lobban, felfortyan, felgerjed, felhorkan, felpattan (tájnyelvi), felkiált

incselkedik

ige
  • (valakivel): dévajkodik, enyeleg, kacérkodik, kokettál, cicázik, évődik, bolondozik, élcelődik, pajzánkodik, böllenkedik (tájnyelvi), kacérozik (tájnyelvi)
  • kötődik, gonoszkodik, huncutkodik, ugrat, heccel, ingerel, bosszant

jobbára

határozószó
  • nagyrészt, leginkább, többnyire, túlnyomóan, túlnyomórészt, főként, főleg

körvonal

főnév
  • kör, karika
  • kontúr, sziluett, árnykép

kigyomlál

ige
  • kitép, kiszed, kiirt, kitépdes, kiszaggat, kigazol (tájnyelvi)
  • kitisztít
  • eltávolít

hittan

főnév
  • hittudomány, teológia (szaknyelvi), vallástan, istentudomány (régies), istenészet (régies), dogmatika

házassági

melléknév
  • házastársi, hitvesi, családi, connubialis (szaknyelvi), matrimoniális (szaknyelvi), nuptialis (szaknyelvi)

huzamos

melléknév
  • tartós, hosszan tartó, sokáig tartó, permanens

kiegyensúlyozottság

főnév
  • harmónia, összhang
  • higgadtság, megfontoltság, meggondoltság, szilárdság, békesség
  • egyenletesség, folytonosság

homályos

melléknév
  • árnyékos, félárnyékos, árnyas, sötétlő, sötét, szürkülő, alkonyuló, borongós, borús, borult, fénytelen, ködös, felhős
  • átlátszatlan, fátyolos, matt, fakó, tompa, zavaros, pöszmőtés (tájnyelvi)
  • bizonytalan, zavaros, kétes, gyanús, nyugtalanító, tisztázatlan, rendezetlen, megfejthetetlen, misztikus, ezoterikus (szaknyelvi), obskúrus (régies), kaotikus
  • burkolt, érthetetlen, leplezett, pontatlan, meghatározhatatlan, dodonai

gyártás

főnév
  • előállítás, készítés, fabrikáció (régies), termelés, csinálás, produkció, ipar

ideológia

főnév
  • világnézet, világszemlélet, filozófia, elmélet, teória, eszmevilág, eszmeiség
  • (régies): üres képzelgés, okoskodás

kifoszt

ige
  • kirámol, markecol, kizsákmányol, kirabol, megkopaszt (bizalmas), kiszipolyoz, kiuzsoráz, kiforgat (valamiből), kisemmiz, levetkőztet (szleng), prédál, kipakol, megfoszt, elszed, zabrál (szleng), meghámoz (szleng), kizsebel (bizalmas), mezgel (tájnyelvi)