észok szinonimái

főnév
  • bizonyíték, indok, érv, argumentum (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

majmol

ige
  • (pejoratív): utánoz, mímel, utánacsinál, imitál, megjátszik, másol, kopíroz (bizalmas), szajkóz (bizalmas)

kitágít

ige
  • kibővít, kiterjeszt, kinyújt, kifeszít, széthúz, megnagyobbít, megnövel, megtold
  • (ismeretet, látókört): kiszélesít, kibővít, elmélyít, erősít, gyarapít, gazdagít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a észok szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

építési

melléknév
  • építészeti, architektonikus (idegen)

elfoglal

ige
  • birtokba vesz, hatalmába kerít, bevesz, meghódít, megvív, megszáll, leigáz, bekebelez, annektál (szaknyelvi), kisajátít, megszerez
  • leül, elhelyezkedik
  • (állást) betölt
  • (helyet): betölt, kitölt

elborzaszt

ige
  • megijeszt, megrémít, megdöbbent, elrettent, megfélemlít, megriaszt, elképeszt

demokrácia

főnév
  • népuralom (régies), néphatalom, népakarat
  • jogegyenlőség

értesítés

főnév
  • üzenet, közlés, hír, híradás, hirdetmény, közlemény, tájékoztató, tudósítás, információ, drót (szleng), tájékoztatás
  • idézés, avizó (idegen), értesítvény

félelmes, félelmetes

melléknév
  • ijesztő, fenyegető, megrázó, ádáz, ördögi, félelemgerjesztő, irtóztató, irtózatos, iszonyú, borzalmas, borzasztó, hátborzongató, rémítő, kísérteties, szörnyű, hajmeresztő, vérfagyasztó, dermesztő

mértékadó

melléknév
  • standard, szabványos, normatív, irányadó
  • mérvadó, számottevő, befolyásos
  • hangadó, tekintélyes
  • illetékes, hivatalos, autentikus

caplat

ige
  • lépked, ballag, baktat, vánszorog, kutyagol, caflat (tájnyelvi), slatymog (tájnyelvi)

bugylibicska

főnév
  • bugylikés (tájnyelvi), bugyli (tájnyelvi), zsebkés, tollkés, penicilus (régies), bicsak (tájnyelvi), kusztora (tájnyelvi), gyíkleső (tájnyelvi), békanyúzó (tréfás), halef (szleng), bökő (szleng)

csábító II.

főnév
  • udvarló, szépfiú, szoknyavadász, nőhódító, donhuán (választékos)

felhúz

ige
  • felvon, felemel, fölteker
  • felvonszol, felrángat, felcibál, felcsaptat (régies), fölcsévél (régies)
  • felakaszt, fellógat, felköt
  • felvesz, felölt, felcsatol, magára ölt, belebújik
  • (falat): felépít, felállít, rak
  • (sátrat): felver
  • (rugós szerkezetet): működésbe hoz
  • felingerel, felbosszant, felmérgesít, feldühít, felidegesít, felizgat, felbőszít, zabosít (szleng), dühbe hoz, dühbe gurít, kihoz a sodrából, méregbe gurít, haragra gerjeszt, felcukkol (szleng), bepörget (szleng), begerjeszt (szleng), bezsongat (szleng), bepöccent (szleng)

ficsúr

főnév
  • uracs (régies), piperkőc, divatfi, dendi (régies), gigerli (régies), aranyifjú, világfi, lion (régies), arszlán (régies), bájgúnár

hintó

főnév
  • úri kocsi, ekvipázs (régies), batár, homokfutó, cséza, bricska, faéton (idegen), landauer (régies)
  • fogat

gyermekded

melléknév
  • naiv, gyermekes, őszinte, ártatlan, nyíltszívű, egyszerű, elfogulatlan, természetes, hiszékeny

ésszerűsít

ige
  • racionalizál, megreformál, célszerűsít, egyszerűsít, átszervez, változtat, újít, javít

engedély

főnév
  • jogosítvány, meghatalmazás, felhatalmazás, beleegyezés, hozzájárulás, jóváhagyás, megerősítés, koncesszió (szaknyelvi), szabadalom, megengedés, permisszió (idegen), licencia (régies), helybenhagyás, szentesítés, mentesítés, engedmény, megbízás, feljogosítás, engedelem (régies)

fegyver

főnév
  • támadóeszköz, védőeszköz, harceszköz, harci eszköz
  • (szleng): hímvessző, pénisz, szerszám, farok (bizalmas), műszer (szleng), fütyi (bizalmas), fütykös, fütyülő (bizalmas), kuki (bizalmas), pöcs (durva), lőcs (durva), fasz (durva)

gyalogátkelőhely

főnév
  • zebra, zebrasáv (szaknyelvi)

ezennel

határozószó
  • most, mindjárt, jelenleg, ezént (tájnyelvi), ezenteg (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): rögtön, azonnal, tüstént

elhibáz

ige
  • elront, eltéveszt, elvét, elbaltáz (szleng), elpuskáz (bizalmas), kihagy, eltol (bizalmas), elszúr (bizalmas), elbarmol (szleng), elcsesz (szleng), elbaszik (durva), elfuserál (bizalmas), elpaccol (bizalmas), elpackáz (bizalmas), melléfog, bakot lő, kudarcot vall, elügyetlenkedik, elhülyéskedik, elnéz
  • mellélő, mellétrafál Sz: elhibázza, mint a macska a fingást; balfogást csinál; rossz lóra tesz; eltalálja szarva közt a tőgyit; eltalálja, mint cigány a búzavetést

felajz

ige
  • megfeszít, felhúz
  • felhangol (hangszert)
  • felfokoz, felcsigáz, felkorbácsol, felizgat, felingerel, feltüzel, felvillanyoz, felgyújt, felsrófol (bizalmas), stimulál

gyepes

melléknév
  • pázsitos, füves