fegyverkezik szinonimái

ige
  • felfegyverkezik, fegyverbe öltözik, fegyvert ölt, fegyverkedik (régies), fegyvereskedik (régies)
  • háborúra készül

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

személyenként

határozószó
  • fejenként, egyenként, koponyánként, per kopf (bizalmas), per koponya (tréfás)

ütődött

melléknév
  • (bizalmas): hülye, fogyatékos, hibbant, gyagyás, agyalágyult, esztelen, gyengeelméjű, lüke (bizalmas), dilis, dilinyós (bizalmas)
  • hóbortos, bolondos, lökött (szleng), kótyagos, féleszű, tökéletlen, egon (szleng), ubul (szleng)
  • (gyümölcs): törődött, sérült, hullott, potyolódott (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fegyverkezik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

evangélikus

melléknév
  • lutheránus, ágostai, protestáns, helvét hitvallású, lutyi (tréfás)

elnézeget

ige
  • elnéz, nézelődik, szemlélődik, nézdegél (tájnyelvi), elbámészkodik, elnézkel (tájnyelvi)

elkapar

ige
  • (tájnyelvi, bizalmas): eltemet, elföldel, elás, elhantol, elkotor (régies)
  • elvermel

dudál

ige
  • tülköl, kürtöl, szirénázik, sípol
  • (szél): zúg, süvít, süvölt

fáma

főnév
  • hír, hírnév
  • híresztelés, szóbeszéd, mendemonda, pletyka

felszabadító, fölsza

melléknév
  • megmentő, szabadító, kiszabadító, megváltó
  • visszafoglaló, felmentő, liberátor (idegen)

mostanában

határozószó
  • napjainkban, jelenleg, manapság, most, mostanság, újabban, mainapság (tájnyelvi), manap (tájnyelvi)
  • nemrég, röviddel ezelőtt
  • hamarosan, a napokban, záros határidőn belül, sürgősen

csavarkulcs

főnév
  • franciakulcs, villáskulcs, gyertyakulcs, csőkulcs

civilizált

melléknév
  • kulturált, kiművelt, művelt, pallérozott, csiszolt, kifinomult, kifinomodott

áhítat

főnév
  • ájtatosság, áhítatosság, buzgóság, buzgalom, elmélyülés
  • istentisztelet
  • tisztelet, csodálat, bámulat, rajongás, imádat, hódolat, odaadás, bálványozás

csitri II.

főnév
  • kislány, bakfis, kamasz lány, serdülő, gyereklány, fruska, süldő lány (régies), csirke (bizalmas), csibe (bizalmas), pipi (bizalmas), csetre (régies), sipsirica (idegen), pisis (pejoratív)

felvillanyoz, fölvil

ige
  • izgalomba hoz, felizgat, lázba hoz, felélénkít, fellelkesít, felpezsdít, feldob, felajz, delejez (régies), felgyújt, lángra gyújt, tűzbe hoz, galvanizál (régies), stimulál

földi I.

melléknév
  • földlakó, evilági, terresztrikus (szaknyelvi), földünkhöz tartozó(idegen)
  • alacsony (növény), kúszó, földben termő
  • tapasztalható, átélhető, elérhető, reális
  • prózai, anyagias, fizikai, banális, köznapi, közönséges, földhözragadt
  • mulandó (élet), világi

hullámzik

ige
  • fodrozódik, gyűrűzik, kavarog, tajtékzik, ring, reng, háborog, tornyosul, buzog, hánykódik, ingadozik, fluktuál (szaknyelvi)

hálaadás

főnév
  • áldás (választékos), hálálkodás, köszönet
  • ima, imádság, istentisztelet, ájtatosság, szertartás

fehérfagyöngy

főnév
  • enyvbogyó, madárlép (tájnyelvi)

esztendő

főnév
  • év

felkel, fölkel

ige
  • felébred
  • felpattan, feláll, felemelkedik, kiegyenesedik, feltápászkodik, felül, talpra áll, feltámbászkodik (régies)
  • (ágyból) kikel, kiugrik
  • (nap, hold): előtűnik, feljön, megjelenik, feltámad, kiemelkedik, látható lesz, felbukkan, előbukkan, feltetszik (régies), csirkázik (tájnyelvi), felbuggyan (tájnyelvi)
  • fellázad, harcot kezd, fegyvert ragad, zendül, szembeszáll, ellenszegül, felül (régies)

hajadonfőtt

határozószó
  • fedetlen fővel, kalaplevéve, fedetlenül, mezítfej (tájnyelvi)

felbolydul, fölbolyd

ige
  • izgalomba jön, megriad, felébred, felriad

előképzettség

főnév
  • előképzés, alapismeret, megalapozottság

felöltő, fölöltő

főnév
  • felsőkabát, köpeny, felruha (régies), felső, überciher (idegen)

hajtás1

főnév
  • kergetés, űzés, hajtóvadászat
  • robot, meló (bizalmas), keccsölés (szleng), gürizés (szleng), iram, hajrá
  • kocsizás, szekerezés
  • autóvezetés